„A szeretet nem romantika. A szeretet nem szexuális vonzalom, de még csak nem is az az érzelem, amit szeretteid vagy partnered iránt táplálsz.” – Barbara Fredrickson.
Barbara Fredrickson, a Carolinai Egyetem pszihológia professzora és kutatója, a Pozitív Érzelem Laboratóriumának igazgatója, aki írt egy könyvet a világ legszebb érzéséről, a Szeretetről: „Love 2.0: Hogy befolyásolják felsőbbrendű érzelmeink mindazt amit érzünk, gondolunk, teszünk, és amivé leszünk” címmel.
Egy, a CNN-nek adott beszámolójában a kutató összefoglalja a szeretetről folytatott vizsgálati eredményeit. Meg kell változtatnunk a Szeretetről alkotott elképzelésünket – magyarázza. Sajnos a szeretetre, mint olyanra, mindig korlátozottan gondolunk. Leggyakrabban a romantikus szeretet vagy a család, barátok, partner iránti szeretet jut eszünkbe. Fredrickson szerint azonban a szeretet ennél sokkal többről szól. A témával kapcsolatos kutatásai ugyanis olyan tényeket igazoltak a szeretetről, amelyeket az emberi civilizáció már évszázadok óta ismer… azonban az emberek előre kialakított nézőpontja a szeretetről gátat szab abban, hogy önmaguknak és környezetüknek e fenséges érzelem kínálta csodálatos pillanatokban lehessen részük.
Jézus: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (János 13, 34-35)
„Az Univerzum egységes egész. Minden és mindenki láthatatlan szálakkal kapcsolódik egymáshoz. Ne törd össze senki szívét; ne vesd meg a náladnál gyengébbet. Valaki szenvedése a világ egyik pontján, az egész világ szenvedését hordja magában; másvalaki boldogsága az egész világot képes mosolyra bírni.” (Shams Tabrizi, perzsa spirituális oktató, i.sz. II. század)
„A szeretet a legszebb ajándék, amit az ember lelkéből adhat a másiknak, hogy együtt egészek legyenek.” (Buddha)
A mai tudomány tanúsítja a szeretet anyagtalan mélységeit. „A szeretet nem romantika. A szeretet nem szexuális vonzalom, de még csak nem is az az érzelem, amit szeretteid vagy partnered iránt táplálsz.” – Barbara Fredrickson
Nehéz tudományos szavakkal beszélni a szeretetről, mert az embereknek erős előremutató elképzelésük van vele kapcsolatban.
A legújabb tudományos kutatások szeretetről alkotott látásmódja szerint, gyökeresen kell változtatnunk eddigi felfogásunkon. Az embereknek fel kell hagyniuk a régi, szeretetről alkotott meggyőződésükről és nem mentális, hanem testi perspektívájukból kell értelmezniük azt. A szeretet nem romantika.
A szeretet nem szexuális vonzalom és nem is családtagjaink iránt érzett elfogultság. És a legprovokatívabb szemlélet: a Szeretet nem végtelen és feltétel nélküli. Itt a szeretetről alkotott radikális szemléletváltás abban áll, hogy biológiai szemszögből a szeretetet nem más, mint egy mikro-pillanatnyi átkapcsolás, amit egymással osztunk meg.
A szeretet nem kizárólagos
Megszoktuk, hogy a szeretet érzését csak számunkra kedves emberekkel, barátokkal, élettárssal hozzuk összefüggésbe. De belegondolhatunk, hogy ha ez az érzés csakis a szűk környezetünkben levőkre korlátozódna, akkor gyakorlatilag meg lennénk fosztva a fejlődésre való lehetőségtől, hogy szebben és nyitottabban éljük meg életünket.
Valójában ilyen mikro-pillanatnyi kapcsolásokat bárkivel megtapasztalhatunk, legyen szó lelki társról vagy idegenről. Attól a perctől, hogy valakivel szemben biztonságban érezzük magunkat, bármiféle szimpátiát táplálva iránta, megtapasztalhatjuk a szeretet érzését – legyen szó akár addig ismeretlen személyről.
A szeretet nem csak az egyik személyé
Általában az érzelmekre úgy gondolunk, mint valami privát eseményekre, amik csak egy személy testében és tudatában zajlanak. De nem pont így van a dolgok állása. A kutatások szerint, amikor kapcsolatba kerülünk valakivel, akkor egyfajta szinkronitás indul be köztünk – a gesztusaink, a kémia, az idegi aktivitás mind tükröződik a másikban. Ezt nevezi Barbara Fredrickson „pozitív rezonanciának”.
