Jó időben egyre több időt töltünk a szabadban. A téli hónapok után szinte fürdünk a fényben, és határozottan jobban érezzük magunkat.
A fény nem egyszerű közérzetjavító, olykor az egészségünk függhet tőle. Aktiválja az agyműködést, szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát, belső óránkat a külső, valóságos időhöz igazítja. A fénymegvonás súlyos tüneteket, koncentráció- és alvászavart, depressziót okozhat.
Sokáig úgy vélték, hogy a retina kétféle fényérzékeny receptorral rendelkezik. Az egyikkel az erős fényt, a másikkal pedig az alkonyati fényt érzékeljük. Tíz éve fedezték fel, hogy a retina idegdúcsejtjeinek kis része a világosságra is reagál. Ez nem a látást szolgálja, hanem a szervezetben zajló biológiai folyamatokhoz nélkülözhetetlen. Amit mi világosságnak, fehér fénynek látunk, valójában számtalan szín keveréke. A fény szervezetünkre gyakorolt hatása a színhőmérséklettől függ. Minél több kéket tartalmaz az adott fény, annál magasabb a színhőmérséklete.
A fényhiány kezelése fényterápiával történik, aminek során a betegek a reggeli órákban húsz-hatvan percet töltenek fényben fürödve. Ám egyetlen művi fény sem ér fel a nap sugaraival: testünk csupán az UV sugarak segítségével képes a szervezet egészsége szempontjából nélkülözhetetlen D3-vitamint hasznosítani. Ez erősíti a csontokat, csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, véd a szívinfarktustól. A szakemberek szerint naponta elegendő fél órát a napon töltenünk ahhoz, hogy testünk elegendő D3-vitamint hasznosíthasson.
uv sugarak, uv sugárzás, egészséges életmód, fényhiány, retina, fényérzékenység, d3 vitamin, napsugárzás 
