A tél a kínai orvoslásban a Víz elemhez tartozó évszak, a Víz elem fő szerve pedig a vese és a húgyhólyag. Minden, a szervezetben lejátszódó élettani folyamat alapja a vesékben raktározott esszencia. Ezt a sűrített energiát fogantatásunkkor kapjuk, életünk során folyamatosan használunk belőle, pótolni nem tudjuk, és ha elfogy, az egyben életünk végét is jelenti.
A tél a kínai orvoslásban a Víz elemhez tartozó évszak, a Víz elem fő szerve pedig a vese és a húgyhólyag. Minden, a szervezetben lejátszódó élettani folyamat alapja a vesékben raktározott esszencia. Ezt a sűrített energiát fogantatásunkkor kapjuk, életünk során folyamatosan használunk belőle, pótolni nem tudjuk, és ha elfogy, az egyben életünk végét is jelenti.
Akár az ételek vérré alakításáról van szó, akár a megfelelő légzésről, a szervezet melegítéséről, a védekező energia, vagy a nemi hormonok termeléséről, a vese energiának minden esetben kitüntetett szerepe van. A veséket leginkább a hideg, a kevés pihenés, a rendszertelen életmód és az elégtelen folyadékfogyasztás gyengíti. A hideg a talpon, a deréktájékon és a nyaknál tud a legkönnyebben behatolni a szervezetbe.
A vese és a húgyhólyag egyensúlyvesztésének fizikai tünetei:
● a vizeletkiválasztás zavarai,
● vesekő,
● derékfájdalmak, melyek a lábba sugároznak ki,
● isiász, lumbágó,
● hidegérzet a gerinc mentén, különösen a farizom tájékán,
● mivel a fül a veséhez tartozó érzékszervünk, előfordulhat fülzúgás, halláskárosodás.
Akiknél a Víz elem a többi elemhez képest kevés, azok általában nem kedvelik a telet, érzékenyek a hidegre, s könnyebben elkapják a téli megfázásos betegségeket.
A téli időszakban ezért fontos, hogy:
● melegen tartsuk a deréktájékot, a talpakat és a nyakat, mert ez segíti a vesék egészségének megőrzését,
● megfelelő mennyiségű, s minél több meleg folyadékot igyunk (tea, víz),
● fogyasszunk minél több a vesét és a húgyhólyagot erősítő ételt, pl. babot, borsót, hajdinát, árpát, kölest (lúgosít!), zellert és céklát. Fontos, hogy a téli időszakban főtt, meleg ételeket együnk, sok meleg levest, főzeléket, ill. a céklát leginkább sült formában,
● kerüljük a szervezet elsavasodását, ezért amennyire tudjuk, csökkentsük a cukor, fehér liszt és a húsfélék túlzott fogyasztását. A hús fogyasztása egyébként a téli időszakban a leginkább ajánlott, de lehetőleg kombináljuk párolt zöldségekkel, főzelékekkel,
● felfázás esetén meleg hagymapakolást tegyünk a köldök alá: apróra összevágott 2-3 fej vöröshagymát felmelegítünk vagy gőzölünk és ezt egy pamut zokniba téve felhelyezzük. Ne feledjük, a veséhez kapcsolódó szerv a fül: a hagymapakolást fülfájás esetén fülre téve is alkalmazhatjuk, elkerülhető így a dobhártya felszúrása,
● a fokhagymának, vöröshagymának és az almaecetnek is antibakteriális hatása van, így használjuk őket bátran főzéshez, ételeink ízesítéséhez, a fokhagymát és a vöröshagymát pedig mézzel keverve a megfázás tüneteinek enyhítésére, torokpanaszok kezelésére,
● igyunk meg akár naponta egy-egy pohár áfonyaszörpöt, ami kiváló a húgyúti fertőzéseknél, mert gátolja a baktériumok további elszaporodását,
● fogyasszunk tengeri sót és a tenger gyümölcseit, melyek jó hatással vannak a vesékre,
● készítsünk gyógyteát csalánból, zsurlóból vagy medveszőlőlevélből,
● vegyünk meleg illóolajos fürdőt, szantálfa-, teafa-, boróka- vagy cédrusolajból,
● a fűszerek közül a téli időszakban lehetőleg minden nap alkalmazzunk fahéjat, kakukkfüvet, gyömbért, melyekből pár csipetet a teánkba vagy a reggeli kávénkba is tehetünk,
● télen is töltsünk sok időt a szabadban, a könnyű séták, kirándulások ilyenkor is igen fontosak,
● a tai chi és a chikung gyakorlatok is az energia megőrzését és jó keringését szolgálják. Jógagyakorlatok közül kiemelten fontos a ,,térd-homlok tartás", mely nyújtó hatása folytán edzi a hólyag- és vesemeridiánt.
