A kovászos kenyér az emberi szervezetre jótékony hatással van. Nincs benne adalékanyag és könnyebb megemészteni is.
Fotó: Egészségtér
A kovásszal készült kenyér nem gyors, és ha igazán finom kenyeret szeretnénk készíteni, akkor mindenképpen türelemmel, alázattal és az időt rászánva kell ezt végig csinálni.
A kovászról röviden
Időszámításunk előtt kb. 3000 körül jelentek meg az első pékek az ókori Egyiptomban. Ekkor készült az első kelesztett kenyér.
A kovász liszt és víz felhasználásával, természetese élesztőgombák és tejsav-, ecetsavbaktériumok felszaporításával készül. A kovász víz és liszt keveréke, melyben erjedés indul el. Nincs két egyforma ízű kovász.
Miért fontosak a gombák és a baktériumok? Az élesztőgomba által nagyobb a lazító hatás, az ecetsavbaktériumok az ízért felelősek, a tejsavbaktériumok pedig a kelést segítik elő.
Több helyen az élesztő nélküli kovászt vadkovásznak, vagy anyakovásznak hívják. A kovászos kenyerek lassabban készülnek el (24-72 óra), mint az élesztős változatok, de a hosszabb folyamatnak köszönhetően lesz a kenyér egészségesebb.
Kovász készítése
Hozzávalók
BL 80-as kenyérliszt és szénsavmentes ásványvíz. Szobahőmérsékletű ivóvizet is használhatunk, ha nem nagyon klóros.
Elkészítés
1.nap: Egy tisztára mosott 7-8 dl-es befőttes üvegben 3 evőkanál vizet összekeverünk 3 evőkanál kenyérliszttel. A legjobb villával kevergetni, mintha tojást vernénk fel. Rátesszük a tetejét és szobahőmérsékleten hagyjuk.
2. nap: Nem fog történni semmi, de megkukucskálhatjuk az üveg tartalmát.
3. nap: Már enyhe savanykás szaga van és csöppnyi buborékok jelennek meg a kovászban. Hozzáadunk 3 evőkanál vizet, mellyel elkeverjük, majd 3 evőkanál kenyérlisztet, és azzal is csomómentesre keverjük. A villa segítségével sok levegőt juttathatunk a kovászba. Ismét hagyjuk egy napot.
4. nap: 1 dl szobahőmérsékletű vízzel, majd 10 dkg kenyérliszttel dúsítjuk a kovászunkat villa segítségével és újabb egy napra békén hagyjuk.
5. nap: Készen van a kovászunk, készülhetünk a felhasználására. A jó kovász savanyú illatú és buborékok látszanak benne. Vegyünk ki belőle este 10 dkg mennyiséget egy kelesztőtálba, ezt etessük meg 1 dl vízzel és 10 dkg liszttel, takarjuk le és várjunk 5-6 órát, amíg megnövekszik és szép buborékok vannak benne. Ezzel már lehet kenyeret sütni.
A többi kovászt lazán zárjuk le az üvegben, tegyük a hűtő legalsó polcára és hetente etessük meg legalább 3 evőkanál vízzel és 3 evőkanál kenyérliszttel. Ebből használhatunk bármikor úgy, hogy kiveszünk belőle 10 dkg-ot, megetetjük 1 dl vízzel, 10 dkg liszttel és mehet vissza a hűtőbe. A kivett kovászt szintén megetetjük 1 dl vízzel, 10 dkg liszttel, megvárjuk míg szobahőmérsékleten megkel és már süthetünk is belőle.
Ha a kovászból gyakrabban szeretnénk készíteni, akkor tartsuk szobahőmérsékleten az üveget és gyakrabban etessük.
Tippek
● A befőttes üvegre tegyük rá a fedőt, de ne csavarjuk rá, mert a beszivárgó levegő szükséges a kovász fejlődéséhez.
● A kovászos üveget ne hagyjuk fedetlenül sokáig, mert lebőrösödik és bepenészedik.
● Ha a kovászunknak ecetes illata van, az azt jelenti hogy éhes. Ilyenkor etessük gyakrabban.
● Bizonyos időközönként (1-2 hónap) mossuk ki az üveget, vagy cseréljük, úgy, hogy a kovászt átrakjuk egy másik, tiszta üvegbe és etessük meg a szokásos módon.
