A libapimpóval szinte mindenki találkozott már kirándulásai során, legfeljebb nem tudta, hogy ez a neve és ráadásul még gyógyító hatása is van. Nem az az impozáns növény, könnyen előfordulhat, hogy gyomnak néztük, pedig az Isten abroszkájaként emlegetett libapimpó gyógyhatással rendelkezik.
Utak mentén, árkok, patakok, folyók, tavak partján találkozhatunk leginkább vele, hiszen eléggé vízigényes növény. Ahol libák legelnek ott egészen biztosan találunk, hiszen ők is nagyon kedvelik. Májustól szeptemberig virágzik, ekkor gyűjthetjük az egész virágos növényt, kivéve a gyökerét.
Otthon mossuk jól meg, majd szárítsuk jól szellőző, árnyékosabb helyen addig, míg a vastagabb szárai is jól megszáradnak. Egy kisollóval vágjuk apróra, majd tegyük papírtasakba, így télen is bármikor felhasználhatjuk.
Teáját leginkább gyomor-és bélpanaszokra használhatjuk. A belőle készült főzetet igyuk erős menstruációs vérzés vagy görcsök esetén, gyomorfekélyre, hasmenésre, vérszegénységre, ízületi fájdalmakra, ekcémára vagy fogínygyulladásra is. Aranyeres megbetegedés esetén készítsünk a libapimpóból ülőfürdőt.
A belőle készült teát fogyaszthatják azok is, akik rendszertelen menstruációval, csontritkulással vagy ínygyulladással küzdenek. Legújabb kutatások szerint jó hatással van a méhnyak-és vastagbélrák esetében is. A teához egy csésze forrásban levő vízben forrázunk le egy kanál szárított libapimpót, majd fedjük le és hagyjuk állni 5 percet, majd fogyasszunk édesítés nélkül.
libapimpó, gyomor panaszokra, bélpanaszokra, menstruációs vérzés, gyomorfekélyre, hasmenésre, vérszegénységre, ízületi fájdalmakra, ekcémára, fogínygyulladásra, aranyérre 
