“A bor története az emberiség története” tartja a mondás, s valóban, a “palackba zárt napfény”-t költők százai dicsőítették évszázadokon át, a magyar ember számára pedig különösen fontos szerepe volt.
A magyar hagyomány számos példával szolgál arra vonatkozólag, hogy elődeink tisztában voltak a szőlő- és a borfogyasztás gyógyhatásaival, valamint használták is azt. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné például gyógyszer-kölnit készíttetett, melyet a magyar királyné életvizének neveztek el. A csodaszert – melyet Európa és Amerika szerte ismertek – bor lepárlásával készítették és fűszerezték. Mátyás király budai palotája is a különleges gyógyborokról volt híres a kedves vendégszeretete mellett. Érdemes megemlíteni, hogy Meliusz Juhász Péter Herbárium c. könyve, mely az első magyar füvészeti szakkönyv, szintén részletes leírást ad a szőlőnövény valamennyi kedvező tulajdonságáról.
A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint ezer éve termesztenek szőlőt. Honfoglaló őseink az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak. A szőlő haznánkban jóformán mindenütt megterem.
A szőlő táplálkozástani szempontból az egyik legértékesebb gyümölcsünk.
Létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, melyek hozzájárulnak napi optimális tápanyagszükségletünk fedezéséhez. A gyümölcsben található élelmi rost jó hatással van a bélműködésünkre, magas víztartalma pedig segíti a folyadékpótlást.
„Egészségvédő gyógynövény”, már a Biblia is az egészség egyik hiteles forrásaként említi a szőlőt, gyümölcs, édes must és bor formájában is. Tartalmaz egy különleges polifenolt a resveratrolt, amely szívizom-védő hatásáról közismert.
Szőlőt már 6000 évvel ezelőtt fogyasztottak az egyiptomiak. A szőlő gyógyhatásairól az ókori görögök is megemlékeztek, a középkorban szem- és bőrbetegségeket gyógyítottak szőlőlével. Eltérően alkalmazták az éretlen és az érett szőlőt, valamint a mazsolát is. Bár manapság divatba jött a mag nélküli szőlő, a kényes fogyasztók igényeinek kielégítésére, de, mint arra fény derült, a szőlő legtöbb gyógyhatását éppenséggel a szőlőmagnak köszönheti. A szőlőmag fogyasztók vérében kimutatták az antioxidánsok koncentrációjának növekedését. Ezek a vegyületek lekötik a szervezetben található káros hatású szabad gyököket, amelyek koncentrációja káros környezeti hatásra nő.
A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkezik, így kedvez a rák megelőzésének.
A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket. A szőlő jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz.
Élelmi rosttartalma elsősorban cellulóz és pektin, amely kedvezően hat a tápcsatorna működésére. A vitaminok közül a B1- és a B2-vitamin fordul elő nagyobb mennyiségben, de jó C-vitamin, folsav és biotinforrás is.
Az ásványi anyagok közül a szőlő gazdag foszforban és káliumban, valamint jelentős mennyiségben van jelen kálcium, nátrium, magnézium, kevés növényi vas és cink. A szerves savak közül a borkősav, az almasav, a citromsav és a borostyánkősav, a flavonoidok közül pedig a quercetin található meg benne, természetes növényi anyaga a resveratrol nevű vegyület. A szőlőmag bélrésze megközelítőleg 50%-ban olajat tartalmaz, mely jellemzően többszörösen telítetlen zsírsavakból áll.
Gyógyhatása: széleskörű használata a rákelleni küzdelemben van. A szőlő tartalmaz boront, P vitamint, bioflavonodokat stb. Gyorsítja a vérből a koleszterin távozását. Emeli a HDL szintet, ami jó hatással van a szív működésére és az érrendszeri betegségekre. Vértisztító és az idegerősítő hatása is kiemelkedően jó. Remek izomregeneráló táplálék. A szőlő ajánlható vérszegénységre, székrekedésre.
A gyümölcs természetes szőlő- és gyümölcscukortartalma gyorsan felszívódó egyszerű cukor, mely fáradtság esetén és a koncentrálóképesség csökkenésekor gyorsan biztosítja az energiát szervezetünknek. Ásványi anyagai jó hatással vannak idegrendszerünk működésére, erősítik fogainkat és csontrendszerünket. A szőlő és frissen préselt leve átmossa bélrendszerünket, fogyasztásával megelőzhető a székrekedés és a bélben kialakuló divertikulózis, vagyis a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kiöblösödése.
A szőlő fogyasztása segíti emésztésünket és anyagcserénk bomlástermékeinek kiürülését a vizelettel. Tisztítja vizeletkiválasztó szerveinket, a veséket, húgyhólyagot. Csökkenti a vizelet savas kémhatását, ezzel megelőzhetjük, illetve késleltethetjük a vesekövek közül például a cisztin- és a húgysavkő kialakulását. Reumás eredetű gyulladásos betegségekben csökkenti a gyulladást, enyhíti fájdalmunkat. A csemegeszőlő szerves sav alkotói javítják az étvágyat, ezért különösen ajánlható lázas, leromlott betegeknek.
A szőlő egyik alkotóeleme a quercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A quercetin szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól és ennek következményétől, vagyis az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében és magjában található meg.
A különböző szőlőfajták, szőlőkészítmények és a vörösbor resveratrolt is tartalmaz, ami egy természetes növényi immunanyag (a szőlő gyümölcsében a gombás fertőzések elleni védelmet szolgálja). A quercetinhez hasonlóan antioxidáns hatású, óvja a sejteket a szabadgyökök károsító hatásától és csökkenti a rákos sejtek kialakulásának esélyét, valamint a vérnyomást.
forrás: szolomaginfo.hu
szőlő, fehér szőlő, piros szőlő, betegségekre, kék szőlő, egészséges életmód, vörösbor, rosszindulatú daganatok 
