Az Európa földközi-tengeri partvidékén élő népek egészségi állapota jelentősen jobb, mint a kontinens más részén élőké, s ez elsősorban az étrendjüknek köszönhető.
A halban, zöldségben és gyümölcsben gazdag mediterrán étrend más régiók táplálkozásának is része, de az olívaolaj eredendően kizárólag erre a térségre jellemző.
Az olívaolaj a Földközi-tenger vidékén honos. Olea eurupaea (olajfa) termésének sárga-zöldessárga színű, jellegzetes illatú sajátos, kellemes, de markáns ízű olaja.
Többféle minőségben van forgalomban, a különbséget – a termőterületen kívül – elsősorban a préselés módja jelenti. Az érett bogyók kipréselésével gyártják a szűz olívaolajat, a visszamaradó tönköly további sajtolása, szerves oldószeres kivonása gyengébb minőségű olajat eredményez. A szűz kategórián belül az extra szűz olívaolaj jelenti a legnagyobb minőségi szintet.
Más olajokkal összevetve az olívaolaj nem tűnik kiemelkedően előnyös összetételűnek, sőt, számos olajban (például kukoricacsíra-olaj, szőlőmagolaj, földimogyoró-olaj, sőt napraforgóolaj) magasabb az egészségesnek tartott telítetlen zsírsavak aránya. Valódi ereje a kis mennyiségben előforduló komponenseiben rejlik.
Az extra szűz olívaolajból egy jelentős gyulladáscsökkentő hatással rendelkező vegyületet sikerült azonosítani; amerikai kutatók kinyertek egy dialdehid szerkezetű vegyületet, amely az oleokantal nevet kapta. Megállapították, hogy e vegyület koncentrációja összefügg, az olaj „csípősségével”.
Az oleokantal az ibuprofenhez hasonlóan gátolja a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó ciklooxigenáz enzimeket.
Spanyolországban és Olaszországban az egy főre eső éves olívaolaj-fogyasztás 14 liter, ami napi kb. 40 ml elfogyasztását jelenti. A görögöknél évi 26 liter (napi 70 ml) az egy főre eső adag. Az extra szűz olívaolajak átlagosan 200 mg/ml oleokantal-koncentrációjával számolva fél deciliter olajból kb. 9 mg oleokantal szívódik fel, ami mintegy tizedakkora gyulladáscsökkentő hatás fejt ki, mint a fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő céllal alkalmazott ibuprofen.
Ez a hatás elhanyagolható a heveny gyulladások vagy a fájdalom mérséklése szempontjából, hosszú távon viszont mégis jelentős lehet. Ismert, hogy az alacsony dózisú gyulladáscsökkentő kezelés csökkenti a szívinfarktus kockázatát, mivel gátolja a vérlemezkék összetapadását.
Az oleokantal gyulladáscsökkentő hatásainak ismeretében elképzelhető, hogy az olívaolaj szív-érrendszeri védő hatásáért nem csupán az olaj kedvező zsírsavösszetétele, hanem részben ez a speciális vegyület a felelős. E vegyület mennyisége az első préseléssel kinyert szűz olívaolajban a legmagasabb, érthető és indokolt, hogy ezt a típust tartják a legértékesebbnek. A másodipréseléssel vagy egyéb eljárással előállított, nem szűz olajok is egészségesek, azonban hatásuk feltehetőleg nem kedvezőbb, mint más, telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajoké, például a napraforgóolajé.
Forrás: Pingvin magazin X. évfolyam 10. szám
