Van egy különleges japán étel, amely első látásra talán nem mindenki számára bizalomgerjesztő. Ragacsos, szálas, jellegzetes illatú, mégis évszázadok óta része a japán táplálkozási kultúrának. Ez a natto, vagyis erjesztett szójabab. A natto egyik különlegessége nemcsak maga az erjesztett szójabab, hanem az a természetes enzim is, amely az erjedés során keletkezik benne: ez a nattokináz. Az utóbbi időben egyre többen hallanak róla, főként a vérkeringéssel, a véralvadással és a szív-érrendszerrel kapcsolatban. A natto azonban nem új divat. Japánban több mint ezer éve ismerik és fogyasztják, és a hagyományos japán étrend egyik jellegzetes erjesztett étele.
Mi is az a nattokináz?
A nattokináz egy olyan enzim, amely a natto készítése során keletkezik. A natto úgy készül, hogy a főtt vagy gőzölt szójababot egy különleges baktérium, a Bacillus subtilis natto változata segítségével erjesztik. Az erjedés hatására a szójabab állaga megváltozik, jellegzetes ragacsos, nyúlós réteg alakul ki a szemeken, és közben különböző anyagok képződnek. Ezek között található a nattokináz is. A név sem véletlen: a „natto” és a „-kináz” szavakból származik. A nattokináz egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy kapcsolatba hozható a szervezet fibrinnel kapcsolatos folyamataival. A fibrin a véralvadás során kialakuló fehérjehálózat egyik fontos alkotóeleme, amely részt vesz a véralvadék kialakulásában. Emiatt lett a nattokináz különösen érdekes azok számára, akik természetes módon szeretnék támogatni a keringésüket.
A natto – Japán egyik régi erjesztett étele
Ha meg akarjuk érteni a nattokináz történetét, először magát a nattót kell megismernünk. A natto a japán konyha egyik hagyományos erjesztett étele. A szójababot először megfőzik vagy megpárolják, majd egy különleges baktériummal erjesztik. Az eredmény egy igen jellegzetes állagú étel: a szójababot hosszú, ragacsos szálak kötik össze. Íze és illata szintén különleges, ezért aki először találkozik vele, annak szokatlan élmény lehet. Japánban azonban sok ember számára mindennapos reggeli vagy étkezési alapanyag. Gyakran rizzsel fogyasztják, szójaszósszal, mustárral, újhagymával vagy más ízesítőkkel. A natto hagyományának egyik szépsége éppen az, hogy megmutatja, milyen fontos szerepe volt az erjesztésnek a régi konyhákban. Az emberek már évszázadokkal azelőtt is tudták, hogy az erjesztett ételek egészen más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a friss alapanyagok. A savanyított káposzta, a kovászos uborka, a joghurt, a kefir vagy a natto mind ugyanannak az ősi gondolatnak különböző változatai: az ember megtanulta együtt használni az időt, a mikroorganizmusokat és az élelmiszereket.
Miért lett a nattokináz a keringés egyik ismert természetes támogatója?
A nattokinázzal kapcsolatban leggyakrabban a vérkeringés kerül szóba. Ennek oka az, hogy a nattokináz olyan enzim, amelyet a fibrinnel és a véralvadási folyamatokkal összefüggésben vizsgálnak. Emiatt a természetes egészségmegőrzés világában gyakran úgy emlegetik, mint amely segíthet a vér megfelelő áramlásának fenntartásában. Egyes források a vérnyomással kapcsolatban is említik. A hagyományos szemléletben a jó keringés mindig az egész szervezet jó működésének egyik alapja volt. Ha a vér eljut a test minden részébe, a szövetek megfelelő táplálást kapnak, a kezek és lábak melegebbek lehetnek, és általánosságban jobb közérzetet tapasztalhatunk. A régi természetes életmódban ezért nemcsak egyetlen növényt vagy élelmiszert kerestek, hanem az egész életmódot próbálták úgy kialakítani, hogy az támogassa a test természetes egyensúlyát. A mozgás, a megfelelő folyadékbevitel, a zöldségekben gazdag étrend és az erjesztett ételek mind ebbe a szemléletbe illenek.
