Vörös áfonya, mint csodaszer

A vörös áfonya egyre ismertebb gyümölcs, hiszen számtalan pozitív hatása van az emberi egészségre. Napjaink csodaszerének tekinthető.

A vörös áfonya a hangafélék családjába tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, népies nevén: havasi meggy, kövi málna.

Vörös áfonya történelem

Az áfonya termesztése elterjedt gyakorlat volt az észak-amerikai indián törzsek körében. Az európai gyarmatosítók az indián hagyományoknak köszönhetően ismerkedtek meg az áfonyával, és ők hozták be annak egyes fajait Európába. Ennek ellenére Európában az áfonya kereskedelmi célú termesztése viszonylag új keletű jelenség, amely elsősorban a XX. és XXI. századra jellemző.

Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket. Téli kertünk örökzöld dísze lehet.

A vörös áfonya gyógyhatásai

A vörös áfonya igen gazdag antioxidánsokban, melyek védik szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól, óvják testünket az öregedéstől. Az antioxidánsokkal megelőzhetők krónikus betegségek, mint az érelmeszesedés, koleszterinlerakódás, szívinfarktus, bőrproblémák kialakulása, rák keletkezése, memóriazavar. Véd a fertőzésektől, védi az ereket, sejtregeneráló, segít a méregtelenítésben.

Megtalálható benne még az E-vitamin, béta-karotin, és C-vitamin, de nátriumot, foszfort, káliumot, kálciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként is tartalmaz.

Többször megismételt vizsgálatok eredményei szerint az áfonya rendszeres fogyasztása (napi 15-20 dkg 1-3 hónapon keresztül) kimutathatóan javítja a vérzsírok egyensúlyát, vagyis csökkenti a teljes koleszterinszintjét, növeli a HDL koleszterint, és csökkenti a trigliceridek szintjét a vérben. Sőt, az áfonya fogyasztása bizonyítottan védi az érfal sejtjeit, és megóvja az LDL koleszterint az oxidatív sérülésektől, amelyek az erek eltömődéséhez vezethetnek.

Az áfonya bélrendszerre és emésztésre gyakorolt pozitív hatással rendelkezik. Pektinben gazdag rostja enyhíti a hasmenés és a székrekedés tüneteit. Emellett, a gyümölcsben lévő tanninok csökkentik az emésztőrendszer gyulladását, míg a polifenolok bizonyítottan antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek.

A húgyúti fertőzések leggyakoribb okozója az E-coli baktérium, azonban ez az anyag megakadályozza, hogy a baktérium hozzátapadjon a hólyag falán lévő hámsejtekhez. Tartalmaz még fenolt, amely erősíti az immunrendszert.

A vörös áfonya hatása megkérdőjelezhetetlen túlsúly, magas vércukor, érelmeszesedés és érrendszeri betegségek, valamint magas vérnyomás esetén.

Gyakori húgyúti fertőzésben szenvedők, vagy arra különösen fogékonyak, mint a cukorbetegek, rendszeresen úszók, vesebetegek, vesehomokjuk, vesekőképződésre hajlamosak prosztata-megnagyobbodáskor, hegesedés vagy daganat miatti vizeletelfolyási akadályoknál javasolt az alkalmazása.

Észak-Amerikában az őslakosok festékként és gyógyszerként alkalmazták, míg a függetlenségi háború alatt a skorbut ellen vélték megfelelő hatóanyagnak. A második világháborúban pedig a pilóták látáserősítőként fogyasztották.

A vörös áfonya levelében szintén számos jótékony anyag található, érdemes ezért teát főznünk belőle. A természetgyógyászok vesetisztításra és húgyúti fertőtlenítőszerként használják. Itt is érdemes betartani a megfelelő mennyiséget, hiszen ha túl sokat fogyasztunk belőle, akkor könnyen irritálhatja a gyomrunkat ez a főzet.

Az aszalt gyümölcs is hatékony és természetes forrása az egészséget támogató különböző tápanyagoknak, mivel a kedvező élettani hatások – talán a C-vitamint leszámítva – aszalva is megmaradnak a gyümölcsben.

Intelmek a vörös áfonyával kapcsolatban!

Jóból is megárt a sok, hiszen ha túl nagy mennyiségben fogyasztjuk, akkor sajnos megnőhet a vizelet oxalát tartalma, amelynek következtében vesekő is kialakulhat.