A cukorbeteg étrend kulcsa: lassan felszívódó szénhidrátok

cukorbetegség, cukorbetegségre

A szénhidrátok szénből, oxigénből és hidrogénből álló makrotápanyagok (szacharidok), amelyek emésztés közben egyszerű cukrokká bomlanak le, majd bekerülnek a véráramba (vércukor), amit azután az agy, a mellékvese és a vörösvérsejtek energiaforrásként használnak fel. Fontos szerepet játszanak a memória és a bélrendszer egészséges működésében, illetve a hangulatingadozás szabályozásában is.

 

A lassú felszívódású szénhidrátok

Az összetett szénhidrátok komplexebb kémiai felépítéssel és magas rost vagy keményítőtartalommal rendelkeznek. Ezért lassabban szívódnak fel, emésztésük hosszabb ideig tart, lassabban és kiegyensúlyozottabban emelik meg a vércukorszintet is, mint a gyors felszívódásúak (egyszerű színhidrátok). A hasnyálmirigy pedig fokozatosan termeli a cukorbontáshoz szükséges inzulint, ami után nem marad cukor, ami beépülne a szervezetbe.

Lassan felszívódó szénhidrátok:

  • diófélék, olajos magvak,

  • tojás, túró, sajt, tejföl,

  • durum tészta, barna vagy basmati rizs,

  • bulgur, kuszkusz, hajdina, köles, zab,

  • tönkölybúza, teljes kiőrlésű gabonák és pékáruk,

  • saláták, tökfélék, zöldségek (főleg gyökér- és zöld zöldségek), hüvelyesek,

  • bogyós gyümölcsök, citrom, eper, málna, körte, alma, mandarin.

Mi az a glikémiás index?

A glikémiás index (GI) azt mutatja meg, hogy az adott étel milyen gyorsan szívódik fel és mennyire emeli meg a vércukorszintet a szőlőcukorhoz képest, ami a skálán a legmagasabb értéket (100) képviseli. A lassú szénhidrátok glikémiás indexe alacsonyabb, mint a gyors felszívódásúaké, és minél alacsonyabb ez az érték, annál nagyobb biztonsággal fogyasztható az adott élelmiszer cukorbetegek számára is.

A megfelelő szénhidrát-fogyasztás cukorbetegség esetén

Cukorbetegség és inzulinrezisztencia esetén a kezelőorvossal és dietetikussal egyeztetett, személyre szabott terápia kialakítására van szükség a vércukorszint optimalizálása érdekében, amelynek kulcseleme a lassú felszívódású(komplex) szénhidrátok beépítése a diétás étrendbe.

Fontos tudnivalók a cukorbeteg diétával kapcsolatban:

  • Az étkezések 50%-a lassú szénhidrátból kell, hogy álljon.

  • A napi szénhidrát-bevitelt megfelelően kell elosztani az egyes étkezések (napi 4-5 alkalom) között: főétkezésenként: kb. 45-60 gramm, köztes étkezésenként 10-15 gramm.

  • Az ételek bőven tartalmazzanak fehérjét és rostot is, mert ezek a szénhidráttal együtt fogyasztva lassítják azok felszívódását.

  • Kiemelten ajánlottak a keményítőtartalmú ételek is (pl. fél)barna vagy teljes kiőrlésű kenyér, főtt burgonya, rizs).

  • A gyors felszívódású gyümölcsök meghatározott mennyiségben engedélyezettek (reggelire nem) - pl. banán, szőlő, dinnyék).

A glikémiás index nyers formában érvényes az alapanyagokra, érdemes odafigyelni rá, hogy egyes eljárások (pl. turmixolás, pürésítés, extrudálás) megváltoztatják a szénhidrát felszívódásának sebességét, mivel sejtroncsolással

járnak, ezért az így készült ételek már gyorsan felszívódó szénhidrátnak számítanak. Kis mennyiségben és célzottan be lehet iktatni gyors szénhidrátokat az étrendbe, (pl. testedzés után), és ha van közöttük olyan, amit a szervezet jól tolerál, akkor fogyasztásukat nem kell teljes mértékben elkerülnünk.

