Egészséges táplálkozás - Egészséges élet

A helyes és kiegyensúlyozott táplálkozás a teljes értékű, vegyszermentes élelmiszerekre épül. Teljes értékű táplálék alatt azokat az élelmiszereket értjük, amelyekben a tápanyagok természetes összetételét külső behatások nem változtatták meg. A legértékesebb teljes értékű táplálékot a gabonafélék képezik, mivel az új életcsíra-hordozói.

A búza

A gabonafélék évszázadokon át az emberiség fő táplálékát jelentették, és ennek így is kell maradnia. Manapság a legelterjedtebb gabonaféle a BÚZA. A búza egyúttal a legteljesebb gabonaféle is, hiszen magja úgymond sűrítve tartalmazza táplálkozásunk legértékesebb összetevőit: 70% szénhidrátot, 10,2% fehérjét, 2% zsírt, míg az ásványi anyagok közül legtöbb foszfort (50%), majd magnéziumot, kalciumot és vasat. A többi gabonaféle közül magas A provitamin tartalma is kiemeli, emellett gazdag még E, D, K, valamint B vitaminokban is.  

A búza jó emésztés-szabályzó, segít a máj felépülésében, enyhíti a bőrgyulladásokat. Mérgezések, fájdalmak, szívbetegségek és korai öregedés esetében is gyógyhatású.  

Tudnod kell, hogy a búzacsíra az egészség valóságos bajnoka, hiszen 700-szor több magnéziumot, tizenkétszer több foszfort és ötször több kalciumot tartalmaz, mint a barna kenyér.

Tanácsunk: évente négyszer, vesd alá magad búzacsíra-kúrának. Az évszakok változásának idején naponta öt kiskanál búzacsírát egyél meg három héten át. A búzacsírát fogyaszthatod joghurttal, teheted tészta helyett a levesbe, de omlettbe és friss salátákba is kiváló. Használj búzacsírát dió helyett, szórd meg vele az integrált süteményeket vagy palacsintát.

A zab

Ha a búza az egészség, akkor a zab a helyes fejlődés bajnoka, ugyanis a gabonafélék közül egyik sem tartalmaz annyi fontos anyagot a fejlődéshez, az emberi test kialakulásához és védelméhez, mint a zab. Gazdag ásványi anyag, vitamin, aminosav és növényi rostanyag tartalma miatt, a zab több mint táplálék. Orvosság is. Méregtelenítő hatása mellett a zab segít a cukorszint helyreállításában, de tíz-húsz százalékkal csökkenti a koleszterin szintet is. A zabpehely, illetve zabkorpa négyszer több növényi-rostanyagot tartalmaz, mint a búzakorpa! Ezért is ajánlják a zab beiktatását a mindennapi táplálkozásba a magas koleszterin szinttel küszködőknek és a cukorbetegeknek.  

Tudnod kell, hogy a zab igen gazdag, a rachitist ellen hatásosnak bizonyult D-vitaminban, de a fejlődést serkentő hormonokban is, ezért különösen a gyermekek számára hasznos táplálék.

Édesség kicsiknek és nagyoknak: Kása hántolt zabból 

A zabot elsősorban reggelire ajánljuk, készíts zabkását a következő recept alapján:

Hozzávalók: 1 csésze hántolt zab, 5-6 csésze víz, 2-3 alma, 50g feldarabolt mandula, mogyoró vagy dió, késhegynyi tengeri só és méz, ízlés szerint.

Elkészítés: A zabot megmossuk, sós vízben megfőzzük, majd húsdarálón ledaráljuk. Az almákat lereszeljük és összedolgozzuk a zabbal, mandulával és mézzel. Hidegen tálaljuk.

Ez az energiát adó kása egyben méregteleníti is a szervezetet.

Tápanyaghiány felismerése és természetes kezelése

Szervezetünknek igen sokféle tápanyagra van szüksége, így 20 különféle aminosavra, a megfelelő fehérjék felépítéséhez, szénhidrátokra, amelyek energiaforrásként szolgálnak. A zsírok szerepe kettős: energiaforrásként és építőanyagként egyaránt hasznosítjuk őket. Ahhoz, hogy energiát szolgáltassanak, szervezetünk elégeti őket, bizonyos zsírfajták azonban fontos szerepet játszanak egyes szöveteink felépítésében. A tápanyagokhoz soroljuk azokat az anyagokat is, amelyek rendkívül kis mennyiségben vannak jelen táplálékainkban és szervezetünkben egyaránt: a vitaminokat és a nyomelemeket.

