Vércukorszint

A vércukorszint normál esetben 3,9-6,1 mmol/l közötti tartományban helyezkedik el a kora reggeli órákban, reggeli előtt. Étkezés után megemelkedik a vércukorszint, ez átmeneti. Akkor nem kell aggódni, ha a vércukorszint két órával az étkezést követően nem haladja meg a 7,8 mmol/l-t. A szervezet sejtjeinek legfőbb energiaforrása a glükóz, melyet a szénhidrátot tartalmazó élelmiszerekből hasznosítunk. Felszívódik a vérbe, eljut a sejtekhez vagy a májban raktározódik el. Ehhez a folyamathoz elengedhetetlen az inzulin. Normál esetben az egészséges hasnyálmirigy termeli meg a szükséges inzulin mennyiséget, ami a szervezetbe juttatott táplálék felhasználásához szükséges. Ha a vércukorszint nő a szervezetben, akkor az inzulintermelés is nő, ha pedig csökken a vércukorszint, akkor az inzulintermelés is csökken, tehát ez a kettő összefüggésben áll egymással. Cukorbetegek esetében viszont a probléma abból ered, hogy a hasnyálmirigy nem termel kellő mennyiségű inzulint, aminek következtében a sejtek képtelenek felvenni a glükózt, ami felhalmozódik a vérben, így a vércukorszint magas lesz. A másik eshetőség, hogy a hasnyálmirigy képes elegendő inzulint termelni, azonban a szervezet nem érzékeli vagy nem reagál rá megfelelően. Bármelyik eshetőségről van szó, a végeredmény mindkét esetben ugyanaz, mégpedig a magas vércukorszint. Cukorbetegség esetén az éhgyomros vércukorszint és a két órás terhelés is túl magas, így a kóros tartományban van. A vércukorszint akár a másik irányba is billenhet, tehát túl alacsony is lehet. A rendellenes vércukorszintnek általában a rosszul beállított inzulinpótlás az oka, de az is előfordulhat, hogy a beteg étkezés nélkül végez megterhelő testmozgást. Ebben az esetben mielőbb cukrot kell fogyasztania a betegnek.