A csipkebogyó az egyik legerősebb antioxidánsnak számít a Földön.
Az Osteoarthritis ( Magyarországon általában arthrosisnak nevezzük; gyulladásos ízületi betegség panaszai és tünetei) vizsgálata közben jutottak erre az eredményre a Kalifornia Egyetem és a Fredericksburg kórház munkatársai és az eredményeket a közelmúltban publikálták a Osteoarthritis and Cartilage című magazinban.
Az arthrosis gyakori formája az ízületi bántalmaknak. Ez a leggyakoribb ízületi betegség, mely jelentősen nehezíti a beteg mindennapi tevékenységeit. Nem tévesztendő össze a reumatoid artritisszel, ami lényegében autoimmun betegség, vagyis a szervezet saját sejtjeit, szöveteit támadja meg. Az oszteoartrózis, tehát az ízületi kopás, degeneráció általában 60 éve felett gyakori. Az USA-ban 21 millió ember „élvezi” a tüneteit. Sportolókban előfordulhat korábban is. Lényege, hogy a csontvégeket burkoló, védő porcfelszíni réteg az ízület területén károsodik, és a porc fokozatosan pusztulásnak indul, apró csontkinövések képződhetnek. A kopás oly mértékű lehet, hogy a végén már a csontvégek érintkeznek egymással. Ez komoly fájdalommal jár, nem szólva a károsodásról, a degenerációról.
A betegség főként a teherviselő ízületeket érinti, mint a csípő, térd, kéz, lábfej. Apróbb-nagyobb csontkinövések járulnak még ehhez, illetve az ún. Heberden- vagy Bouchard-csomók, amelyek főként a kézen észlelhetőek.
A túlsúly, az elhízott állapot fontos kockázat. Az ízületekre háruló teher ez esetben még nagyobb, hiszen a saját súlyát is el kell „cipelnie” a betegnek. Mindenfajta súlycsökkentés hasznos lehet éppen ezért, főként a térdet illetően.
Kutatók megvizsgálták három korábbi tanulmány eredményeit, amibe összesen 287 beteget vontak bele. A cikk szerint három hónapi csipkebogyópor szedés eredményeként a fájdalom háromszor hatékonyabban szűnt meg, mint azoknál, akik paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítót (Tylenol, Panadol, Anacin-3, Tempra és Datril) szedtek. A csipkebogyó még az alternatív gyógyászat kedvenc hatóanyagánál, a glukuzamin-nál is 40%-al bizonyult hatékonyabbnak. Ráadásként említik a kutatók, hogy a gyógyszerkészítményekkel szemben semmi negatív mellékhatását nem találták a csipkebogyónak.
„Ez egy nagyon fontos hír az artritisben szenvedőknek,” mondta Kaj Winther. „ A legjobb a csipkebogyó hatékonysága mellett az, hogy recept nélkül elérhető bárki számára, miközben semmi mellékhatással nem kell számolniuk, ami nem mondható el a fájdalomcsillapítókról.”
A csipkebogyó a gyepűrózsa (vadrózsa)bogyója. A C-vitaminon kívül számos olyan anyagot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet kiválóan tud hasznosítani: pektin, flavonoidok, cukor, alma- és citromsav, cseranyag, A vitamin.
Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladás gátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Íz javító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák.
A növény termését az első fagyok környékén kell gyűjteni. Mindkét végét óvatosan le kell csípni és gyümölcsaszalóban vagy napon kiterítve, fűtőtest közelében kell megszárítani. Száradás után porrá őrölhetjük, így egész télre eltárolható. Ha nincs lehetőségünk saját csipkebogyót szárítani, akkor beszerezhetjük bioboltban is. Joghurtba, kefirbe keverve fogyasztható, de gyümölcsízbe, vagy lekvárba is tehető, majd pirítóssal fogyasztható akár reggelire is.