Minden tápanyag tehát testünk alkotóeleme is egyben. Hetven kilogramm testtömegből 44 kg víz, 14 kg fehérje, 9 kg zsír, 400 g szénhidrát, 2,6 kg ásványi elem (első sorban kalcium és foszfor), valamint néhány gramm vitamin és nyomelem. A természet a világ szinte minden táján igen gazdag választékot nyújt különféle ennivalókból, amelyek fedezik testünk természetes szükségleteit. Ha valamiből hiány alakul ki, annak előbb-utóbb egészségügyi következményei vannak, mivel szervezetünk nem képes pótolni a hiányzó anyagokat.

A tápanyaghiány veszélyei

Ha a szükséges tápanyagok közül bármelyikből nem áll elegendő rendelkezésünkre, tápanyaghiányról beszélünk. Ez érinthet egy vagy egyszerre több fontos tápanyagot. A hiány lehet átmeneti vagy tartós, enyhe vagy súlyos. A hiányzó tápanyagoktól függ, testünkben milyen tünetek alakulnak ki, hiszen ezek az anyagok meghatározott feladatokat látnak el szervezetünkben. Ha aminosavakból, vagy a csontok, a bőr és a körmök felépítéséhez szükséges ásványi anyagokból szenvedünk hiányt, szervezetünk az érintett szövetet nem tudja megfelelő mennyiségben termelni, ill. regenerálni. Ha a hiányzó anyag nem testszöveteink felépítésében vesz részt, hanem funkcióiban játszik szerepet, a hiány meghatározott működési zavarok formájában nyilvánul meg. A kérdéses testi funkció először lelassul, a tartós hiány hatására a funkció egyre inkább elgyengül, súlyos, krónikus esetben teljesen megszűnik.

A panaszokat, tüneteket okozó hiány attól függ, hogy a hiányzó anyag milyen szerepet tölt be testünk felépítésében, működésében. Egy tápanyag lehet, hogy csak néhány, mások akár sokféle működési zavart okozhatnak. A cink például több mint 80 különféle enzimet aktivál! Az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok hiánya, valamint az ezekből eredő betegségek messzemenően ismertek. Tudjuk, hogy az ekcéma általában az A- és B-vitaminok hiányában alakul ki, a visszértágulat a C-, E-, és B-vitaminok hiányával magyarázható, a C-vitamin, a magnézium és a kalcium hiánya allergiát okozhat; a szív- és érrendszeri panaszok hátterében E-, A-, F-vitaminok, magnézium, és kalcium hiánya áll; a rák általában valamennyi vitamin és ásványi anyag hiányát feltételezi, de különösen az F- és C-vitaminét, valamint a magnéziumét.

Miért alakulnak ki a hiányok?

A hiány nyilvánvaló oka, hogy a napi táplálék nem tartalmazza a megfelelő mennyiségű tápanyagot. A hiánybetegségek első sorban a fejlődő országok rossz körülmények között élő lakosságát sújtják. Előfordulhatnak azonban a gazdagabb országokban is, különösen akkor, ha valaki egyoldalú diétát folytat, akár filozófiai, vallási, higiénés, vagy esztétikai okokból. Ezek a diéták általában szélsőségesek, mert bizonyos ételfajtákat túlzott előnyben részesítenek, míg másokat akár teljesen ki is iktatnak az étkezésből.

Az is lehetséges, hogy minden szükséges élelmiszert elfogyasztunk, étkezésünk változatos, de ezek az ételek rossz minőségűek, például az ipari feldolgozás miatt. A műtrágyázás, a gyomirtók és növényvédő szerek használata növényi eredetű táplálékaink tápértékét befolyásolja károsan. Élelmiszereink tápértékének csökkenését okozhatják az ételek finomítási, elkészítési eljárásai. Sajnos ezek a finomítási eljárások olyan alapvető élelmiszereinket érintik, mint a gabonafélék és a cukrok: a fogyasztókat így rendszeresen és tartósan megfosztják bizonyos életfontosságú tápanyagoktól.

