A szamócalevél gyógyhatása

Az erdei szamócának nem csupán a bogyói gyógyító hatásúak, hanem a virágai, magvai, levelei is. Egész nyáron gyűjthető. A szamócalevél teáját ihatjuk megfázáskor, a gyomor és a bélrendszer gyulladásos megbetegedései, valamint a máj és a vese betegségei esetén is.

Erdei sétáink során találkozhatunk a zamatos erdei szamócával. A rózsafélék családjába tartozó gyümölcs termése amellett, hogy finom, sok C-vitamint tartalmaz.

Ennek az ízletes erdei gyümölcsnek a levelét, virágát, termését és a gyökerét is hasznosíthatjuk gyógynövényként gyógyászati célokra. Termését csak éretten érdemes leszedni, mivel a szamócának nincs utóérése. Legfinomabb a déli napsütésben leszedett gyümölcs.

A kifejlődött, egészséges leveleket egész nyáron lehet gyűjteni.

Az erdei szamócának a levele cserzőanyagokat, kávésav származékokat, flavonoidokat, nyomokban illóolajat, 40-100 mg C-vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót, főleg káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz. Fogyasztása táplálkozás-élettani szempontból is előnyös. Az alacsony energiatartalmú, magas sav-, cellulóz- és vitamintartalmú szamóca étrendi hatása kiváló. Anyagcsere-élénkítő és étvágyfokozó hatása is van.

A gyógyító hatás megőrzéséért a leveleket először 3-5 órán keresztül fonnyasszuk, hogy elveszítsék a nedvesség egy részét és puhává váljanak. Azután a leveleket gyúrjuk puhára a tenyerünkben, amíg nedvesek, ragadósak nem lesznek. Így tegyük egy kartondobozba, felülről takarjuk be nedves ruhával és hagyjuk állni 7-9 órán át, majd rakjuk szét őket és szárítsuk meg.

A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el.

A levelek így előkészítve igen finom, aromás, intenzíven festett forrázatot adnak, kellemetlen fűszag nélkül.

Az erdei szamóca levelének forrázatai és főzetei véralvasztó, erős fitocid (mikrobaölő) hatásúak, emellett csökkentik a vérnyomást, javítják a szívműködést, és használják gasztritisz, kolitisz esetében is.

Milyen betegségek esetén javasolt az erdei szamócalevél teája és hogyan készítsük el?

Érelmeszesedés, hipertónia, ödéma: 1 evőkanál felaprított friss erdei szamóca levelet vagy 2 teáskanál szárazat öntsünk le egy pohárnyi forró vízzel, lefedve hagyjuk állni egy órán át, szűrjük le, és a maradék leveleket nyomkodjuk ki. ¼ pohárnyi forrázatot fogyasszunk 3-4 alkalommal naponta fél órával az étkezés előtt.

Vérzések, erős menstruáció: 2 evőkanál felaprított friss levelet virágokkal és zöld termésekkel együtt (vagy 3 teáskanál szárított levelet) öntsünk le egy pohárnyi forró vízzel, forraljuk fel, hűtsük és szűrjük le és nyomkodjuk ki. A nap során apró kortyokban fogyasszuk el, igyuk a vérzés abbamaradásáig.

Fogínygyulladás, szájnyálkahártya-gyulladás, mandulagyulladás: 3 evőkanál felaprított friss levelet öntsünk le 0,5 l forró vízzel, tartsuk takaréklángon 3-5 percig, hagyjuk állni egy órán át, majd szűrjük le és nyomkodjuk ki a maradékot. A főzetet a szájüreg és garat öblögetésére használjuk naponta 4-5 alkalommal.

Gennyes sebek, fekélyek: Forrásban lévő, lobogó forró vízzel forrázzuk le egy marék friss vagy szárított erdei szamóca levelet és tegyük a felsértett felületre, rögzítsük kötéssel. A kötést naponta cseréljük. Lehet forrázatot is készíteni: 3 g megszárított szamócalevelet leforrázunk 400 ml forró vízzel, állni hagyjuk, és borogatásként használjuk vérző és levező sebekre, valamint öblögetésre rossz szájszag esetében.

Megfázás: 1 evőkanál felaprított szamócalevelet leöntünk egy pohárnyi forró vízzel, állni hagyjuk 2 órán keresztül, leszűrjük. Vizelethajtóként is segít ez a tea ízületi megbetegedéseknél és húgykő esetében.

A Magyarországon őshonos, erdei szamócának és földiepernek is hívott szamóca főként abban különbözik a kerti ágyásokban megtalálható, termesztett epertől, hogy a gyümölcse sokkal kisebb, ugyanakkor éppúgy nagyon ízletes és édes.