● A kovászt, ha nem használjuk 2-3 hétig, akkor egyszerűen tegyük be a hűtőbe. Etessük meg egy kicsit több liszttel, zárjuk le az üveget és tegyük el. Az anyakovász tökéletesen eláll így.
● Ha etetés után 24 óra alatt kovászunk nem lesz buborékos, akkor valószínűleg meghalt, és újat kell indítani.
● Kovásszal süteményeket is készíthetünk.
● Ha a kovász tetején víz van, akkor öntsük le és etessük gyakrabban. Éhes ilyenkor a kovász.
● Ha a kovásznak ecetes szaga van, akkor is éhes. Etetni kell! Ha acetonos szaga van, akkor már nagyon éhes. Még megmenthető a kihalástól!
● Vízpróbával kideríthetjük, hogy érett-e már a kovászunk. Ha úszik a víz tetején, akkor használhatjuk, ha az alján marad, akkor még etetni és érlelni kell.
A kenyérsütés csak elsőre hangzik egy nagyon veszedelmes dolognak. Aki már egyszer is kipróbálta, az tudja, hogy egyáltalán nem igényel szaktudást. Egy kicsi odafigyelés és akarat kell csupán ahhoz, hogy meglepjük családunkat reggelire egy igazán finom, puha, ropogós kenyérrel. Persze nagyon fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő, igazán jó receptet.
Sokat kísérleteztem, amíg sikerült megsütnöm azt a kenyeret, melyre mindenki annyit mondott csak, hogy „ez az, szuper, nagyon ügyes vagy”!
A kovászt is elkészíthetjük saját magunk. Egyszer kell csak kivárni, hogy saját kovászunk legyen, utána már csak etetgetni, szeretgetni, becézgetni kell. Vannak, akik még nevet is adnak a kovászuknak. Így tettem én is. Az enyémet úgy hívják, hogy Béla! Hát Bélám a 6. nap után lett olyan, amilyennek lennie kellett, de azóta megállíthatatlanul csillapítja kenyérsütési lázamat. A hűtőszekrény legalsó polcán tartom és 3-4 naponta etetem, mivel elég sok kovászra van szükségem.
Kovászból nem csak kenyeret készíthetünk, hanem más pékárut is ízlés szerint.
Ennek a kovászos kenyérnek az elkészítése nem igényel sok időráfordítást, hiszen a kelesztések között nagyon sok időnk van más tevékenységek végzésére is. 45 percenként csupán néhány percig kell törődni a tésztával. A végeredmény egy kívül ropogós, belül puha, ízletes kenyér lesz.
Hozzávalók a kenyérhez
600 g liszt (BL80)
400 g víz
100 g kovász + 100 g liszt (BL80)
18 g só
Elkészítés
A kovászt este kivesszük a hűtőből, megetetjük 100 g liszttel, és 1 dl langyos vízzel, alaposan elkeverjük és letakarva egy fedővel, tányérral reggelig hagyjuk a konyhapulton.
Másnap egy tálba a 600 g lisztet elkeverjük a 400 g langyos vízzel, majd félretesszük kb. 1 órára, hogy a liszt a vizet alaposan magába szívja. Egy óra eltelte után dagasztóba tesszük a masszát, hozzáadjuk a megkelt kovászunkat és megdagasztjuk. 5 perccel a dagasztás befejezése előtt hozzáadjuk a sót. Egyes dagasztógépek sípolnak, amikor a magot hozzá kell adni a tésztához. Ilyenkor belelehet rakni a sót. Nem feltétlenül szükséges dagasztóba rakni, kézzel is meg lehet dagasztani, ami kicsit fárasztóbb, de ugyan olyan finom kenyeret süthetünk.
A dagasztás végén enyhén lisztezett deszkára tesszük a tésztát, óvatosan megigazgatjuk és egy olajjal gyengén kikent tálba tesszük (kelesztőtál a legjobb, de lehet folpackal lefedett tálat is használni). Ujjunk hegyét beolajozzuk és óvatosan a szélénél alányúlunk, gyengéden felhúzzuk és a közepébe nyomkodjuk (virághajtogatás). Nagyon óvatosan csináljuk és vigyázzunk, hogy még csak véletlenül se szakadjon a tészta. Ezt körbe megcsináljuk a tálban lévő tésztával kb. 5-6 szirmot hajtunk így. Hirtelen mozdulattal megfordítjuk, lefedjük és pihentetjük 45 percig.
