A keringési szervrendszert a szív, a verőerek, a visszerek, a hajszálerek, a nyirokrendszer, a vér, a lép és a vérképző szervek alkotják. A keringési rendszer az életfolyamatok dinamikáját testesíti meg.
Szervezetünk keringését a szív munkája és az érfalak rugalmassága tartja fenn. A szívciklus szakaszai: összehúzódás – elernyedés – nyugalmi fázis. Felnőtteknél a percenkénti összehúzódások száma 60-80, gyerekeknél 80-100/perc. Az utóbbi években a keringési betegségek kezelésében jelentősen felértékelődtek a fitoterápiás lehetőségek. Különösen igaz ez a megelőzésre, illetve a kiegészítő terápiákra.
Sajnos a modernnek nevezett társadalmakban vezető haláloknak számítanak a keringési betegségek, ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk elkerülésükre, vagy megfelelő kezelésükre.
Degeneratív szív- és érrendszeri betegségek
Csoportjába a gyulladással nem járó panaszok tartoznak, mint például az időskori szívpanaszok, az erek elmeszesedéséből fakadó problémák, illetve ennek a következményei, az angina pektoris, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok, a perifériás érszűkületek. Ezek az állapotok lassan, fokozatosan alakulnak ki és nem egyik napról a másikra, ezért a megelőzésnek különösen fontos a szerepe. Megfelelő életmóddal, étrenddel és a fitoterápia adta lehetőségekkel sokat tehetsz a bajok elkerüléséért.
Akár megelőzésre, akár már kialakult tünetek enyhítésére a galagonya virágos hajtásvége a legalkalmasabb. Fontos tudnunk, hogy ez az egyetlen gyógynövény, amit bármilyen gyógyszer mellett nyugodtan alkalmazhatunk.
Legismertebb hatásai
● javuló vérellátás,
● a szívizom összehúzódó képességének javulása,
● javul a szív ingerületvezetése,
● csökken a perifériás keringési ellenállás,
● növekszik a szív percenkénti teljesítménye.
A galagonya 8-10 hét alatt kezdi kifejteni hatását, tehát a megfelelő eredmény eléréséhez hosszú távú kúra szükséges.
A degeneratív érbetegségek legfőbb oka a verőerek meszesedése, keményedése. Az erek fala belül roncsolódik, a sérült részek javítására plakkok képződnek, amelyek gátolják a vér útját. Az erek rugalmassága csökken, emiatt a szívre tartósan nagyobb munka hárul, ennek lehet következménye a magas vérnyomás, a szív elváltozása.
Az érelmeszesedés fő rizikófaktora az állati zsírokban gazdag táplálkozás, a kevés mozgás, a cukorbetegség, a dohányzás, és a túlsúly. Ezek megfelelő életmód-és étrendváltással kedvező irányba befolyásolhatók.
A vér zsírszintjének csökkentése
Erre alkalmas a fokhagyma és az articsóka levele. Ezek készítmények formájában is hozzáférhetőek.
A perifériás és agyi keringés romlását is az erek szűkülete okozza. Ezzel párhuzamosan sajnos növekszik a vérrög kialakulásának veszélye, ami akár halált is okozhat (tüdőembólia). E tünetek megelőzésére a medvehagyma levele, a fokhagyma és a vöröshagyma is alkalmas. Mindhárom növény csökkenti a vér lipidszintjét. Nagy előnyük, hogy fűszerként is használhatóak, tehát akár naponta is fogyaszthatjuk.
Komplex módon hat a páfrányfenyő (gingko biloba) levele, amely csökkenti a szabad gyökök koncentrációját, valamint gátolja a vérlemezkék kicsapódását. Nemcsak az agyi keringés javítására, hanem perifériás vérellátási zavarok, fülcsengés, memória- és koncentrációs zavarok esetén is hatásos. Számos készítmény formájában hozzáférhető.
Magas vérnyomás
Kialakulásában a már említett életmódbeli tényezők mellett pszichoszomatikus tényezők is szerepet kapnak, ezért a kezelés is összetett. A megfelelő életmódbeli változtatások mellett hatékonyak lehetnek a vízhajtó növények, amelyek fokozzák a víz-és nátrium kiválasztását, ezáltal csökkentik az erekben a folyadék mennyiségét, ezáltal a vérnyomást is.
Lelki panaszok enyhítése
Legalkalmasabbak erre a célra a nyugtató hatású növények, mint a citromfű és a levendula.
Kiváló szíverősítő és vérnyomáscsökkentő teakeverékeket állíthatunk össze, például galagonyából és fagyöngyből, illetve levendulából, bodzából, galagonyából, fagyöngyből, zsurlóból és diólevélből.
Alacsony vérnyomás
Alkati és pszichoszomatikus okokra vezethető vissza. A leggyakrabban használt gyógynövények, amelyek az idegrendszert és a keringést is tonizálják, javítva így a vérnyomást, a rozmaring levele, a kámfor, illetve a szúrós gyöngyajakfű.
Szívritmus zavarok kezelésére – kizárólag készítmények formájában – a seprőzanót hajtását illetve a sárgajázmin gyöktörzsét használhatjuk.
Vénás keringési panaszok
A leggyakoribbak a vérrögképződéssel és gyulladással járó folyamatok. Az okok közt a mozgásszegény életmód, a vénás rendszert túlságosan megterhelő életmód, vagy kötőszöveti gyengeség állhat.
A vénák falának izomzata nem túl erős, így a kötőszövetekre és az izmokra hárul a megfelelő tónus fenntartása. Ez esetben is legfontosabb a megelőzés. Az első tünetek megjelenését követően kezdjük el a rendszeres mozgást, a lábakat polcoljuk fel, borogassuk, végezzünk lábtornát. A fő cél, hogy megelőzzük az ödémák kialakulását, ha már kialakultak, gyorsítsuk a felszívódásukat, erősítsük, tonizáljuk a vénákat.
A vénás panaszok legismertebb gyógynövénye a vadgesztenye (kizárólag készítmények formájában), amely erősíti az érfalak belhártyáját és csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét.
Nyirokpangás kezelése, ödémák kialakulásának elkerülése
Ezekre a panaszokra a somkórófüvet használjuk, amelynek jelentős a gyulladáscsökkentő hatása is. Érfalvédő hatással bír még a hajdina, az aranyvesszőfű, a japánakác és egyes eukaliptuszfajok.
Számos klinikai vizsgálat igazolja a vörös szőlő kivonatának vénaerősítő hatását.
Vérrögképződés kialakulásának megelőzésére fokhagymát és gingko bilobát, gyulladt visszerek felületi kezelésére pedig körömvirágot használjunk. Visszeres panaszok kiegészítő kezelésére cseranyagtartalmú drogok alkalmasak, ilyen például a csodamogyoró levele.