Az egészséges életmódot támogatók körében ma már nagyon elterjedt a kókuszzsír vagy kókuszolaj használata. A kókuszzsír az egyetlen olyan étkezési zsír, amely nem avasodik meg.
A kókuszolaj egészséges alternatívát jelent a hidrogénezett, transzzsírokkal teli sütőolaj helyett sütéshez, főzéshez egyaránt. Hevítés során nem jönnek létre benne transzzsírsavak, így a hőkezeléssel készült ételekhez a legalkalmasabb a kókuszolaj. A kókuszzsírt közepes szénláncú zsírsavak alkotják, mely lehetővé teszi, hogy hő hatására ne roncsolódjon a szerkezet.
Kókuszzsír és kókuszzsír között óriási különbségek lehetnek minőségben. A jó minőségű kókuszzsír szilárd állapotában fehér színű (kb. 23 fok felett folyékonnyá és áttetszővé válik), és enyhén kókuszízű.
A kókuszzsír – szobahőmérsékleten még szilárd, ezért nevezhetjük zsírnak is – nem terheli meg az emésztést, mivel kedvező zsírsavszerkezete miatt tökéletesen felszívódik. A közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok, mint amilyen a kókuszzsír is, közvetlenül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein. Emiatt a felszívódási metódus miatt nem kell epesav az emésztésükhöz, azok is könnyen emésztik, akiknek a hasnyálmirigye nem termel elegendő emésztőenzimet (lipázt).
A kókuszzsír gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonságokkal is rendelkezik, mely laurinsav tartalmának köszönhető. Kutatások szerint a laurinsav vírusellenes tulajdonságai a hepatitis-C és HIV vírussal szemben is hatékony.
Az antibakteriális és gombaölő hatást a kókuszzsír szintén a laurinsav jelenlétének köszönheti. E célból napi 1-2 evőkanál szűz, tehát nem hidrogénezett kókuszzsírt ajánlott fogyasztani. A bélflóra jótékony baktériumait nem bántja. Terápiás célra a teljesen kezeletlen, szűz kókuszzsírt válasszuk, a hidrogénezett változatot pedig még akkor se vegyük, ha olcsóbb.
Találkozhatunk az úgynevezett szűrt, szagtalanított változattal is, ám a szagtalanítás nem durva kémiai kezelést jelent, ellentétben a hidrogénezéssel. Ennek az előnye, hogy nem érződik az intenzív kókusz íz, emiatt bármilyen étel készítéséhez használhatjuk.
A laurinsav egy közepes láncú triglicerid, mely majdnem a felét teszi ki a zsírnak. Ez a sav megtalálható az anyatejben is, és a baba erős immunrendszerének kialakításáért felelős.
A kókuszzsír laurinsav mellett kis mennyiségben tartalmaz kaprilsavat, ami szintén gombaölő tulajdonsággal bír.
Milyen esetekben használható a kókuszzsír?
● ajánlott lábgomba és Candida-gomba túlszaporodás esetén,
● hatásos influenza és herpesz ellen is,
● máj- és epeproblémák esetén, illetve gyomor- és bélpanaszok kezelésére is alkalmas a kókuszzsír,
● jó hatással van a cukorbetegre is, mivel fokozza az inzulintermelést, de fontos a szerepe a megelőzésben is,
● orvosolja a pajzsmirigy alulműködésének tüneteit,
● a bőr ápolására is bátran használhatjuk a kókuszzsírt általános hidratáló tulajdonsága és sebgyógyító, sejtregeneráló hatása miatt,
● a pikkelysömör és az ekcéma kezelésére is alkalmas,
● a kókuszolaj egyensúlyban tartja a koleszterinszintet, rugalmasan tartja az érfalakat, megelőző szerepet játszik a szívbetegségek kialakulásában,
● a kókuszolaj az egyik leghasznosabb alapanyag, amit a szépségápolásban felhasználhatunk. Pozitív hatásainak skálája igen széles.
Kanállal való napi fogyasztása túlzottan tömény lehet, de egy szelet pirítósra kenve kitűnő reggeli némi zöldséggel fogyasztva.
Egyre több orvos már egyetért abban, hogy hatékonyabb lehet a kókuszzsír használata a mellékhatásokat kiváltó gyógyszerekkel szemben.
kókuszzsír, kókuszolaj, koleszterinszint csökkentése, pikkelysömörre, ekcémára, pajzsmirigy alulműködés, epebántalmakra 
