Csodatévő növény a fekete nadálytő

A fekete nadálytőt évezredek óta "csodatévő" növényként tartják számon. A gyógyfüvek sokaságában jogos az elnevezése, hiszen levele hatóanyagainak listája terjedelmes: A-, C-, és B12-vitamint, kalciumot, káliumot, foszfort is tartalmaz.

Népi elnevezései: forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér, feketegyökér, fekete gyopár.

Mint azt népi elnevezése, a forrasztófű is sugallja: nagyon jó hatással van a zúzódásokra, ficamokra, rándulásokra, csont- és ízületi fájdalmakra. A növény görög és római neve is összeforrasztót, összeragasztót jelent.

Az érdeslevelűek családjába tartozik. Szárai és levelei szőrösek, a levelek hegyes csúcsban végződnek. Virága bíbor vagy rózsaszínű, harangformájú, eléggé jelentéktelen. A gyökérzet húsos, nyálkás, könnyen eltördelhető, kívül fénylő fekete, belül fehér; szagtalan, kellemetlen émelyítő ízű.

Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében.

Nyáron virágzik, és mivel nem könnyű más gyógynövényekkel összetéveszteni, akár mi magunk is gyűjthetjük.

A fekete nadálytő gyógyító hatását már az ókori orvosok is felismerték, többek között Nagy Sándor seregében is használták csonttörések, zúzódások kezelésére.

Idősebb Plinius "a sebek gyors begyógyítójaként" emlegeti.

A középkorban a kolostorok gyógynövényes kertjének egyik állandó növénye volt.

A feljegyzések szerint ez volt az egyik olyan gyógynövény, melyet az első telepesek magukkal vittek Amerikába, mert tudták, szinte minden ízületi bajra, csontproblémára, sérülésre alkalmazható.

A 18-19. században a házi patikák egyik legfontosabb darabja volt. Nemcsak elsősegély-növényként alkalmazták, de főztek, fűszereztek is vele.

A növény hatóanyagai

A gyökérdrog allantoint, pirrolizidin alkaloidokat, 8-10 % cseranyagot, nyálkaanyagokat, keményítőt, inulint, gumit, gyantát, aszpargint tartalmaz. A levéldrog cseranyagot, alkaloidot tartalmaz.

Gyógyászati szempontból elsősorban a gyökere értékes, amelyet a szárítás előtt kell lereszelni és úgy szárítani, mert másképp kőkeménnyé szárad.

A gyökereket tavasszal, vagy ősszel, leveleit virágzáskor kell gyűjteni, és körültekintően szárítani.

A levele júniustól augusztusig gyűjthető.

A fekete nadálytőnek gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása van. Fő hatóanyaga az allantoin serkenti a vérellátást, elősegíti a sejtek regenerációját. Hámosító, csonthegesztő növény.

Belsőleg ne használjuk! Belsőleg fogyasztva ugyanis mérgező! Májkárosodást okoz, így májbetegségben szenvedőknek érdemes szakember tanácsát kérni alkalmazás előtt!

Várandós kismamáknak szintén nem ajánlott az alkalmazása!

Külsőleg

A fekete nadálytő gyökerét és levelét egyaránt használhatod gyógyászati célokra, főzetként, pakolásként, tinktúraként, paszták, kenőcsök formájában.

A fekete nadálytőből készített pépes borogatás, vagy kenőcs segíti a csonttörések, húzódások, zúzódások, ficamok, rándulások gyógyulását. Izom-, ideg- és ínhüvely vagy visszérgyulladás esetén is bevált. A bőr regenerálására és ápolására használható, furunkulusra, lábszárfekélyre, visszérre kiváló. Sportolók számára hasznos, ha az erős igénybevételnek kitett testrészeket, pl. a hátat és az ízületeket bekenik vele. Meleg pépes pakolás vagy főzetéből készült fürdő segít még a reumás-, krónikus ízületi panaszok, köszvényes csomó, csonkolt végtag fájdalma, sőt csonthártyagyulladás esetén. Eredményesen használhatod körömágygyulladásnál, körömleválásnál és lábgombásodásnál is.

Fekete nadálytő borogatás készítése

Főzzünk 1 liter vízben 100 gramm összevágott nadálytőgyökeret kb. 10 percig, majd szűrjük le. A főzetből készített meleg borogatást helyezzük a sérült testrészre. A borogatást nyílt sebre ne használjuk!

Pépes pakolás

A jól megszárított gyökereket finomra daráljuk, egy csészében forró vízzel és néhány csepp olívaolajjal péppé keverjük, felkenjük egy vászonkendőre és melegen a beteg testrészre helyezzük, majd rákötjük. Gyorsan kell dolgozni, mert hamar megköt, és akkor olyanná válik, mint a gumi.