Bűvös kifejezés a light, ha valamely terméken feltűnik, általában csökken a bűntudat. De tényleg bíznunk kell a lájtos termékekben? Erről jelent meg kitűnő írása dr. Csiszár Miklósnak a Tudatos vásárló honlapján.
Egyre több light itallal és élelmiszerrel találkozunk a boltok polcain. De vajon mit fed a „light” szó, és mi a hatása az ilyen termékek fogyasztásának?
A light jelző alapvetően arra utal, hogy az adott étel vagy ital kevesebb kalóriát tartalmaz, nincs (illetve csak nagyon kevés) benne a cukor és zsiradék, és általában édes ízű. Fogyasztásuk tehát elvileg előnyös is lehetne, ha... természetes anyag lenne a light tulajdonságért felelős adalék.
A light szóhoz általában pozitív asszociációk társulnak, hiszen könnyebben veszi meg a vásárló a pozitív kicsengésű, „könnyed" terméket, mivel az nem tartalmaz hízásra hajlamosító összetevőt, és az édes ízről sem kell lemondania. Ezeket az „előnyöket" azonban más módon kell megfizetnünk, ha nem vagyunk óvatosak: először a termék árában, később pedig a várható következmények tekintetében, például a testsúly lassú gyarapodásában.
A kevesebb több
Édes étel fogyasztásakor szervezetünk fel van készülve arra, hogy az édes íz után általában energiát is kap, hiszen az évek során ezek – általában – együtt jártak étkezésünkben. A szervezet megindítja az inzulin termelését, amely az egyetlen vércukorszintet csökkentő hormonunk.
A várt energia azonban nem érkezik meg, a vércukorszint viszont a termelt inzulin következtében valamelyest csökken, így nem sokkal a light termék fogyasztása után éhségérzet alakul ki. Sokszor az összefüggés fel sem tűnik, hiszen időbeli eltolódás van a két esemény között. Elkezdődik tehát a „csak bekapok valamit", vagy rosszabb esetben a nassolás nehezen véget érő folyamata. Ráadásul nassoláskor vagy az éhségérzet miatti „tűzoltáskor" már nem a light a fő szempont, hanem az éhség mielőbbi csillapítása.
A light italokat fogyasztók hamarabb és intenzívebben lesznek éhesebbek: a szénsavas üdítő gyorsabban szívódik fel, a beinduló inzulin-elválasztás vércukor-csökkenést és éhségérzetet indít el, amelyet kalória-bevitel követ. Amit tehát megspórolunk a light fogyasztása révén, azt bőven megfizetjük egyéb, az éhséget csökkentő többletfogyasztás formájában. Jól tudják ezt a kitalálók, mi pedig fizetünk a karcsúságért is és a többlet élelmiszerért is. Előrehaladottabb esetben pedig a fogyókúra árát is meg kell fizetnünk. Ezek alapján ki-ki döntse el, hogy valójában mennyibe kerül neki következményeit tekintve a light könnyedsége.
Ismert adat az is, hogy pl. az USA-ban a kalóriaszegény készítmények bevezetésével párhuzamosan a lakosság testsúlya nem csökkent, hanem nőtt. Vagyis a kalóriaszegény light termékek terjedésével az elhízás problémája nem oldódott meg, sőt...
Pszichés, lélektani hatása is van az ilyen élelmiszerek fogyasztásának. A fogyasztó úgy érezheti ilyenkor, hogy ő megtette azt, amit meg kellett tennie a súly megtartása vagy az egészsége érdekében, így más módon büntetlenebbül vihet be kalóriát. Elaltatva lelkiismeretét és személyes felelősségérzetét, könnyebben fogyaszt olyan terméket, amely valóban több kalóriát tartalmaz a kelleténél.
Adalékanyagok
A fogyasztott termék édes ízét pótló anyag általában szintetikusan előállított vegyület, hiszen az ilyen anyagokkal jóval kevesebb gondja van az előállítónak, mint az esetleg gyorsabban romló vagy instabil természetes formával (pl. szorbit, xilit, stevia, articsóka, édesgyökér-kivonat). A szóba jövő mesterséges édesítőszerek száma igen nagy. Közös bennük, hogy a természetben ilyen formában nem fordulnak elő.
