„Az életkor csak egy szám” – hangzik el számtalanszor sokak szájából, a fitnesz edzőktől az életvezetési tanácsadókig, vagy az egészségügy berkeiben. És van ebben a közhelyben egy tagadhatatlan igazságelem. A 90 feletti nők és férfiak, akik maratont futnak végig, a 95 éves jógaoktató, aki százféleképpen hajlítja testét, a 88 éves tornász, aki a karjaival vízszintesen tartja magát a korláton, vagy a vidéki öregek, akik idős koruk ellenére földet művelnek. Lehet, hogy nem ők és a hozzájuk hasonlók a megszokottak, de őket látva jogosan merül fel a kérdés: egyesek miért öregszenek sokkal hamarabb, mint mások?
A gének, az étkezési szokások és a testmozgás kétségtelenül meghatározó szerepet kap abban, hogy 75 évesen botra támaszkodunk vagy napi 5 km-ert szaladunk majd. Sajnos azonban ezekkel még nincs vége az öregedést befolyásoló (felgyorsító) tényezőknek.
Az „Irányzatok a Molekuláris Medicinában” című szaklapban nemrég közzétették az erre irányuló legújabb kutatás eredményeit. Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) három szakértője, Norman Sharpless, Jessica Sorrentino és Hanna Sanoff szerint az öregedésben szerepet játszó tényezők („gerontogének”) közül egyesek megtalálhatóak mindennapi környezetünkben.
Cigarettafüst: semmi meglepő. 4000 potenciálisan mérgező anyaggal, a cigarettafüst egy halom egészségügyi problémával van összefüggésben – a ráktól a szívbetegségig és ízületi gyulladásig. Emellett kimutatták, hogy a rendszeresen dohányzók élete átlagosan 7 évvel rövidebb. Az öregedési folyamatok felgyorsulásával kapcsolatban, ezek a méreganyagok károsítják a DNS-eket: megrövidítik a teloméráknak nevezett kromoszómarészeket, amelyek a sejtek öregedési sebességét kontrollálják. A folyamatos cigarettázás a ráncok megjelenését is előmozdítja, a bőrben található vérerek szűkülése, valamint a rugalmasságáért felelős kollagén és elasztin lebontása által.
Ultraviola sugarak: a fiatalság egy másik jól ismert ellensége, káros hatásai közt szerepel a DNS-mutációja, a bőrrák valamint a photoaging (dermatoheliosis)-nek nevezett folyamat, ami a krónikus UVA és UVB sugaraknak való expozíció következménye.
Benzén: a 20 legszélesebb körben használt vegyszer egyike, különböző kenőanyagok, festékek, műanyagok, gyógyszerek és növényvédő szerek gyártásához használják. Megtalálható a cigarettafüstben, a szennyező ipari termékekben és a kipufogógázban. A benzénnek való túlzott expozíció megrövidítheti a kromoszómák telomérjeit (melyek a programozott sejthalál felelősei), így hozzájárulnak bizonyos rákbetegségek kialakulásához, mint a limfóma vagy leukémia.
Arzén: meggátolja a DNS önjavító képességét. Használják sokféle gyomirtó, rovarirtó és növényvédő szer előállításához. Kisebb mennyiségben a vízben, rizsben, tenger gyümölcseiben és halakban is megtalálható, valamint bizonyos mezőgazdasági termékekben. Ismert rákkeltőként, nagy mennyiségben akár halálos is lehet, noha még nem rendelkezünk kellő információval arról, hogy mi az arzén kis mennyiségének hosszú távú hatása a szervezetre.
A kemoterápia ugyan nem egy mindennapi rizikófaktor, de ez is gerontogén. Míg a fent említett kemikáliáknak a rákos megbetegedések kialakulásában van ilyen vagy olyan módon kiemelkedő szerepük, addig a rák kezelésében alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek is felgyorsítják az öregedési folyamatokat, főleg a DNS-ek és más, egyébként egészséges sejtek szerkezetének károsításával. A kemoterápia a rosszindulatú sejtszaporulat megakadályozásán túl sajnos az egészségeseket is pusztítja, ami gyakran vezet hajhulláshoz, étvágytalansághoz, meddőséghez és más mellékhatások kialakulásához.
A kemoterápiás kezelések öregedésben szerepet játszó hatásainak kapcsán a tanulmány szerzői elismerik ennek rákellenes hatásait, de emellett kihangsúlyozzák egy olyan módszer kidolgozásának fontosságát is, amely jótékony hatásaival szemben jobban szem előtt tartja ennek fizikai mellékhatásaiból származó árát.
A mostani állás szerint, a fent említett anyagok és az öregedés közti összefüggés ismeretes, de nem minden egyértelmű. Ezért tartja fontosnak Sharpless és csapata a további, részletesebb kutatásokat e téren.
„Úgy gondoljuk, hogy amint a rákkeltő elemek megismerése eljuttatott a rák biológiájának információihoz, úgy a gerontogének megismerése is előnyt jelent majd az öregedés folyamatának kutatásában” – mondta el Sharpless az UNC egyik sajtóközleményében. „A gerontogének azonosításával és kiküszöbölésével képesek leszünk befolyásolni az öregedést és a várható élettartamot közegészségügyi szinten.”
Egyed Zsuzsanna