A szeretet a jó érzések és a kölcsönös törődés biológiai hulláma, ami két vagy több személy agya közt mozog, ugyanabban az időben.
A szeretetnél nagyon fontos a szemkontaktus
Testünk képes érzékelni a környezetében levő érzelmeket, lehetővé téve ezáltal a szeretet – vagyis pozitív rezgésű mikro-pillanat – megélését. Egy tekintettel való találkozás, hagyva, hogy megtörténjen ez a kommunikáció – az emberek közti idegi szinkronitás megvalósulásának kulcsa.
A szeretet megerősíti az agy és szív kapcsolatát, ami végtére az egész szervezet egészségét szolgálja
Évtizedek óta kimutatták már, hogy a szociálisabb beállítottságú emberek egészségesebben és tovább élnek. Mégis, amilyen mértékben a társadalmi helyzet a szervezetet befolyásolja, annyira marad még nagyobb rejtély.
„A kutatócsoporttal rájöttünk, hogy azoknál az embereknél, akiket megtanítottunk nap mint nap szeretet mikro-pillanatokat létrehozni, javult a bolygóideg aktivitás, ami az agy és a szív idegi kapcsolatáért felel. Ez a felfedezés az emberi kapcsolatok egy új perspektíváját tárta elénk, és a szeretet mikro-pillanatok egészségre kifejtett jótékony hatásának miértjére is választ ad” – mondja Barbara Fredrickson.
Az immunsejtjeink a múltbéli szeretet-élményeinket tükrözik
Gyakran halljuk, hogy minden jövőbeli tulajdonságunk a DNS-ben van kódolva. Mégis az, hogy génjeink miként nyilvánulnak meg sejtjeinkben, több olyan tényezőtől is függ, mint például a saját magunkról kialakított kép a társas viszonyainkról – társasági embernek, avagy krónikus magányban szenvedőnek ítéljük-e magunkat.
A kutatónő ezúttal a szeretet érzésének sejtekre gyakorolt hatását tanulmányozta, megvizsgálva, hogy a napirendi szinten több szeretet mikro-pillanatot keltő embereknek valóban egészségesebb-e immunrendszerük.
A rövid és intenzív érzelmi pillanatoknak aránylag nagy biológiai hatásuk van
Nehéz elhinni, hogy a másokkal való találkozásainkkor gerjedt rövid, de annál intenzívebb pillanatok milyen fontos biológiai jelentőségűek. Ez azért van, mert saját jólétünk és szociális tapasztalataink szoros kapcsolatban állnak egymással.
Így tehát, a szeretet mikro-pillanatok egészségesebbé, a jó fizikum pedig szeretőképesebbé tesz bennünket. A szeretet egészségessé tesz, a jó egészségi állapot pedig erősíti azt a képességünket, hogy szeretni tudjunk.
Ne gondold, hogy a szeretet és a házasság állandó
„A szeretetet tanulmányozva teljesen megváltozott arról a nézőpontom. Azelőtt azt gondoltam, hogy a szeretet az a konstans érzelem, ami a házasságok (köztük az enyém) alapját képezi. Azt gondoltam, ez mindvégig jelen volt, de most azt látom, hogy a kapcsolat köztem és a férjem közt nem más, mint az évek során felhalmozott pozitív rezgésű mikro-pillanatok összessége. Ez kizökkentett abból a hitemből, hogy egymás iránt érzett szeretetünk állandó és változatlan. A szeretetet minden nap újra kell munkálni”, mondja Fredrickson.
A szeretet és együttérzés lehet egy és ugyan az
Ha úgy gondolunk a szeretetre, mint megosztott pozitív mikro-pillanatok halmazára, akkor úgy tűnhet, a szeretet mindenkori boldogságot feltételez. Rájöttem, hogy nem így van. Úgy is át lehet élni a szeretet mikro-pillanatát, ha szenvedünk. A szeretet nem kér arra, hogy semmibe vegyük vagy elfojtsuk a negatív érzelmeket. Egyszerűen csak gyöngédségre, empátiára és megbecsülésre van szüksége.
Ahogy a szenvedés megjelenik, a szeretet együttérzéssé alakul.
Ha másképp gondolunk a szeretetre, gyakorlatilag utat nyitunk magunk előtt az igazi megtapasztalás felé
Az utóbbi évek felfedezései az egymás közti kölcsönhatásaink elemzésének új perspektíváit tárták fel. Rájöttünk, hogy az ember azáltal, hogy minden nap legalább egy percet gondol arra, vajon érzett-e összhangot és törődést másvalakivel szemben, még egy sor előnyös dolgot indukál.
Egyed Zsuzsanna