A szív- és érrendszeri problémák korunk egyik legelterjedtebb betegségei közé tartoznak, melyet szakmai lapok gyakran népbetegségként említenek.
A túl magas, illetve alacsony vérnyomású ember egyaránt kitér a konfliktusok elől, ez az alkalmazkodás és rugalmatlanság hiánya.
Vérnyomás (magas) – lelki okai
A vérnyomás az ember dinamikájának módját és mértékét jelzi. E jelenséget a vér és annak útját behatároló véredények kölcsönös egymásra hatása idézi elő. A véredények azon korlátoknak felelnek meg, melyek tulajdon lényünk kibontakoztatásának szabnak határt. A túl alacsony, illetve magas vérnyomású ember egyaránt kitér a konfliktusok elől, ahelyett, hogy megoldásukon munkálkodna.
A magas vérnyomás egy adott tevékenység szüntelen elképzelése nyomán jön létre, ám anélkül, hogy e tevékenységet véghez vinnék, azaz cselekvésben realizálnák, így tartós feszültség, állandó izgalmi állapot alakul ki, melyet a véghez viendő teljesítmény iránti elvárás hatványozottan ébren tart.
A túlzott feszültségi állapot révén rövid ideig tetemes mennyiségű energia áll rendelkezésre, ez azonban mégsem kerül felhasználásra, s így állandó magasfeszültségként marad fenn.
Amint egy problémát érintünk, vérnyomásunk emelkedni kezd, de rögtön csökkenő tendenciát mutat, ha a konfliktusról beszélhetünk. Elegendő csupán elképzelnünk valamely fizikai tevékenységet vagy nyomasztó helyzetet, vérnyomásunk máris felszökik.
Modern életünk fokozott pszichoszociális stressz hatásai, az elfojtott agresszív indulatok, felháborodás, félelem és düh nagymértékben hozzájárulnak a vérnyomás emelkedéséhez. A huzamos lelki megterhelés szintén tartós magasfeszültség kialakulásához vezethet. A magas vérnyomású ember örökös várakozási feszültségben él, megpróbál teljesítményével kitűnni, tökéletesen megfelelni a maga és mások elvárásainak. Higgadtnak tűnik, pedig nem az.
Személyiségének megzabolázatlan megnyilvánulásait a valóságban csupán elfojtja. Neveltetése megakadályozza abban, hogy őszintén kinyilvánítsa érzelmeit. A magas vérnyomású ember cselekvésbe menekül anélkül, hogy tényleg megtenné a lényeges lépést s így megszabadulna a konfliktustól. A teljesítményről és helyes viselkedésről vallott merev elképzelései belső feszültségének fokozódásához vezetnek.
Az ilyen egyén társadalmi szempontból tökéletesen alkalmazkodó képes, felelősségtudó és lelkiismeretes, pedig látszólagos higgadtsága mögött mélyen gyökeredző agresszív indulatok húzódnak, és teljességgel képtelen arra, hogy igazi érzelmeinek kifejezést adjon.
A magas vérnyomás férfiaknál gyakrabban fordul elő, s a külsőleg megnyilvánuló úgynevezett „önuralom” végső soron szívinfarktushoz vezethet. Az önuralom e formája ugyanis a vérerek összehúzódását váltja ki. A vér nyomása és az összeszűkült erek általi ellennyomás a kiegyenlítődésnek igencsak ingatag módját hozza létre, mely előbb-utóbb katasztrófába torkollik.
De magas vérnyomást idézhet elő az erek rugalmasságának csökkenése is, például az érfal elmeszesedése révén. Ilyenkor korral összefüggő magas vérnyomásról beszélünk. Bár ennek nem kell szükségképpen így alakulnia, időskorban sokan elvesztik rugalmasságukat, a körülményekhez való alkalmazkodóképességet. Mindennek testi megnyilvánulásaként az erek megmerevednek.
Összefoglalva: túlfokozott dinamika, elfojtott agresszió, fegyelmezett érzelmek, becsvágy, a rugalmasság hiánya.
Mit tehetünk?
A magas vérnyomásban tehát az a felhívás rejlik, hogy próbáljunk rugalmasabbak lenni, szabaduljunk meg a nagyravágyástól, hogy szüntelenül többet akarjunk elérni, miközben bensőleg egyre inkább megmerevedünk. Állandó feszültségben élünk ahelyett, hogy inkább az érzelmek szavára hallgatnánk, s nem szalasztanánk el többé a helyeset, miközben hibásan cselekszünk.
E felhívás azt is magában foglalja, hogy önmagunkkal szemben is szabadon érvényre juttassuk érzelmeinket, szeressük magunkat, miközben másokkal is „szívélyesebben” viselkedünk. Ha megtesszük, amit meg kell tennünk, a belső feszültség is alábbhagy, ami jótékony hatást gyakorol a magas vérnyomásra
Vérnyomás (alacsony) – lelki okai
Több millió ember szenved alacsony vérnyomásban – reggelente nehezen szedi össze magát, bágyadt és kimerült. Nehezen tudnak koncentrálni, szédülés környékezi őket, egyesek el is ájulnak, mivel olyan életfontosságú szervek, mint például az agy, nem kapnak elegendő vért.