Fotó: Egészségtér
Az idő eltelte után újra olajozzuk az ujjainkat és szintén virághajtogatással meghajtogatjuk a tésztánkat. Alányúlunk, felhúzzuk, középre nyomkodjuk. 45 perc pihenő újra.
Háromszor kell ezt a hajtogatást végezni 45 percenként. Első amikor a tálba rakjuk és még kétszer. A negyedik hajtogatás már Coil hajtogatás lesz. Ez abból áll, hogy mindkét kezünket beolajozzuk, a tészta két szélénél alányúlunk, felhúzzuk és hagyjuk, hogy szinte a levegőben egy kicsit magától nyúljon a tésztánk. Fordítunk rajta 45 fokot és megcsináljuk még háromszor egymás után. Tehát újra alá nyúlunk, hagyjuk nyúlani és fordítunk rajta. Az utolsó felemelésnél már fogjuk látni, hogy tésztánk rugalmasabb, keményebb. Ekkor újra lefedjük és következik újabb 45 perces pihenő.
Az idő letelte után enyhén lisztezett deszkára, vagy pultra rakjuk a tésztát és ujjbegyünkkel óvatosan szétnyomkodjuk négyzet alakura.
A két szélét behajtjuk középre, lenyomkodjuk. A felső és az alsó végénél is középre hajtjuk. Megfordítjuk és cipót formálunk belőle, mégpedig úgy, hogy mindig óvatosan magunk felé húzva formázzuk, de nem emeljük fel a lisztezett munkalapról. Így hagyjuk 1 órán keresztül letakarva a tállal.
Levesszük a tálat, óvatosan ujjbegyünkkel újra szét nyomkodjuk. Elvileg már nagyon sok buboréknak kell benne lenni. Ezeket nyugodtan nyomkodjuk ki, mivel ha sok a buborék, akkor nagyon lyukas lesz kenyerünk.
Tehát van egy téglalapunk. A két szélét középre hajtjuk, a felső két szélét egymással ellenkezőleg egy hírtelen mozdulattal meghajtjuk. Fentről kezdve, jó szorosan feltekerjük, igazgatjuk. Ahol szétválik a tészta ott tenyerünk élével lenyomkodjuk, „összevarrjuk”, hogy sehogy ne váljon szét.
Konyharuhát terítünk egy szakajtó kosárba vagy egy ovális gyümölcskosárba, akár egy nagyobb, szintén ovális kenyeres kosárba és megszórjuk rizsliszttel. Ez azért fontos, mert a rizs glutén mentes lisztje taszítja a búza glutént tartalmazó lisztjét és nem engedi beleragadni a konyharuhába. Beletesszük a tésztát az „varrott” oldalával. Letakarjuk egy tiszta konyhakendővel, belerakjuk egy nagyobb nylonzacskóba kosárral, kendővel együtt és berakjuk a hűtőbe reggelig.
Reggel kivesszük, bekapcsoljuk a sütőt 250 fokra. Egy tálcára sütőpapírt fektetünk, ráborítjuk a hűtőből kivett, megkelt tésztát, a felesleges lisztet leseperjük róla és néhány bevágást készítünk egy éles kés, vagy penge segítségével. Egy mély fedeles edényt (fedél nélkül) beteszünk a sütőbe, és beteszünk még kb. fél liter vizet egy kisebb edénybe a sütő hátuljába. Ezzel együtt melegítjük a sütőt. Fontos, hogy a kenyér mialatt sül párás legyen a sütőnk.
Ha a sütő elérte a kellő hőmérsékletet kivesszük az edényt (vigyázzunk, mert nagyon forró) és a kenyeret papírral együtt beleemeljük, megspicceljük vízzel, rátesszük a fedelet, melyet szintén kicsit megspiccelünk és már mehet is a sütőbe 40 percre.
Fotó: Egészségtér
Az idő letelte után levesszük a fedőt, csökkentjük a hőmérsékletet 220 fokra és még 10 percig sütjük. Kivesszük, rácsra tesszük, még forrón bespicceljük vízzel, megvárjuk míg teljesen kihűl és csak utána szeleteljük. Kb. 1 kg-os lesz a kenyerünk.
Ha nagyon nem bírjuk ki, akkor langyosan már szeletelhető, élvezhetjük a csodálatos, természetes kovászos kenyér ízét.