Van valami mélyen ösztönös abban, amikor az ember ránéz egy szép, földből frissen kihúzott céklára. A bordó szín, a szívós gyökér és a dús zöld lomb egyaránt azt sugallja: itt bizony erő, élet és gyógyító hatalom lakozik. A cékla (Beta vulgaris) régóta vendég a paraszti konyhákban, de ugyanakkor orvosságként is megállta a helyét a népi gyógyászatban. És nemcsak a gyökere, hanem a levele is sokkal többet tud, mint gondolnánk!
A cékla gyógyhatásai – nem csak savanyúságnak való
A cékla az egyik legértékesebb téli zöldségünk, ami már évszázadokkal ezelőtt is része volt a magyar étrendnek. Magas a vastartalma, ezért különösen nők, vérszegénységre hajlamosak és lábadozók számára ajánlott. A benne található nitrátok értágító hatásúak, így természetes módon csökkenthetik a vérnyomást. A szív és érrendszer barátja, miközben támogatja a májat is a méregtelenítésben – igazi többfrontos hős!
Színezőanyaga, a betanin, antioxidáns tulajdonságú, és számos kutatás szerint segíthet megelőzni a daganatos betegségeket, különösen a vastagbél- és gyomorrák kialakulását. A benne lévő folsav hozzájárul a sejtosztódáshoz, így várandós nők számára is hasznos társ lehet. Emellett kiváló roboráló: ha valaki gyenge, sápadt, étvágytalan, egy kis céklalé szinte életet lehelhet belé.
A népi gyógyászatban régen sebfertőtlenítésre, gyulladások enyhítésére is használták. A reszelt nyers cékla mézzel elkeverve pedig nemcsak finom, de légúti betegségek idején is kiváló hurutoldó.
És a levél? A konyhakert zöld aranya!
A legtöbben sajnos levágják és kidobják, pedig a cékla levele szinte külön életet él. A sötétzöld, enyhén bordós erezetű levelek vitamin- és ásványianyag-tartalma messze túlmutat a díszítő funkción. Magas a K-, A-, C-vitamin tartalma, és sok benne a kalcium, magnézium, vas, valamint antioxidáns hatású flavonoid.
Felhasználása hasonló a spenóthoz vagy a mángoldhoz. Pár percig párolva remek köret készíthető belőle, tojással összesütve kiváló reggeli vagy vacsora. A népi konyhában gyakran került bele levesbe, főzelékbe, de még derelyébe is! Régen úgy tartották, a fiatal cékla levél segít a „gyenge gyomornak” és a „fáradt testnek”.
Teának is használható – különösen vérszegénység, menstruációs problémák, vagy általános gyengeség esetén. Egy marék friss vagy szárított levél forrázata enyhén földes, mégis kellemes ízű, és ha mézzel keverjük, kiváló regeneráló ital lesz belőle.
Praktikák otthonra – ahogy nagyanyáink csinálták
Ha céklát vásárolunk, érdemes a levele miatt is a friss, zölddel együtt kínált példányokat választani. A levelet hűtőben rövid ideig lehet tárolni, de akár meg is szárítható teának. Egy jóféle „cékla-turmix” reszelt gyökérből, pár levéllel, almával és citrommal csodát tesz fáradt reggeleken. Külsőleg alkalmazva a cékla levél borogatásként csillapíthat kisebb bőrgyulladásokat, ekcémát, rovarcsípést is.
És ha igazán hagyományos ízekre vágyunk, ne felejtsük el a savanyított céklát – amit ha pár darab levéllel együtt rakunk el, még aromásabb lesz.
Végszó – a cékla, amitől a vér is dalra fakad
A cékla és a levele nemcsak egy zöldség és némi zöld hulladék. Együtt egy teljes értékű, természetes „gyógynövénycsomagot” alkotnak, amely testet és lelket egyaránt támogat. Régi idők paraszti bölcsessége most is megszólal: amit a természet egybe teremt, azt együtt is kell fogyasztani. Ne csak a gyökerét becsüljük, hanem emeljük fel a cékla levelét is a neki kijáró helyre – a gyógyító konyhánkba!
