A galagonya a fokhagyma mellett talán a másik olyan gyógynövény, amelynek hatását kísérletekkel igazolják, és talán ez a legértékesebb és leghasznosabb hazai termesztésű természetes gyógyszer.
A galagonya a rózsafélék családjába tartozó tövises félcserje, amely a 10 méter magasságot is elérheti. Egész Európában elterjedt sűrű bokor, amelyet gyakran használnak élő sövény kialakítására. A gyenge vizellátású területeken inkább cserjévé, a jobb vizellátású területeken, erdőkben kisebb fává nő.
A Kárpád-medencében négy faj őshonos; egybibés galagonya, fekete galagonya, rózsaképű galagonya, cseregalagonya. A galagonyafajok közül a cseregalagonya a gyógynövény. Tömött virágzatában a virágok fehérek, május- júniusban nyílnak. Szeptember-októberben pedig piroslik a sok kis terméstől. Ez a szép látvány már önmagában is gyógyító hatású.
A másik faj az egybibés galagonya. Ez bozótos helyeken, legelőkön növő közönséges, tövises cserje.
Népi elnevezése: kétbibés galagonya, gelegonya
Galagonya történelem
Ha szívbetegséged van, érdemes megtudnod, hogy mire is képes a galagonya. Ezt a gyógynövényt ugyanis már évszázadok óta használták mind vizelethajtásra, mind pedig vese- és húgykőgyógyításra.
Elődeink nemcsak állataikat hizlalták vele, hanem gyümölcsként is
gyűjtötték, hogy lekvárt, befőttet, pálinkát készítsenek belőle.
Napjainkban azonban szinte már csak gyógynövényként használjuk különféle érrendszeri betegségek esetén. Magas a pektin, cukor, fehérje és ásványi anyag tartalma.
Az ókorban galagonyagallyat égettek házasságkötéskor, a növény fehér virága később menyasszonyi dísz lett. A galagonya virága jelképezte a keresztény hagyományban Mária szüzességét. Angol hagyomány szerint, ha Szent Iván-napján vagy Mindenszentekkor galagonyabokor alá ülünk, tündérvarázslatban lesz részünk.
Gyógyászati felhasználása
A galagonyáról úgy tartják, hogy a legbiztonságosabb gyógynövény, hiszen mellékhatások még rendszeres használatával sem jelentkeznek.
A galagonyát egy XIX. században élt ír orvos tette elismertté, aki meglepő eredményességgel kezelte vele a szívbetegséget. Mivel szívgyógyszerének receptjét igen nagy titokban tartotta, csak az 1890-es években bekövetkezett halála után derült ki, hogy a csodás szer nem másból, mint galagonyabogyó-tinktúrából áll.
A kutatások igazolták a galagonya pozitív hatását a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. A szívizom káliumpumpájára hatva erősíti azt, és szabályozza ritmusát. Növeli a koszorúerek véráramlását is. Simaizom ellazító hatása csökkenti a feszültséget. Értágítóként mérsékli a hajszálerek ellenállását. Végül, mivel csillapítja az erős szívdobogást a galagonya, nyugtató hatást fejt ki a központi idegrendszerre.
A szívre kifejtett sokrétű pozitív hatása miatt a galagonyát univerzális szívgyógyszernek is nevezik. Ebben a tekintetben egyedülálló, hiszen a specializált hatású szívgyógyszerekkel ellentétben szervi és funkcionális szívpanaszok széles körében alkalmazható, ugyanakkor nagyszerűen tolerálható. A Captopril nevű szintetikus szívgyógyszerrel végzett összehasonlító vizsgálatokban például a galagonya terápiásan azonos értékűnek bizonyult, tolerálhatóság tekintetében azonban messze jobban szerepelt.
A galagonyát az egyéb növényi eredetű szívgyógyszerektől is élesen megkülönbözteti az a tulajdonsága, hogy nem toxikus, és még hosszú távú alkalmazás esetén sem kell káros mellékhatásoktól tartani. A szívglikozidákkal ellentétben hatása nem lórugásszerű, hanem lassan – sokszor csak 8-10 hét alatt – épül fel, viszont épp ezért még az alkalmazás befejeztével is sokáig fennmarad. Mivel kevéssé terheli meg a szervezetet, az időskori szívpanaszok ideális gyógyszerének tartják.
A galagonya gyógyhatása
● Fokozza a szívizomzat teljesítményét (pozitív ionotróp hatás),
● antiaritmiás, euritmizáló hatás – szívritmuszavarokat enyhíti, a szívritmust stabilizálja (a szinusz csomóra hat, gátolja az extra ingerképzést),
● fokozza a koszorúserek keringését, ezáltal javítja a szívizomzat vérellátását,
● javítja a szív oxigénhiány-toleranciáját – így segít az angina pectorison, amelynek oka, hogy a szívizom oxigénigénye meghaladja a koszorúerek által biztosított oxigénmennyiséget ,
● javítja az erek állapotát,
● enyhe vérnyomáscsökkentő,
● enyhe nyugtató.
A galagonya felhasználása
A galagonya virágát és termését egyaránt felhasználhatjuk. A virágot a májusi telihold idején érdemes begyűjteni, hűvös, száraz helyen szárítani és lezártan tárolni.
A termés begyűjtésével a kora őszi fagyokat ne várjuk meg. A bogyókat alaposan szárítsuk ki, akár közvetlen napsugárzásnak kitéve, mert ennek hiányában a raktározás során bepenészedhet. A virágból elsősorban forrázatot készíthetünk, a termésből lekvárt, tinktúrát, vagy akár közvetlenül is fogyaszthatjuk.
A galagonya szaporítása
Hajtásdugvánnyal és magvetéssel könnyen szaporítható.
Napos helyen szinte bárhol megél. Termesztése során metszéssel növelhető a terméshozam.
Intelmek a galagonyával kapcsolatban
A növény nem mérgező, mellékhatásait nem mutatták ki. Mivel azonban hatóanyagai nem gyenge, hanem valódi erélyes hatással bírnak, az orvosi tanács itt is nélkülözhetetlen, hiszen alkalmazása egyes gyógyszerek hatását erősítheti, módosíthatja.
Erős vérnyomáscsökkentő tulajdonsága miatt kisgyermekeknek és várandós kismamáknak nem ajánlott.