Majomkenyér – hosszan tartó örömérzet

Cukorbetegegség vagy inzulinrezisztencia esetén, diétázóknak vagy fogyókúrázóknak is szívből ajánljuk a Majomkenyér hozzáadott cukortól mentes - természetes összetevőkből készült - ízletes kekszeit és bonbonjait. Ezekkel a nassolnivalókból a nap bármely pillanatában biztonságosan lehet energiát meríteni. Lassú felszívódás, lassú szénhidrát - hosszan tartó örömérzet!

cukorbetegség

Hízol, rosszul alszol, és fájnak az ízületeid?
A köménymag gyógyászati hatásait régtől fogva ismeri az emberiség, a népi gyógyászat is előszeretettel használja. Összetevőinek köszönhetően elsősorban...
TOVÁBB
Mi történik, ha elég vizet iszunk éhgyomorra?
A japán vízterápia hihetetlenül népszerű a felkelő nap országában - a japán emberek évszázadok (ha nem több ezer éve) óta ismerik ezt az egyszerű...
TOVÁBB
A zsálya megoldás beszűkült agyi erekre
A zsálya egy csodálatos gyógynövény, amely különleges ízt ad a leveseknek, salátaönteteknek és gyümölcsleveknek. A gyógynövény gyulladáscsökkentő és...
TOVÁBB
Erről a növényről már a régmúlt időkben is azt tartották, hogy a halálon kívül mindent gyógyít
A feketekömény (Nigella sativa), vagy más néven a kerti katicavirág enyhítheti  a hajhullás, az allergia, az arcüreggyulladás, az ingerültség, az influenza,...
TOVÁBB
NEKED AJÁNLJUK
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején sikeresen alkalmazták ezt a szert súlyos betegségeknél, elég jó...
TOVÁBB
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú gyógyszerek vénykötelesek. A metamizole-t 1920-ban szabadalmaztatták,...
TOVÁBB
A világ leghalálosabb pirulái – Xanax és társai, avagy a benzodiazepinek veszélyei, mellékhatásai
A Xanax nevű szer a benzodiazepinek csoportjába tartozik, általában szorongásos betegségek, pánikbetegség és depresszió okozta szorongás kezelésére...
TOVÁBB
Megtalálták a rák valódi okát
Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát. Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai...
TOVÁBB
NÉPSZERŰ CIKKEK
 Eltitkolt gyógyszer a 3%-os Hidrogén-peroxid
Bár a szakirodalom feljegyezte, hogy Franciaországban már a 19. század elején sikeresen...
Az Algopyrin hatóanyaga a metamizole
Kétségtelen, hogy az EU-ban és más fejlett országokban a metamizole tartalmú...
Csodákra képes a kövirózsa
A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg...
Hízol, rosszul alszol, és fájnak az ízületeid?
A köménymag gyógyászati hatásait régtől fogva ismeri az emberiség, a népi gyógyászat...
TOVÁBBI CIKKEK
Vizeletcsepegés idősebb korban – Mit tehetünk természetes módon a hólyag erősítéséért?
A vizeletcsepegésről sokan nehezen beszélnek. Pedig idősebb korban egyáltalán nem ritka, és...
A nagymama kertjének elfeledett kincsei – Lestyán, a kertek őrzője
Volt idő, amikor a falusi kertekből szinte nem hiányozhatott a lestyán. Ott nőtt a ház...
Természetes energia a konyhánkból – Méz, banán, gyömbér, kávé és tea vagy inkább energiaital?
Amikor elfáradunk, szinte ösztönösen keresünk valamit, ami gyorsan új erőt ad. Régen az...
Miért ne fogyasszunk chipset? – A sós ropogtatnivaló káros hatásai, különösen a gyerekeknél
Van valami különösen megtévesztő a chipsben. Egy marék ropogós burgonyaszelet olyan...
A túlzott cukorfogyasztás növelheti az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázatát
Régen az édesség valóban ünnepi finomságnak számított. A nagymamák konyhájában a sütemény...
Ne csak újévkor együnk lencsét! – A lencse gyógyhatásai és jótékony hatásai
A lencse nálunk különös helyet foglal el. Szilveszterkor és újév napján szinte kötelező...
Kefir, agy-bél kapcsolat és magas vérnyomás – lehet, hogy a belünk is beleszól a vérnyomásunkba?
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bél elsősorban az emésztés helye. A régi népi megfigyelések...
Frissen csavart káposztalé – A gyomor régi természetes támogatója
A káposztát talán egyikünknek sem kell bemutatni. Nagyanyáink konyhájában szinte mindig ott...
Miért fogyasszunk még több gyömbért? – A csípős fűszer, amelynek helye van a mindennapi étrendben
A gyömbér nem csupán egy különleges, csípős fűszer, amely kellemes ízt ad az ételeknek...
A mérsékelt halfogyasztás – Miért érdemes rendszeresen halat tenni az asztalra?
A hal évezredek óta része az emberi táplálkozásnak. A folyók, tavak és tengerek mellett élő...

Címkék