A beteg szerveknek a gyógyuláshoz erőre és időre van szüksége. A böjt során megtakarítjuk az – összes energiafogyasztás 30%-át kitevő – emésztési munkát, amit viszont a gyógyulásra használhatunk. De nem csak ezt köszönhetjük a böjtölésnek.
A lázas- és egyéb betegségek során is tapasztalható „ösztönös böjt” a természet nagyszerű öngyógyító folyamata. A böjt az egészségesek számára is hatásos módszer.
A böjt amellett, hogy méregtelenít, többek között salaktalanít (a sejtek, szövetek „fellélegeznek”, intenzíven pusztítja a behatoló baktériumokat, gátolja a vírusok terjedését és növekedését, fokozza a vér és a sejtek ellenállóképességét, kiküszöböli a savas lerakódásokat, meghatványozza az életerőt, megnyugtatja a vegetatív idegrendszert, tehermentesíti az anyagcserefolyamatokat, csökkenti a szervezetben lévő gyulladásokat, megszépíti a bőrt, és fokozza a szövetek rugalmasságát, feltartóztatja az idő előtti öregedési folyamatokat.
A böjt további áldásos hatása
A böjt kivédi az agy betegségeit: A baltimori National Institute on Aging kutatóközpontban bizonyítékot találtak arra, hogy a heti egy vagy két napos böjt megelőzheti az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. A kutatás azt is megállapította, hogy a napi kalóriabevitel 500 kalóriára való lecsökkentése a hét egy vagy két napján egyértelműen kedvező hatást gyakorol az agyra.
A böjt csökkenti a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatát
A rendszeres heti egy nap ételmegvonás csökkenti a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát. Tanulmányok kimutatták, hogy a böjtök által jelentős mennyiségű növekedési hormon szabadul fel az emberi testben, amely kapcsolatban van az anyagcsere felgyorsításával és a zsírégetéssel. A zsírszövet lefogyasztásáról ismert, hogy már csak magában ez is csökkenti a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatát. Az orvosok a böjt bevezetését kezelés jelleggel is jónak tartják.
A böjt hatékonyan kezeli a rákos emberi sejteket
Az Aging vagyis Öregedés című tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint: a kemoterápiás kezelés alatt álló betegek közül azok akik a böjtöt terápiás jelleggel alkalmazták, kevesebb mellékhatástól szenvedtek. Minden elvégzett vizsgálat azt mutatja, hogy az éhgyomri állapotok javítják a túlélést, a tumor növekedését lelassítják és korlátozzák a daganatok terjedését.
A National Institute on Aging (az öregedést kutató intézet) szintén folytatott vizsgálatokat egy bizonyos típusú emlőrákkal kapcsolatban azért, hogy jobban megértsük a böjt rákra gyakorolt hatását. Kiderült, hogy a böjt eredményeként a rákos sejtek megpróbálnak új fehérjéket szintetizálni maguknak saját növekedésük érdekében, és előállítani azt, ami a véráramból már hiányzik a böjtölés miatt. Ez különböző lépésekhez vezet, amely lépések még több reakcióhoz vezetnek, amelyek végül károsító szabadgyök molekulákat hoznak létre. Ezek a molekulák a rákos sejteket és DNS-üket rongálják meg, a rákos sejt pusztulását okozva! Ez a sejt öngyilkossága. A rákos sejtek megpróbálják helyettesíteni az összes véráramból hiányzó dolgot, azonban ezt nem élik túl. A böjtölő páciens viszont igen.
Mikor nem szabad böjtölni?
● tuberkolózis bizonyos eseteiben,
● daganatos betegségben szenvedőknek, amikor már úgymond “csont és bőr”,
● operáció után 1-1,5 hónapig,
● betegség utáni kimerültség esetén,
● depresszió, pszichózis (elmebaj) egyes eseteiben, – anorexia nervosa (kóros lesoványodás) esetén,
● hypertireosis (pajzsmirigytúlműködés) esetén,
● májcirózis (májzsugorodás) esetén,
● bizonyos szívbetegségek esetén (például cardioiopathia).