A nattokináz és a „sűrű vér” régi gondolata
A népi megfigyelésekben sok helyen találkozunk azzal a gondolattal, hogy a vérnek „jól kell folynia”. A régi emberek természetesen nem a mai laboratóriumi fogalmakkal írták le ezt, hanem olyan egyszerű kifejezéseket használtak, mint a „sűrű vér”, „lassú vérkeringés” vagy „nem jár rendesen a vér”. Ezek mögött sokféle állapot és tapasztalat húzódhatott meg. A modern táplálkozási kultúrában a nattokináz éppen ezért érdekes azoknak, akik a régi, természetes megközelítéseket szeretnék összekapcsolni az erjesztett ételek fogyasztásával. A natto ráadásul nem csupán nattokinázt tartalmaz, hanem maga is egy tápanyagokban gazdag, erjesztett szójababétel. Vagyis amikor valaki natto-t eszik, nem egyetlen elkülönített anyagot fogyaszt, hanem egy teljes értékű ételt. Ez fontos különbség a hagyományos élelmiszer és a koncentrált étrend-kiegészítő között.
Hogyan fogyasztják a nattót?
A natto fogyasztása Japánban leggyakrabban egyszerűen történik. A ragacsos szójababot összekeverik, majd rizzsel tálalják. Gyakran kerül hozzá mustár, szójaszósz, újhagyma vagy más fűszer. Aki először próbálja ki, annak érdemes kis mennyiséggel kezdenie, mert az íze és állaga valóban szokatlan. Aki viszont megszereti, annak könnyen a reggeli étrend részévé válhat. A nattóval kapcsolatban különösen érdekes, hogy az erjesztés során kialakuló nyúlós állag nem romlás jele, hanem az erjedés egyik jellegzetessége. Éppen ez az állag árulja el, hogy a natto más módon készült, mint a hagyományos főtt szójabab. A nattokinázhoz kapcsolódó népszerűség azonban főként azért alakult ki, mert a natto egyik jellegzetes enzimeként ismerték meg.
Natto vagy nattokináz kapszula?
Ezt a kettőt nem szabad összekeverni. A natto egy hagyományos élelmiszer, amelyben a szójabab mellett számos más természetes összetevő is megtalálható. A nattokináz-készítmények ezzel szemben koncentrált étrend-kiegészítők.
Mire figyelj, ha nattokinázt szeretnél használni?
A nattokináznál az óvatosság különösen fontos, mert olyan folyamatokkal kapcsolatos, amelyek a véralvadáshoz kötődnek. A véralvadást gátló gyógyszerekkel vagy vérlemezke-gátló készítményekkel együtt alkalmazva növekedhet a vérzés kockázata. Az aszpirinnel kapcsolatban is felmerülhet ilyen kölcsönhatás. A natto maga ráadásul jelentős mennyiségű K2-vitamint tartalmaz, ami bizonyos véralvadásgátló kezeléseknél fontos lehet. Emiatt a nattokinázt nem érdemes úgy kezelni, mintha egy teljesen közömbös vitamin lenne.
A natto mint az erjesztett ételek különleges példája
A nattokináz története végső soron nemcsak egy enzimekről szóló történet, hanem az erjesztett élelmiszerek ősi tudásáról is. A természetes erjesztés az emberiség egyik legrégebbi élelmiszer-tartósító módszere. Az emberek rájöttek, hogy bizonyos élelmiszerek nem egyszerűen megőrizhetők erjesztéssel, hanem teljesen új ízt, állagot és tulajdonságokat is kapnak. A natto ennek az egyik legkülönlegesebb példája. Japánban az erjesztett szójabab hosszú időn keresztül fennmaradt a mindennapi étkezésben, és ma is sok ember fogyasztja. Ez arra is emlékeztet bennünket, hogy a természetes táplálkozásban nem mindig a legújabb felfedezés jelenti az érdekességet. Néha egy több száz vagy akár több ezer éve ismert étel hordoz olyan hagyományt, amelyet érdemes újra megismernünk.
Aranyszabályok a nattokinázhoz
A nattokináz a japán natto erjesztett szójababhoz kapcsolódó különleges enzim. A natto több mint ezer éve része a japán étkezési kultúrának. A hagyományos étel nem azonos a koncentrált nattokináz-készítményekkel. A nattokinázt elsősorban a keringéssel és a véralvadással összefüggésben szokták emlegetni. A véralvadásra ható gyógyszerek mellett azonban növekedhet a vérzés kockázata, ezért ilyen esetben a nattokináz alkalmazása különös körültekintést igényel. A natto maga K2-vitamint is tartalmaz, ami szintén fontos szempont lehet bizonyos véralvadásgátló kezeléseknél.
Talán a nattokináz legérdekesebb üzenete mégis az, hogy az ember régen is tudta: az erjesztés nem pusztán tartósítás. Az erjesztett élelmiszerek különleges helyet foglalnak el a világ népeinek hagyományaiban. A japán natto pedig ennek az ősi tudásnak az egyik legkülönlegesebb képviselője. Ha valaki szeretné megismerni, érdemes nem csupán a nattokinázra, hanem magára a natto történetére és az erjesztett élelmiszerek világára is figyelmet fordítani.
