A népi gyógyászatban igen régen felfedezték az akác jótékony tulajdonságait. Az akác gyógyító hatóanyagai a virágban találhatók. Régebben kérgét is használták gyomor-és bélfekély ellen, ma már tudjuk, hogy a kéreg toxikus anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása nem ajánlott.
Hosszú életű mégis gyorsan növő fa. Lombfakadás után, május második felében virágzik, termése októberben érik. Meleg igényes fa, fagyérzékeny. Fényigényes és szárazságtűrő. Szereti a nitrogénben gazdag, semleges kémhatású talajokat. Aránylag agresszív növekedésével kitűnik.
Átlagosan 30-40 méterre növő fa, törzse térgörbe erdei telepítés esetén egyenes, mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett. Pillangós virágai levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga. Termése vörösesbarna hüvely, mérgező, magjai vese alakúak.
Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek. Nehéz, kemény, tartós fája van. Hazai fafajok közt a legtartósabb. Jó mézelő. Virágának főzete köhögéscsillapító, palacsintatésztában kirántva porcukorral megszórva különleges csemege. Kérge jelentős gyógyszeralapanyag ami a lovak számára mérgező.
Legnagyobb akácosok a Nyírségben, a Bakonyban és Mezőföldön vannak.
Népies nevei: fehér akác, csipkefa, ragacsfa, istenpapucsa, koronafa, magyarfa, pampuska, szentjánoskenyérfa
Akáctörténelem
Az ízletes, fehér virágú akác, erdeink csaknem egyötödét teszi ki. Azt hihetnénk, ősi magyar fa, de Észak-Amerikából a 1601-ben hozta Európába sok egyéb növényfajjal együtt Jean Robin francia királyi főkertész.
Hazánkba Tessedik Sámule hozta be és terjesztette el a homok megkötése céljából. Egyes vidékeinken második hazájára talált, amit mutat feltűnő vitalitása és az, hogy számos változatot hozott létre viszonylag rövid idő alatt.
Gyógyászati felhasználása
Az akác gyógyászati szempontból igen értékes növény. Az akácvirág tea nagyon jó élvezeti tea, virágját nyersen is szokták enni, de vigyázzunk, nagy mennyiségben a nyers virág hányingert okoz. Teája ugyanolyan édeskés, kellemes ízű, mint a virág. Aromás vegyületeit az illatszeripar használja. Nagyon jó gyomorsavtúltengésre, refluxra. Ilyenkor napi egy csészével kell fogyasztani. Kiváló köhögéscsillapító, nyálkaoldó. Görcsoldó, nyugtató és székrekedésre is ajánlott. Meghűléses betegségeknél izzasztó hatású. Gátolja a túlzott gyomorsavképződést, gyomor- és bélfekély esetén is alkalmazható. Korlátlan ideig iható, de kúraszerűen naponta csak addig kell inni, amíg az adott probléma meg nem szűnik. A szervezetet emlékeztetve a védekezésre a továbbiakban heti vagy kétheti egy csésze is elegendő.
Az akácvirág gyógyhatásai
Gyomorsav-túltermelés és emésztési zavarok esetén a panaszok enyhítésére, megszüntetésére, vagy megelőzés céljából készítsünk teát az akácvirágból.
Íze kellemes, alkalmanként akár élvezeti teaként is fogyaszthatjuk.
Kellemes aromája miatt szörpöt is készítenek belőle. Az akácvirágból pálinkát is főzhetünk.
Ráncsimító, bőrtónus javító hatása is van, így előszeretettel alkalmazzák kozmetikumokban. A fehér akác virágának kivonata bőrkondicionáló anyag és erősítő szer. A kozmetikai készítményekben érzékeny, gyulladásra hajlamos, aknés, zsír- és vízhiányos, szeboreás bőr ápolására alkalmazzák, illóolaját az illatszeripar hasznosítja. De ha egyszerűen egy kis kényeztetésre vágyunk, tegyünk a fürdővízbe jó sok akácvirágot.
Az akácméz a gyomorsav-túltermelés miatt bekövetkező emésztési zavarok oldására ajánlott.
Az akácvirágot frissen, a virágzás kezdetén érdemes leszedni. Ez az időszak május-június elejére esik. A virágokat a fürtök begyűjtése után fejtsük le a zöldes kocsányról, és azonnal szárítsuk meg. A megszárított akácvirág kiválóan alkalmas teának.
Akáctea készítése
2 teáskanálnyi szárított akácvirágot 2 dl forró vízzel leforrázunk, majd 5 perc elteltével leszűrjük.