Hiány bizonyos élethelyzetekben is kialakulhat, például terhesség, vagy a szoptatás alatt, fokozott munkavégzés, stressz vagy betegség hatására. A szervezet ilyenkor nagyobb teljesítményt kénytelen nyújtani, tehát tápanyagigénye is fokozódik. Ha ilyenkor nem igazodunk a fokozott igényekhez, szintén kialakul a hiány. A csökkent tápanyagbevitel mellett hiányt okozhat a szervezet helytelen működése, ami miatt nem megfelelő mértékű a felvétel. Ilyenkor elfogyasztjuk a szükséges mennyiségeket az egyes tápanyagokból, de szervezetünk nem tud velük mit kezdeni, a felhasználás előtt lebomlanak, „elégnek” az értékes anyagok. A dohányzás hiányt okoz C-vitaminból, az alkoholfogyasztás B6-vitaminból és magnéziumból, a fogamzásgátló C-, és B6-vitaminbó, és cinkből, az altatók B- és C-vitaminból, a gyógyszerek általában a B-vitamincsoportból. A kortizon minden vitamint tönkretesz.

Mit tehetünk?

A hiánybetegségek csak egy módon orvosolhatók: szervezetünkben megfelelő adagolással pótolni kell a hiányzó anyagokat. A skorbut csak C-vitamin, a beriberi pedig kizárólag B1-vitamin adásával gyógyítható. Kérdés, hogyan járjunk el a gyakorlatban? A hiányállapotok megszüntetését értelemszerűen a silány minőségű ételek fogyasztásának felfüggesztésével és értékes tápanyagokat tartalmazó, lehetőleg biológiai termesztésből származó és finomítatlan élelmiszerek fogyasztásával érhetjük el. Konkrétan: hántolatlan gabona (tehát barna rizs fehér rizs helyett), teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér és tésztafélék, nyers nádcukor, hidegen sajtolt növényi olajak, és biológiai úton előállított zöldségek, gyümölcsök és állati eredetű élelmiszerek (tej, sajt stb.) szerepeljenek az étlapunkon.

Az étrend ilyen jellegű megváltoztatása hosszú távon gyakorlatilag minden hiány pótlására elegendő. A hétköznapi gyakorlatban azonban hasznosnak bizonyulnak a megfelelő tápanyagokat koncentráltan tartalmazó étrendi kiegészítők: A szükséges vitaminok, nyomelemek adagolásával rendezhetők a legyengült biológiai funkciók, a sejtekben zajló enzimtevékenység. A sejtek és a szervek ismét visszanyerik egészséges biológiai ritmusukat, kijavítják a korábban elszenvedett károkat.

A hiányt szenvedő test a tűzhöz hasonlítható, amely újra nagy lánggal égni kezd, ha a parazsat megfújjuk. A hiányzó tápanyagok ismételt bevitele leghamarabb az általános állapot és közérzet javulásában nyilvánul meg, visszatér az életkedv, a vitalitás. Ezt követően fokozatosan megszűnnek az enyhébb tünetek: a száraz bőr, a fénytelen haj, a sápadt arc. Ezzel párhuzamosan a test belsejében is fontos változások zajlanak: a komoly panaszok is megszűnnek, de legalábbis enyhülnek, természetesen lassabban és csak akkor, ha még nem alakultak ki visszafordíthatatlan szervkárosodások.

Természetes tápanyag-komplexek A természet számos tápanyag-komplexet tartogat számunkra. Ezek minden szükségletünket képesek kielégíteni, minden körülmények között alkalmazhatók. Ilyenek a sörélesztő, a virágpor, a méhpempő, a tengeri algák, a búzacsíra. Mindegyikük közös tulajdonsága a bennük nagy koncentrációban megtalálható, igen sokféle tápanyag: a sörélesztő például a B-vitamin csoport leggazdagabb forrása, a búzacsíra igen sok E-vitamint, a virágpor szinte minden létező vitamint, a tengeri algák valamennyi nyomelemet, tartalmazzák.