A mesterséges anyag épp azt jelenti a szervezetnek, amit számunkra a műnövény vagy a műtáplálék. Formájában hasonló, még sincs semmi köze az eredetihez, a természeteshez. A szervezet számára nem hasznosítható, sőt inkább teher, amelytől szabadulni igyekszik, lebontja és ekkor valamilyen anyagcsere termék keletkezik (az aszpartámból vagyis az L-aszparagil-L-fenilalanin-metilészterből pl. aszparaginsav, fenilalanin és metanol), vagy a szervezetben lerakódik és csak lassan ürül ki.
A metanol (metil-alkohol) például igen káros a szervezet számára, és hatása hosszabb távon, rendszeresen fogyasztva kiszámíthatatlan (idegi működészavarok, látáskárosodás stb.). Arról pedig alig tudunk valamit, hogy az aszpartám átjutva a vér-agy gáton milyen hatásokat fejt ki, illetve a keletkező bomlástermékek milyen kölcsönhatásba lépnek más ételekben lévő anyagokkal. A vizsgálatok is csak „átlagos" napi fogyasztás esetén állítják, hogy „egészségre nem ártalmas" (a felelősséget ezért ki vállalja?), de a naponta nagyobb mennyiséget fogyasztókra ezek már nem érvényesek.
Gondold meg...
Sok light termékben nem a cukor-, hanem a zsírtartalmat csökkentik, ilyenek pl. a 0%-os joghurtok. A hízást azonban nem a zsírok okozzák önmagukban, hanem a tápanyagok helytelen aránya, az ésszerű táplálkozási mennyiség figyelmen kívül hagyása, az energia bevitelének időbeni eltolódásai (elmaradó reggelik, esti étkezések stb.).
A hízást és testsúlynövekedést nem az a néhány grammnyi zsír okozza, jóval inkább a helytelen életvitel és az évtizedes - esetleg helytelenül - rögzült táplálkozási szokások. Az önmagát 1,5%-os, szinte vízízű tejjel sanyargató, jó szándékú fogyasztó nem gondol arra, hogy ha étkezéséből kiiktatná a cukrozott és fehérlisztből készült ételeket, az szinte önmagában elégséges lenne ahhoz, hogy a testsúlya ne növekedjen. Nyugodtan ihatna és ehetne tehát átlagos, nem light ételeket is.
Csökkenne ez által a szénhidrátéhség is, hiszen a szervezet mentesül a terhelés alól, és az inzulintermelés is normális mederbe terelődik. A szervezetnek szüksége van a zsírokra, amelyek épp olyan fontos építőkövei testünknek, mint a fehérjék. A zsírok közül a többszörösen telítetlen, növényi olajok az előnyösek, ezekből gyakorlatilag nem keletkezik raktározott zsír a szervezetben, hanem hasznos folyamatokban vesznek részt.
Az ideális testsúly megtartása tehát nem a light élelmiszerek révén érhető el. Sőt, a felelősségérzet elaltatásával és éhségérzet kialakításával ezek inkább ellenkező irányba hatnak. A fogyás és az ideális testsúly megtartása valójában az életmód átalakítása illetve áthangolása révén érhető el.
Ide illik Chris Carmichael, Lance Armstrong hétszeres Tour de France győztes személyi edzőjének alapgondolata: „Az egészségesebb életmód kialakításához vezető út az étrendben tett apró változtatásokkal, a jelentéktelennek tűnő mindennapos, de káros szokások fokozatos elhagyásával kezdhető meg."
Ne engedjük elaltatni felelősségérzetünket, és ne nyugtassuk magunkat a light termékek könnyedségével. Mindig legyen kéznél a józan ész, amikor ilyen termékért nyúlunk a polcon: vajon mit fizetünk ezért cserébe?