Az „ájulás” egyben világosan jelzi is, hogy valójában hol van a hiba. Az alacsony vérnyomású egyén visszariad a nehézségektől, még csak kísérletet se tesz legyőzésükre, inkább megkíméli magát a konfliktusoktól.
Ellenállást tapasztalva nyomban visszavonul, következésképp véráramlása is visszahúzódik. Mindez gyakran perifériás vérkeringési zavarokhoz vezet, amiben világosan kifejeződik a tény, hogy az illető valamivel nem kíván érintkezésbe lépni, inkább távolról elkerüli, így a valóban lényeges nem „elevenedik meg” többé.
Az ilyen ember, gyakran az ájulás mértékéig, kitér a küzdelmek elől, így hárítván el magáról a felelősséget. Akinek alacsony a vérnyomása, állóképessége is ingatag, nem néz szembe a problémákkal, így tulajdon problémájával is tehetetlenül áll szemben.
Képtelen bármit nyíltan vállalni, valamiért „egyenesen kiállni”. Kitér a kihívások elől, gyakran szexuális téren is, ami pedig szoros összefüggést mutat a vérnyomással. Az ilyen ember a tudattalan szférájába húzódik vissza. Az alacsony vérnyomás elsősorban nőknél fordul elő. Szélsőséges esetben az illető ájultan esik össze, így kényszerítvén rá környezetét, hogy egy adott konfliktustól megkímélje.
Összefoglalva: képtelenség a konfliktusokkal való szembenézésre, elégtelen dinamika és aktivitás, adott helyzetek kerülése.
Mit tehetünk?
Alacsony vérnyomás esetében sokat segít az aktivitás fokozása. Lift helyett válasszuk inkább a lépcsőn járást, legalább kétnaponta kerékpározzunk, ússzunk, teniszezzünk, illetve télen válasszuk a sífutást. Az erősportok hatékonyabbnak bizonyulnak a kocogásnál, mivel nemcsak az aktivitás hiányzik, inkább a teljesítőképesség.
A pulzust naponta legalább tíz percig tartsuk 130-as értéken. A hidegmeleg váltózuhany, a szívtájéki irányban végzett masszírozás, valamint egy kiadós reggeli, sóval és lekvár nélkül, ugyancsak hozzájárul állapotunk javulásához.
A vérkeringés szempontjából az ötszöri kisebb étkezés jóval előnyösebb, mint a háromszori nagy. A kis mennyiségben elfogyasztott alkohol pezsdítőleg hat a vérkeringésre, a nagyobb adag viszont káros, mivel értágító hatása következtében még renyhébb lesz a véráramlás.
Sokaknál hatékonynak bizonyul a feketekávé, de nem minden szervezet tűri el, ráadásul stresszhelyzetben a kávé inkább bágyasztólag hat, nem élénkít.
Ha egyszer netán elsötétülne szeme előtt a világ, akkor le kell ülnie vagy feküdnie, de semmiképp se szabad mozdulatlanul maradnia; meg kell feszítenie lábizmait, bicikliző mozgásokat kell végeznie a levegőben, vagy legalább magasba kell emelnie a lábát.
Ha váratlanul elönti a hideg veríték, innia kell, mivel a szervezet folyadéktartaléka gyakran oly csekély, hogy a vérkeringés összeroppan. Általános szabály, hogy szabadságát mindig aktív tevékenységgel töltse ahelyett, hogy csak lustálkodna.
A fenti tevékenységek olyan aktivitást eredményeznek, mely fokozza a cselekvőkészséget. Valódi segítséget viszont csupán a gondolati beállítódás megváltoztatása hozhat. Az alacsony vérnyomású embernek meg kell tanulnia szembenézni a problémákkal, nem szabad kitérnie előlük, hanem cselekvő módon változtatnia kell azon, ami megváltoztatandó.
Minthogy mindenféle hiány egyben valamifajta lehetőség felsejlése, felmutatása, azaz feladat is, az adott helyzetből mindig le kellene vonnunk a megfelelő tanulságokat, így ráébredhetnénk arra, hogy magas, illetve alacsony vérnyomásunk alapvető oka az, hogy hiányzik belőlünk az eredendő bizalom.
Ez az ősbizalom a praenatalis időszakban, vagyis közvetlenül a megszületésünk előtt alakul ki, s később csak rendkívüli nehézségek árán szerezhető meg, márpedig jelen esetben ez a feladatunk. Be kell látnunk, az élet olyan feladatot tűzött elénk, melyet tulajdon fejlődésünk érdekében feltétlenül el kell végeznünk, és meghátrálásunk egyenesen arra kényszeríti a sorsot, hogy ugyanazt a leckét keményebb formában ismételje meg, míg végül már nem tudván kitérni előle, készek vagyunk vállalni azt.
