Lúgosít és szépít, erősíti csontjainkat, magas ásványi anyag-tartalommal rendelkezik, és még sorolhatnánk. Mindez elmondható erről az ősi, rég elfeledett gabonáról, melynek népszerűsége napjainkban ismét növekedni kezdett. Ez a köles.
A köles a pázsitfűfélék családjába tartozó, egyik legrégebben termesztett gabonánk. Afrikában, Ázsiában és Indiában napjainkban is alapélelmiszernek számít, az emberiség egyharmada fogyasztja rendszeresen. Európában az évszázadok alatt a kenyérgabonák folyamatosan kiszorították, pedig nekünk, magyaroknak is, egészen az ősidőktől, kedvelt napi élelmünk volt.
Élettani hatásai
A többi gabonához hasonlóan a köles élettani hatásai is csodálatosak. A benne lévő fehérje nem tartalmaz glutént, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják, valamint csecsemők is ehetik a belőle készített nyákot.
Könnyen emészthető, és magas, vízben oldódó rosttartalma segít eltávolítani a letapadt salakot a belekből, ezért fogyasztása böjtöléskor is ajánlott.
Egyik gabona sem savasít, de a köles kifejezetten lúgosító hatású. A túlzott húsfogyasztás következtében sok ember szervezete savassá vált, és ez hosszútávon komoly egészségi problémákat okozhat. A köles beiktatása a mindennapi étrendbe – és persze a savas ételek fogyasztásának csökkentése – sokat segíthet ezen.
A kölesben lévő szilícium és vegyülete, a kovasav fontos szerepet játszik csontképzésünkben (csontritkulás esetén rendszeres fogyasztása kifejezetten ajánlott), a bőr hámosodásában és hajunk, körmeink egészségének megőrzésében. Ezért ilyen jellegű problémák esetén ajánlott naponta többször is fogyasztani! A népi gyógyászatban a szem és a lép gyógyszerének is tartják, de vércukorszint-szabályozó és rákmegelőző hatása is ismert. A köles vitalizálja tüdőnket, légzésünket is.
Felhasználása
Több fajtája is közkedvelt – többnyire hántolva kapható a boltokban –, bár a legegészségesebb a barna köles, az egyetlen hántolatlanul fogyasztható fajtája. Magyarországon, az Alföldön régen leginkább a vörös kölest termesztették.
A rizshez hasonlóan sokrétűen beépíthető napi étkezésünkbe. Hűvös napokon kiváló eledel, belülről melegíti szervezetünket. Főzési ideje rövid, 15-20 perc, háromszoros mennyiségű vizet kell hozzáadni, és néha kevergetni, mert könnyen letapad.
Glutén- és laktózérzékenyeknek is ajánlott.
Szerző: Soós Attila, ételreformer
