Vashiány elégtelen bevitel, vagy a fokozott vasvesztés miatt alakulhat ki a szervezetben.
A vas egy olyan esszenciális mikroelem, melyet szervezetünk nem képes előállítani, ezért táplálkozással kell pótolnunk. A vérbe csak a táplálékban található vasmennyiség töredéke kerül be, mivel a vas felszívódása nagyon rossz.
Napi vasszükségletünk fedezése
A vérszegénység népbetegség, a Föld lakosságának mintegy ötöde szenved tőle. Hátterében az esetek felében vashiány áll. A vasbevitel azért okoz nehézséget, mert a növényi és állati eredetű táplálékból származó ásványi anyag nem egyforma hatékonysággal szívódik fel és hasznosul szervezetünkben - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legfrissebb hírlevelében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 20 százaléka szenved vérszegénységben. Az orvosi néven anémiának nevezett állapot – amely nem betegség, hanem tünet – gyakran többféle okból ered, de a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, és ez 80 százalékban a női nemet érinti.
Gyakran nem is tudunk róla, hogy súlyos vérszegénységünk van
A vérszegénység többnyire lassan, fokozatosan alakul ki, és súlyos anémia is fennállhat anélkül, hogy az panaszt okozna.
A hosszú ideig egyoldalúan táplálkozó, drasztikus fogyókúrát tartó vagy vegetáriánus étrenden élő emberek körében gyakrabban kialakulhat a vérszegénység.
A vashiányos vérszegénység szempontjából leginkább veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, azok az aktív korban lévő nők, akiknek erős a havi vérzése, valamint – a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt – az idősek. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas rendkívül jó hatásfokkal felszívódik.
A húsokból, belsőségekből jobban hasznosul a vas
A növényekben lévő vasvegyületek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól, ugyanis a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg a májban, vörös húsokban (marha, sertés, vad), halban, tojásban, szárnyasokban úgynevezett hem kötésben található meg.
Utóbbinak körülbelül 15 százaléka szívódik fel, míg a növényekből körülbelül 3-5 százalék. A nem-hem vas felszívódása javítható, ha valamilyen hem vasat tartalmazó húsfélével, vagy C-vitamin- tartalmú élelmiszerrel együtt fogyasztjuk.
A spenótnak, sóskának viszonylag nagy: 4-4,6 mg/100 g a vastartalma, mégis – e zöldségek nagy oxálsav tartalma miatt – rosszabb a hasznosulása.
Étrendi tanácsok a vasszükségletünk fedezésére
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a vashiány elkerülésére az alábbiakat tanácsolja:
● Lehetőleg minden főétkezés tartalmazzon húst, belsőséget vagy húskészítményt.
● Minden étkezés tartalmazzon C-vitamint, mely a legtöbb gyümölcsben, főként a citrusfélékben (narancsban, citromban, limeban, grapefruitban) megtalálható, de nagyon magas a paprika C-vitamin-tartalma is. A C-vitamin ugyanis elősegíti a vas felszívódását.
● Gátolja a vas felszívódását a nagyobb mennyiségű kávé és tea fogyasztása.
● Ugyancsak akadályozza a vas felszívódását a túlzott rostbevitel, és a nagy fitát-tartalmú ételek (gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek, korpa).
● Gátolják a vas felszívódását egyes fehérjék (a tehéntejben található kazein, az albumin, a szójafehérje) és egyes ásványi anyagok (réz, cink, mangán, foszfor és a kalcium).
● Ugyancsak ajánlott az E 385-ös tartósítószer (etilén-diamin-tetraacetát, EDTA) elkerülése.
Mivel a máj raktározza a vasat, ezért a belőle készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére a dietetikusok azt ajánlják, heti egy alkalomnál többször ne fogyasszunk májat.
