A növényi antibiotikumokat már régóta használják a gyógynövények ismerői megfázás és influenza ellen, vagy hogy kivédjék a fertőzéseket, növeljék a sebgyógyulás sebességét. Nos, lehet, hogy vissza kell térnünk a kiinduló ponthoz, mert a baktériumok egyre ellenállóbbak a szintetikus szerekkel szemben.
Eredetileg az antibiotikumok élő organizmusok (gomba, baktérium) által termelt anyagok voltak, amelyek egy másik organizmus növekedését gátolták. A szintetikus antibiotikumok kiindulási alapjai általában a természetes vegyületek, amelyeket aztán az újabb kihívásnak – rezisztencia – megfelelően újra és újra módosítani kellett.
Mert a baktériumok találékonyak, változékonyak és gyorsak. Szélsebesen alkalmazkodni tudnak a körülményekhez és alkalmazkodásuk eredményét szépen át is adják egymásnak vagy átörökítik az utódokba.
Egy tanulmány szerint a csirke takarmányhoz kevert tetracyclin hatására a csirkék béltraktusában élő baktériumok egy hét alatt rezisztenciát alakítottak ki, a velük dolgozó emberek béltraktusában a rezisztens fajok megjelenéséhez 3-6 hónap kellett. Mindkettő rendkívül rövid idő, de az egy hét szinte félelmetes.
Továbbá a mintában levő baktériumok nemcsak a tetracyclinre voltak rezisztensek, de számos más, a kereskedelemben forgalomban levő szerre is. A tanultakat tehát adaptálták egy másik molekulára is. Ez még félelmetesebb.
Hogy tudnak ebbe a versenyfutásba beleavatkozni a növények a hatóanyagaikkal – kérdezhetjük jogosan. Nos, az antibiotikumok mindegyike egyetlen elszigetelt molekula. A penicillin az penicillin, a tetracyclin az tetracyclin, és nincs változatosság, mindig ugyanaz.
Ehhez könnyű alkalmazkodni!
Ezzel szemben a gyógynövények hatóanyag tartalma sokkal bonyolultabb. A fokhagyma 33 kénvegyülete mellett 17 aminosavat és tucatnyi más vegyületet tartalmaz, a cickafarkfűben már legalább 120 féle azonosított vegyületet találtak. És ehhez még hozzá adhatjuk, hogy az egész ebben az esetben több mint a benne levő anyagok összessége, a hatásért nem egy dolog felel, tehát alkalmazkodni is sokkal nehezebb hozzá.
Akkor most jöjjön néhány a sok közül.
Az aloe
Az aloeról már kimutatták, hogy hatékony Staphylococcus aureus, Pseudomonos aeruginosa és a Herpes simplex vírus ellen. Az égett, fertőzött sebek egyik legjobb gyógyszere.
Az édesgyökér
Még felsorolni is sok amik ellen hatékony lehet. Staphylococcus aureus, Streptococcus sobrinus, S. mutans, Salmonella typhimurium, az Escherichia coli, a Candida albicans, Vibrio cholera. Sajnos azonban mellékhatása is van, emeli a vérnyomást és a vízvisszatartást okoz, emiatt csak óvatosan.
A méz és a propolisz
Szerintem nem sokat kell ecsetelni antibiotikus tulajdonságaikat.
Kakukkfű
Hogy mást ne mondjak a kakukkfűben lévő természetes anyagok laboratóriumi tenyészetekben hatékonyabbak a pattanásokat kiváltó baktériumok ellen, mint a hagyományosan használt fertőtlenítő szerek például a benzoil-peroxid, és a benne levő thymol még gombaölő hatékonysággal is rendelkezik.
Rozmaring
Vagy 40 féle antibakteriális és vagy 20 féle antivirális anyaggal rendelkezik, és az ételhez adva még a nem kívánt baktériumok szaporodását is képes gátolni.
Lehetne még sorolni a teljesség igénye nélkül: zsálya, gyömbér, hárs, kasvirág. A náthás, vírusos, influenzás időkben tehát bízzunk inkább a gyógynövények erejében.
antibiotikum helyett, antibiotikum nélkül, rozmaring, kakukkfű, méz, propolisz, édesgyökér, aloe vera, növényi antibiotikum, megfázásra, influenzára 
