A mandula az a fajta kis dióféle – vagy mondjuk inkább magocska –, amely látszólag csak csendesen ropog a reggeli müzliben, de valójában igazi királyi trónuson ül az egészséges táplálkozás világában.
A mandula (Prunus dulcis) nem dió, nem mogyoró, hanem egy csonthéjas gyümölcs magja – a rózsafélék családjából, akárcsak a cseresznye vagy a barack. Meleg éghajlatot kedvel, leginkább a mediterrán vidéken, Kaliforniában vagy Iránban találjuk meg szép számban, de a magyar kertek is rejtettek már néhány bátor példányt.
A néphagyományban is kedvelt: a szerelmesek ajándékozták egymásnak, a termékenység és jólét szimbóluma volt, sőt esküvőkön is előszeretettel szórták, mint boldogságmagot.
Tápanyagokban gazdag kincs
A mandula valóságos vitamin- és ásványianyag-bomba. Tele van E-vitaminnal, ami erős antioxidáns, védi a sejteket az oxidatív károsodástól. Emellett jó forrása a magnéziumnak, foszfornak, kalciumnak, cinknek, valamint kiváló mennyiségű B-vitaminokat is tartalmaz.
Zsírsav-összetétele is figyelemre méltó: bőséggel találunk benne egyszeresen telítetlen zsírsavakat, főként olajsavat, amelyek támogatják a szív- és érrendszer egészségét.
Fehérjetartalma is számottevő, különösen növényi étrendet követők számára. Egy marék mandula nemcsak eltelít, de táplál is.
Milyen hatással van a szervezetre?
A szív hűséges védelmezője
A rendszeres mandulafogyasztás hozzájárulhat a koleszterinszint optimalizálásához: csökkenti az LDL („rossz”) koleszterint, miközben támogatja a HDL („jó”) koleszterint. Ezzel segít megelőzni az érelmeszesedést, szívinfarktust, agyvérzést – olyan, mint egy csendes testőr odabent.
Vércukorszint-barát
Alacsony glikémiás indexe miatt a mandula nem dobja meg hirtelen a vércukorszintet, ráadásul rost- és fehérjetartalma is lassítja a szénhidrátok felszívódását. Cukorbetegeknek, inzulinrezisztenciásoknak igazi aranytojást tojó tyúk.
Emésztés segítője
A benne található rostok támogatják a bélrendszer munkáját, serkentik a perisztaltikát, csökkentik a székrekedést. Éhgyomorra elrágcsálva egy marék mandula igazi „bélbarát” reggeli indítás lehet.
Bőr és szépség támogatója
Az E-vitamin és a mandulaolaj csodát művelhet a bőrrel. Nem véletlen, hogy számos arckrém, testápoló és babaolaj alapanyaga. Hidratál, véd a korai ráncok ellen, és selymes fényt ad a bőrnek.
Mandula a népi gyógyászatban
A régi magyar háztartásokban a mandulaolajat köhögéscsillapítóként is alkalmazták, vagy éppen gyerekek hasfájását enyhítették vele. A székrekedés ellen egy-egy teáskanálnyi mandulaolaj langyos tejbe keverve enyhe hashajtóként működött. A külső alkalmazás sem volt ritka: száraz, ekcémás bőrre kenték, de még a hajvégek ápolására is bevetették.
A keserű mandulát viszont régen is óvatosan kezelték: ez ugyanis amigdalint tartalmaz, amelyből ciános vegyületek szabadulhatnak fel – a mai napig csak feldolgozott formában ajánlott fogyasztani!
Mandula a konyhában
A pirított mandula mennyei ízt ad salátáknak, süteményeknek, sőt akár főételeknek is. A mandulatej kiváló tejhelyettesítő – laktózérzékenyek és vegán étrendet követők számára is áldás. A mandulaliszt pedig lisztérzékenyek kedvence lehet a sütés-főzés során.
Mandulából készül marcipán is – ami ha jól van elkészítve, inkább gyógyszer, mint édesség. Az öröm hormonjaival fűszerezett falatocska.
Egy marék naponta a természet ropogós ajándékából
Ha valamit érdemes lenne minden nap megenni, az a mandula. Nem kell túlzásba vinni – egy kis marék (kb. 20-25 szem) elég is. Ez az a mennyiség, ami még nem okoz kalóriatúltöltést, de szépen hozzájárul a szervezet általános jólétéhez.
A mandula nem harsány, nem tolakodó. Nem kér sokat, csak egy helyet a napi étrendünkben – cserébe viszont táplál, véd, szépít. Mint egy régi családi barát, akit jólesik újra látni.
A természet e csöppnyi kincse éppen úgy őrzi egészségünket, ahogy a múlt hagyományai a jövőnk biztonságát.
