Megvoltam győződve gyerekkoromban, hogy a spenótot csak Popeye szerethette. Emlékeimet felidézve nem szívesen láttam a tányéromon, még akkor sem, ha emberfeletti erőre tehettem volna szert. Ma már azonban másként gondolom, és nagyon szeretem.
Szezonja hosszú, de ha épp nem jutunk friss áruhoz, az élelmiszerüzletekben bármikor hozzáférhetünk levelesen vagy pépesítve lefagyasztott változatához. Könnyen emészthető, nagy tápértékű, azonban jellegzetes ízét nem mindenki szereti.
Spenót történelem
A spenót vagy paraj világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé. Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.
Perzsa fű néven már a VIII-IX. században ismert volt a Közel-Keleten. Onnan vitték az arabok Spanyolországba. Angliában a XVI. században még újdonságként emlegetik. Hazánkba a törökök hozták a XVI-XVII. században.
A spenót gyógyhatásai
Gyógyító hatás szempontjából az egyik legértékesebb zöldségfélénk.
A spenót évszázadokkal ezelőtt fontos szerepet kapott a népi gyógyászatban. Ajánlották többek között mind magas, mind alacsony vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen.
Mivel sok fehérjét, vitamint (A, B, C, K) és ásványi anyagot (főként magnéziumot, káliumot, kalciumot, vasat) tartalmaz, kiemelkedően gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, klorofilban és folsavban, ezért csecsemőknek, gyerekeknek, várandós kismamáknak és felnőtteknek egyaránt javasolt táplálék.
Nyersen, salátában fogyasztva, sokkal több hasznos alkotóelem marad a zöldségben. Nyersen meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést, főzéskor ez az ellenkezőjére fordulhat. Főzéskor a rendkívül hőérzékeny folsav is megsemmisül, pedig a folsav nélkülözhetetlen a vörösvértestek képződéséhez, az aminosav-szintézishez, a magzati fejlődéshez és még számos élettani működésünkhöz.
Magas karotinoid- és klorofill-tartalma miatt ajánlható rákos megbetegedések megelőzésére. Nyersen a bélműködést serkentő és vastagbéltisztító hatású, jó hatással van a hasnyálmirigy működésére, a benne lévő kálium vérnyomásszabályzó. Antioxidáns összetevői védenek a szív- és keringési rendellenességektől. Spenótfogyasztással csökkenthető a vércukorszint, erősíthető az immunrendszer, a látás, és frissen tartható az időskori emlékezet.
A spenót, mint a legtöbb zöldség, nagyon gazdag élelmi rostokban, amelyek átmossák a bélrendszert, megszabadítanak a lerakódott salakanyagoktól, így nem csak az anyagcserét teszik gyorsabbá és hatékonyabbá, de a puffadást is megszüntethetik.
A spenót nagyon gazdag magnéziumban és kalciumban, ez a két ásványi anyag elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet természetes zsírbontó üzeme megfelelően működjön.
Foszfor tartalma segít lebontani a szénhidrátokat, éppen ezért kiegyensúlyozott étrend mellett könnyebben beindítható a fogyás.
A spenótban hatalmas mennyiségű kálium található, mely képes megszabadítani a szervezetet felgyülemlett fölösleges folyadéktól, méreganyagoktól. Ezek a méreganyagok nem csak az anyagcserére vannak rossz hatással, de hozzájárulnak a narancsbőr kialakulásához is.
Mára már köztudott, hogy a spenót vastartalma sokkal jobban megfelel az emberi szervezet szükségleteinek, mint a vörös húsoké.
Vas tartalma ellátja egészséges hemoglobinnal szervezetünket, élesíti a memóriánkat, és felélénkíti az agyműködésünket is.űködés
A spenót néhány összetevője lassítja a rákos sejtek osztódását gyomorrák esetén. Megint más összetevői a mell-, és bőrrák sejtjeinek visszafejlődését okozzák. A spenótban és más leveles növényekben jelenlevő folsav, a béta-karotin mellett, növeli a vastagbél sejtjeinek ellenálló képességét a mutációval és DNS-károsodással szemben. Azoknál, akik béta-karotinban gazdag élelmiszert, zöldségeket fogyasztanak.
Rákellenes hatása mellett a spenót ellátja a szervezetet a szükséges tápanyagokkal, megerősíti a szervezetet, és megvédi az olyan betegségektől, mint a csontritkulás, a szívbetegségek, a vastagbélrák, a reumás ízületi gyulladás és az asztma.
A spenót jelentős mennyiségű A- és C-vitamint tartalmaz, mely garancia a fölösleges koleszterin oxidációja ellen, ami diabéteszes szívpanaszokat okozhatna.
Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy spenótsaláta ebédre, vagy párolt spenót rendszeres fogyasztása vacsorára maximum négy órán belül lecsökkenti a vérnyomást.
Intelmek a spenót fogyasztásával kapcsolatban
A spenót azon kevés élelmiszerek egyike, aminek igen magas oxálsav tartalma van. A túlzott oxálsav bevitel számos probléma okozója lehet. Jelentősen csökkentheti a kalcium beépülését a csontokba, vese, epehólyag problémákat okozhatnak.
Pajzsmirigy betegségben szenvedőknek tanácsos a spenótot mértékkel fogyasztani.