Sokan fogyasztjuk különböző változatban, mint például a szója tej, tofu, pirított szójabab, mégsem vagyunk tisztában árnyoldalaival.
Vajon mi az oka annak, hogy Ázsiában sokkal ritkábban fordul elő a mell-, a petefészek- és a prosztatarák, az infarktus, az agyvérzés, a csontritkulás és számos menopauzális tünet, mint a nyugati kultúrákban?
De mi lehet a szójában?
A szójában a húsokkal egyenértékű nagy mennyiségű, létfontosságú aminosavak találhatók. Másik alkotóeleme a fitoösztrogének, más néven növényi hormonok. A fitoösztrogének felépítése hasonló bizonyos nemi hormonokéhoz, mint például az ösztradiol. A fitoösztrogének ösztrogénaktivitása gyenge, azonban nagy mennyiségű szója elfogyasztása befolyásolja hormonháztartásunkat.
A fitoösztrogének segítik a szervezet védekező képességét a daganatok elleni harcban, csökkentik génmutációkért és az öregedésért is felelős szabad gyökök szintjét. Hormonális hatásuk miatt jól használhatók a csontritkulás (osteoporosis) kezelésében is. Az osteoporosis szintjének csökkenése a nőknél a menopauza idején szokott fellépni, hőhullámok, vérnyomás-ingadozás, hangulatváltozások megelőzésében és kezelésében is használatos. Csökkenti a mentruációs görcsöket.
Fitoösztrogén tartalma mellett a szója nagy mennyiségben tartalmaz még kalciumot, cinket, valamint B-vitaminokat, mindenekelőtt B12-vitamint. Jó hatással van az agy és a máj működésére, mivel sok olyan összetevő található benne (például a lecitin), amelyek mind ezen szervek sejtmembránjainak felépítésében játszanak fontos szerepet.
A szójafogyasztás veszélyei
A szójában található fitoösztrogének nagy mennyiségben való fogyasztása, veszélyes lehet a hormonháztartásunkra. Nem véletlenül nem ajánlatos illetve tilos endometriozisban szenvedő nőknek! Kisebb mennyiségben viszont élvezhetjük számos jótékony élettani hatását! Étrendünkbe való beiktatása érdemes.
