Részlet Dr. Lenkei Gábor Egészségünk titkai című közönség előtt megtartott előadásából
„Tehát a betegség nem egy független valami! A betegségért meg kell dolgozni!
Az nem „derült égből villámcsapás”!
Valaki harminc-negyven évig szorgosan „szárogatta a kertjét”, majd egyszer csak, hogy, hogy, nem rosszabbul lett!
Kihívnánk egy kertészt egy csonttá száradt kerthez, és azt mondanánk: „Hát nézze már, nem értem mi van ezzel a kerttel!”
S a kertész azt mondaná: „Nem kéne öntözni?”
„Tényleg, ez a baja? ”
A betegség, nem derült égből villámcsapás!
Megelőzi nagyon sok egészséghanyatlás.
És nagyon sok figyelmen kívül hagyott jel, mert majd csak a durva jeleknek hiszünk.
De előtte már jelek sokasága figyelmeztet, hogy gáz van!
Nem vagyunk már annyira boldogok. Például.
És akkor a kert-hasonlatot felhasználva, nézzük meg, hogy mi a betegség.
A betegség — a legjobban ideillő hasonlat a következő –, a betegség olyan, mint egy gyomnövény.
Ahogy a kertben a kultúrnövények elkezdenek sorvadni, úgy kapnak életre a gyomok. Igaz?
A gyomnövénynek van egy érdekessége.
A betegség a gyomnövény.
A gyomnövénynek a száraz is jó.
A gyomnövénynek a szikes talaj is jó.
A gyomnövénynek a tápsókban szegény talaj is jó.
A kavicsos is jó.
A fel nem ásott is jó.
A gyomnövénynek minél rosszabb, annál jobb.
Ugye?
A kultúrnövénynek nem.
A kultúrnövénynek ápolásra, gondozásra van szüksége.
Ha a kultúrnövényt nem ápoljuk, gondozzuk, átveszik a helyüket a gyomnövények.
Annyira egyszerű, ez történik.
És akkor még egy egyszerű dolog.
A gyógyszer az a gyomirtó.
De csak nagyon egyszerű, logikusan! Nem vagyok kritikus, nem bántom!
A gyógyszerek azt akarják, hogy a betegség eltűnjön.
Nem?
El akarja pusztítani a betegséget.
Az a gyomirtó.
Ami a gyomnövényt célozza, az a gyomirtó.
Én nem mondom, hogy egy kertben, amikor elvadult, nincs szükség gyomirtóra!
Lehet, hogy szükségünk van átmenetileg valamennyi ideig gyomirtóra, de amit most mondok, az az orvostudomány, és minden ember tragédiája:
A gyomirtó, bármilyen jó gyomirtó, nem állítja helyre a szép kertet!
Ugye jól tudom?
Nem állítja helyre a kultúrnövényeket, ugye?
Nem fogja felásni, elgereblyézni, nem fogja lemetszeni a száraz ágakat!
Ugye nem?
A gyomirtó csak megpróbálja elpusztítani a gyomnövényeket, de nem állítja helyre az egészséget.
És ez az orvostudomány és minden ember tragédiája!
A gyomirtó csak a gyomnövényt célozza, és ha csak ez ellen harcolunk, akkor sziszifuszi küzdelemben ilyen kicsi eredményt fogunk elérni.
Mert a kertet, a kultúrnövényt kéne helyreállítani ahhoz, hogy megakadályozzuk a gyomnövények szaporodását.
Van egy kert, amit meggyötörtünk azzal, hogy nem ápoltuk, nem gondoztuk.
Már gyomirtót is szórtunk! Az sem tett jót neki, az egy kémiai anyag!
Jönnek a következő gyomnövények, s akkor majd kétféle gyomirtót használok, háromfélét, négyfélét, ötfélét, hatfélét, több mint tízfélét! De az egészséget még mindig nem állítottam helyre!
És ezért aztán nem lehet abbahagyni a gyomirtózást, és ezért aztán életük végéig kell szedni a gyógyszert.
Ugye?
Mert állandóan kibukkan a gyomnövény.
Mert az egészséget nem állítottam helyre.
Borzasztó egyszerű.
Ha azt akarom, hogy egy ember rendbe jöjjön, akkor az helyénvaló, ha küzdök a betegség ellen. Rendben van.
Ha egyidejűleg dolgozom azon is, hogy az egészsége helyre álljon!
És a betegség elmulasztása nem állítja helyre az egészséget.
Az két külön dolog.
Attól, hogy valakinek kivették a rákját, nem állt helyre az egészsége!
Értik?
Azért fog visszaesni!
Annyira egyszerű!
Borzasztó egyszerű, túl egyszerű.
Amikor valaki azt kérdezi tőlem, hogy milyen vitamint adnék a betegségére, akkor azt mondom, hogy semmilyet.
A vitamin nem gyomirtó.
Nem pusztítja el a betegséget.
A vitamin tápoldat.
Helyreállítja a kultúrnövényt.
Amit én adok, az nem konkurenciája az orvoslásnak.
Amit én adok, az kiegészíti.
Harcoljunk a betegségek ellen, de állítsuk helyre az egészséget!
És ha ezt megtesszük, akkor lesznek eredmények, fényes eredmények.”
