Az illatos ibolya az egyik legjobb izzasztószer, lázcsillapító, vértisztító és idegnyugtató egyben.
Az illatos ibolya (Viola odorata) fehér, vagy lila virágai tavasz közepéig nyílnak.
Népies nevén: lila ibolya, violetta, vénuszvirág vagy bájos ibolya.
Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt. Virágából állítják elő a világ egyik legdrágább illóolaját.
A görög mitológia szerint a tavasz istennője, Persephoné lába nyomán keltek életre az aprócska ibolyavirágok, amelyek azóta elterjedtek szinte az egész világon.
Egy antik mítosz szerint az ibolya a szerelem, a termékenység, az ártatlanság és a szerénység jelképe.
Gyógyászati felhasználásán túl kandírozhatjuk, sütemények, üdítőitalok, koktélok, szirupok, likőrök, pudingok, jégkrémek, saláták díszítésére, illatosításra, ízesítésére használhatjuk.
Mit tartalmaz?
Az illatos ibolya föld feletti részei illóolajat tartalmaznak, amely metil-szalicilátban, szaponinokban és nyálkaanyagokban gazdag. A növényben csersavak, flavonoidok, kevés (szalicilsav-metilészter-tartalmú) illóolaj, valamint aszkorbinsav is található.
Az illatos ibolya virága nyomokban szalicilsavat tartalmaz.
Az ibolya gyógyhatása
Az egész növény gyűjthető és felhasználható. Nyálkaoldó hatásánál fogva légzőszervi megbetegedéseknél nyújt segítséget köptetőként. Enyhíti a köhögést, asztmát, szájüregi gyulladásokat és a hörghurutot.
Virágát és levelét elsősorban forrázatok és gyógyteák készítéséhez használják.
Virága nyálkaoldó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású.
Levele nyálkaoldásra, izzasztásra, vértisztításra használható. A levelek a méhcsípést is gyógyítják.
Gyökere enyhe hashajtó hatású.
Indiában a mandulagyulladás leghatásosabb természetes gyógyszereként tartják számon. A legfrissebb kutatások szerint, magas antioxidáns tartalmának köszönhetően egyes daganatos betegségek megelőzésére is alkalmas.
A- és C-vitaminban gazdag hatóanyagai miatt bőrnedvesítő és hidratáló arckrémek alapjául is szolgál.
Az ibolyából készült tea felső-légúti megbetegedés, megfázás, köhögés, fejfájás, székrekedés, álmatlanság, reumatikus betegségek, emésztési problémák, bélgyulladás, idegesség kezelésére és a panaszok enyhítésére rendkívül hasznos.
Teáját használhatod mind belsőleg, mind külsőleg rákos betegségeknél. Erről az a nézet, ha nem is mulasztja el a rákos elváltozásokat, feltétlen javulást idézhet elő.
Ibolyatea készítése
1 kávéskanál szárított virágot tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe, és 10 percig hagyja ázni. Napi adag: 3 csésze.
Külsőleg bizonyos bőrbetegségeket például repedezett bőrt vagy kirepedezett emlőt gyógyíthatunk vele.
Az ibolyából készült tinktúra reumánál, köszvénynél, daganatnál és izombénulásnál külsőleg kitűnően bevált bedörzsölő szer.
Tinktúrája a torokgyulladás, mandulagyulladás kipróbált házi szere.
Tinktúra készítése
Áztassunk 250 g alkoholban 10 g ibolyafüvet, 10 g kakukkfüvet, majd 2 hét állás után szűrjük át.
Betegségek esetén fogyasszunk naponta 30-40 cseppet egy pohár vízben elkeverve.
Ha a tinktúrához 5 g babérolajat keverünk, megkapjuk a külsőleg használható bedörzsölő szert.
Némely vidéken egy olajjal töltött üvegbe ibolyafüvet tesznek, bedugaszolják és 30 napon át a nap melegének teszik ki; ezután megszűrik és az olajat fejfájás elmulasztására és lázas betegek bedörzsölésére használják.
Ibolyaszirup készítés
100 g vízzel leforrázunk 50 g ibolyavirágot egy napi állás után leszűrjük, majd a szüredéket gyengén felmelegítjük és 150 g cukrot feloldunk benne. 1 evőkanálnyi használható fejfájás és lázas állapot csökkentésére.
Intelmek az ibolya fogyasztásával kapcsolatban!
Mérsékelten használandó, mert a benne lévő szaponin rosszullétet, hányást is okozhat.