Vietnamban levest készítenek belőle, teáját vese- és hólyagbántalmak, bélhurut, légcsőhurut ellen használják.
Vietnám déli részén és Egyiptomban rendkívüli gyógyhatása miatt a népgyógyászatban eredményesen használják.
Népies elnevezései: madár keserűfű, parsfű, porcsfű, porcing, porcinkulafű, porcsolán, porcogófű, porcogópázsit, disznópázsit, disznóporcsin, porcsin cikkszár, szárbütykű fű, tetemtoldó, térdkötőfű, úti porcsinfű, vérállató fű, vérgyökér, sima porcika, szakadást gyógyító fű.
A keserűfűfélék családjába tartozó növény. Megtalálható szárazabb réteken, tarlókon, utak mentén. Nagyon szívós, jól tűri a szárazságot, szárai a talajon szétterültek, egész nyáron át virágzik.
Főbb hatóanyagai flavonoidok (0,1-1%, főként avikularin), cserzőanyagok és kovasav. Tartalmaz még C-vitamint, gyantát, viaszt, zsírt, cukrot, nyálkát, nyomokban illóolajat, antrakinon-származékot, kvercetin glikozidát.
A porcfű virágos hajtása használható gyógyászati célra.
Gyógyászati felhasználása
A tajvani Chang Gung Tudományi Egyetemen végzett kísérletek szerint antioxidáns hatással rendelkezik a porcfű.
Biztonságos és hatékony összehúzó, vizelethajtó gyógynövény. Teája felhasználható belsőleg hurutos légúti megbetegedések, hasmenések, gyomor- és bélfekélyek, vérhas kezelésére. Külsőleg gargalizálószerek és aranyér elleni fürdők készíthetők belőle. Szemgyulladásra és daganatokra kötésként alkalmazható.
A kovasav tartalma erősíti a kötőszövetet ezért használható légcsőhurut esetén. Az egész növény féreghajtó, epehajtó, vizelethajtó, lázcsillapító, vérzéscsillapító, sebgyógyító és bőrpuhító. Vizelethajtó hatásának köszönhetően a vesekövek eltávolításában segíthet.
A növény leveles hajtásait június-augusztus hónapokban kell gyűjteni.
Nem kívánt hatása és ellenjavallata nem ismert.