Sörélesztő

Mikroszkopikus méretű gombákról van szó, amelyeket a sör előállítása során a víz, komló és árpa keverékének erjesztésére használnak. Az elegyben milliárd számra szaporodnak a gombák. Gyógyászati célra a sörélesztőt szárítva, por, tabletták, vagy drazsék formájában hozzák forgalomba. Körülbelül 50%-ban aminosavakból áll, ezek között megtalálható minden esszenciális aminosav. A sörélesztő szintén tartalmazza a B-vitamin csoport valamennyi tagját, ami különösen fontos, mert ezek egymás hatását felerősítik, támogatják, ráadásul ezek a vitaminok ritkán fordulnak elő párhuzamosan bármelyik élelmiszerben. A sörélesztő ásványianyag-tartalma is igen jelentős, különösen gazdag foszforban (1200mg/100g termék).

A sörélesztő szedése ajánlott bármifajta idegrendszeri bántalom, fáradtság, stressz, túl sok munkavégzés, akne, májfunkció zavarok esetén, valamint antibiotikum szedését követően a bélflóra regenerálása érdekében.

Virágpor

A virágpor gyógyító, élénkítő hatását a méhészek fedezték fel. Megfigyelték, hogy a kaptár lakói jobban átvészelték a telet, ritkábban betegedtek meg, ha sok virágport gyűjtöttek össze a nyár folyamán. A virágpor a méhek étrendjének egyik legfontosabb eleme. A méhészek maguk is fogyasztani kezdték a virágport és tapasztalták áldásos hatásait.

A kereskedelemben apró sárgás színű golyócskák formájában hozzák forgalomba a virágport, de kapható kapszulázva és tablettában is. Nyolc esszenciális aminosavat tartalmaz, amelyek közül főként a metionin található meg benne nagyobb mennyiségben. Ez az aminosav különösen jól támogatja a máj méregtelenítő munkáját. Ráadásul a virágporban előfordul szinte valamennyi vitamin is (a B4- és az F-vitamin kivételével), továbbá számtalan nyomelem és ásványi anyag. Szedése erőteljes vitalizáló, stimuláló hatású, ajánlott akne, vérszegénység, depresszió, influenza, általános gyengeség és prosztataproblémák esetében.

Méhpempő

A méhpempő szintén méhészeti termék, a méhek nyálából nyerhető ki. Állaga zselatinszerű, színe fehér, savanykás, édeskés ízű. A méhkirálynő legfőbb tápláléka, amelynek köszönhetően 25-45-ször hosszabb ideig él, mint a többi méh – miközben naponta 2000 petét rak! A méhkirálynő ugyanolyan petéből fejlődik ki, mint bármelyik közönséges méh, de a méhpempőnek köszönhetően különleges vitalitásra és hosszú életre tesz szert.

Az embernél a méhpempő természetesen nem képes ilyen fokú csodákra, mégis igen hasznos egészségünk megőrzése szempontjából. A kimerült, betegség által legyengített szervezetet új erővel tölti fel, stimulálja szerveink működését, valamint az immunrendszert. Hatásos allergia, étvágytalanság, menstruációs problémák és fekélyek kezelésében.

Tengeri algák

A tengeri algák, mint például a Laminaria digitata és a Fucus vesiculosus szöveteiben koncentráltan találhatók ásványi anyagok és nyomelemek, amelyeket a tengervízből vesznek fel. Mivel a tengervíz minden létező ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, a tengeri algákban is megtalálhatók mindezek. A tengeri algák éppen ezért kiválóan alkalmasak az ásványianyag-hiányok kezelésére, a kimerültség, erőtlenség, depresszió és reuma enyhítésére. Magas jódtartalmuk miatt különösen állandó fáradtság és pajzsmirigy-alulműködés kezelésében eredményesen alkalmazhatók. Algákat por vagy tabletta formájában vásárolhatunk.

Búzacsira

A búzacsíra koncentráltan tartalmaz egy sor tápanyagot, amelyek a fiatal növény fejlődéséhez, növekedéséhez nélkülözhetetlenek: aminosavakat, zsírsavakat, számos ásványi anyagot és nyomelemet, a teljes B-vitamin-komplexet, valamint rendkívül sok E-vitamint (27mg/100g). Pehely vagy olaj formájában kapható, de otthonunkban is csíráztathatunk búzaszemeket. A búzacsíra erősen élénkítő és vitalizáló hatású táplálék. Ajánlják angina pectoris, alacsony vérnyomás, menstruációs panaszok, trombózis, égési sérülések, mérgezések, meszesedés kiegészítő kezelésére, valamint a terhesség idejére. 

Forrás: V. T. (Természetgyógyász Magazin Online)