Jelentősnek tűnik a görögszéna szerepe a jövőben, mivel a növény rendkívüli gyógyhatásokkal rendelkezik. A fehérjékben és szénhidrátokban gazdag növényi magvak fontos tápanyagforrások, serkentik az idegek és az izmok működését, kedvezően hat a növekedésre, és időskorban lassítja az izmok elsorvadását is.
A görögszéna egyike azon gyógynövényeknek, amely a legrégibb korok óta szolgálja az ember egészségének megőrzését. Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi, görög, kínai népi- és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, fogyasztása ezen országokban általános.
Népies elnevezései: görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek).
A világ fejlett országaiban, az utóbbi években kiemelkedő figyelem övezi. Sajnos Magyarországon eddig kevés információ jutott el a fogyasztókhoz; gyógy- és táplálkozásbiológiai hatását nem ismerik.
Görögszéna történelem
A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos egyéves növény, amelyet már az ókor óta termesztenek, elsősorban Indiában, Marokkóban, hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul. A rómaiak siligua, silicula vagy silicia, a görögök thliz vagy boukeraz néven ismerték. A törökök çemen otu-nak hívják, náluk salátafűszer, pörkölt-őrölt magját néha a török kávéhoz keverik.
Indiában, a Közel-Keleten népszerű fűszer. Összetört levelét és magját pirítva karis ételek ízesítésére és besűrítésére használják. (A karis ételeket mindig lassan kell főzni, hogy a fűszerek íze jól érvényesüljön.) Szinte minden curryben megtalálható. Kesernyés íze a juharcukorra hasonlít, ezért az USA-ban a valódi juharcukrot pótolják vele.
Színezőanyagként sajtokhoz és egyéb élelmiszerekhez adják.
A magjából kivont aromaanyagokat a likőr- és élelmiszeripar hasznosítja dió- és kávéaromaként (pl. a dejóban).
Egyiptomban kenyérkészítéshez ma is felhasználják, a görögök a nyers vagy főzött magvakat mézzel fogyasztják.
Sok vasat tartalmazó csíráit salátába keverik. Nagyobb, zsenge leveleit apróra vágják és frissen, vagy párolva tálalják. Egyiptomban kedvelt étel a tejbe áztatott görögszénamag, de teaként is fogyasztják.
A növény magja képezi a drogot - a Magyar Gyógyszerkönyvben nem, de a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog -, amelynek szaga jellemző, az ánizsra emlékeztető ízű, aromás, keserű, összehúzó.
Elsősorban az állatgyógyászatban használják, főzete bélgörcsöt szüntető, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Az őrleményéből készített pépet feldagadt testrészek borogatására is használják. Újabban a humán gyógyászatban vércukorszint-csökkentő hatása miatt egyre elterjedtebb.
Minden gyógynövény – így a görögszéna mag értékét is – kémiai összetétele, azoknak a szervezetben lejátszódó, egészségre gyakorolt hatása határozza meg.
Értékes élettanilag, táplálkozás-élettanilag, biológiailag aktív, nagyon fontos vegyületek találhatók benne. Tartalma poliszaharid (galaktomannán), fehérje, mely különösen gazdag lizin és triptofán aminósavakban, olaj, alkaloida, flavonoid, ásványi anyagok (kalcium, magnézium, foszfor), mikroelemek (szerves vas, szelén, szilícium, melyek kiemelten fontosak), természetes szteroid, A-, B-, C- és D-vitaminok, pantoténsav, lecitin. Magas a protein tartalma is.
A görögszénamag gyógyászati hatása
A görögszénamag fogyasztása kedvezően hat a szoptató kismamák tejelválasztására. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Jó hatású a menstruáció előtt jelentkező tünetek enyhítésére, csökkenti a változókori (menopausa) panaszokat, mérsékli a depresszió tüneteit. Hatásos a vérszegénység, az ásványianyag hiány kiegészítő gyógyítására. Az ásványi anyagok és egyéb összetevői jelentős szerepet játszanak a csontritkulás (osteoporosis) kialakulásának megelőzésében. Magjainak áztatóvize lágyítja a bőrt.
Magjai hormonszerű anyagokat tartalmaznak, erősíti a nők méhét. A klasszikus afrodiziákumok közé sorolják: állítólag nemcsak a nemi vágyat serkenti, de fogamzásgátló is. Az utóbbi években hajnövesztő szerként is használják, és a kísérletek eredményei rendkívül biztatóak. Főleg a kopasz foltok gyógyítására alkalmas.
Étvágygerjesztő hatása miatt a beteges étvágytalanság és a lesoványodás miatti gyengeség kezelésére is jól használható. Nemcsak hizlal, de növeli a vörös vértestek számát, visszaadja a fizikailag lemerült szervezet erejét. Tulajdonságai a csukamájolajéhoz hasonlóak, az izlandi zuzmóval egyenértékűek. Magjából készített főzet gyulladáscsökkentő, antidiabetikus, koleszterinszint- és vércukorszint csökkentő hatású, melyet klinikai vizsgálatok igazolnak. Forrázott magja használható gargalizáló szerként, mandulagyulladásra és torokfájásra, diftériára.
A magjából készült kenőcsöt már az ókori egyiptomiak is égés elleni gyógyszernek használták. Jelentős eredményeket értek el vele a TBC és a csontvelőgyulladás gyógyításánál, az epehólyag kezelésénél.
Gyomorfekély, krónikus gyomor- és bélhurut esetén is jó hatású. Gyomor és bélhurut ellen beöntésre, hasmenés ellenszereként, aranyér és végbélgyulladás esetén gyógyszerként.
Mézzel és vízzel keverve köszvény és reuma ellen ajánlott.
Gyógyhatását elsősorban a szteroid jellegű szaponinoknak (dioszgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin) és a nyálkás rostoknak tulajdonítják. A szaponinok gátolják a koleszterin felszívódását és szintézisét, a rostok a vércukorszint csökkentését segíthetik. Embereken végzett kutatások kimutatták, hogy mérsékelt érelmeszesedésben és nem inzulinfüggő (2-es típusú) cukorbetegségben szenvedő pácienseknél a görögszéna lejjebb viheti a vércukor- és a koleszterinszintet.
Nagyon kemény mag, amelyet nehéz megőrölni, ezért ha először áthevítjük, az megkönnyíti ezt a feladatot.
Intelmek a görögszénamag fogyasztásával kapcsolatban!
A görögszéna nem mérgező, de tartalmaz szteroid szaponinokat, amelyek miatt a gyermekeknek a serdülés végén nem adható, továbbá terhes nők ne használják méhösszehúzó hatása miatt!
görögszénamag, koleszterinszint csökkentése, vércukorszint csökkentése, cukorbetegség, gyulladáscsökkentő, köszvény ellen, reuma ellen, étvágygerjesztő, méh erősítése, fogamzásgátló, kopaszodás ellen, hajnövesztő 
