A sóska az egyik legnépszerűbb tavaszi növényeink közé tartozik. Számtalan olyan jótékony hatása van a szervezetünkre, amely miatt érdemes minél többet fogyasztanunk belőle.
A keserűfűfélék családjába tartozó, évelő, lágyszárú növény. Magja apró, ennek ellenére csírázóképességét 3-4 évig megtartja. Levelei vastagok, nyíl alakúak, szélük ép, az alsók hosszú, a felsők rövid nyelűek vagy nyél nélküliek. Virágai laza bugavirágzatban állnak.
Népi elnevezése: bábikó, vagy rekenye. A mezei sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a föld alatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. Jellegzetes savanyú ízét az oxálsav tartalmának köszönheti.
Sóska történelem
Igazi európai növény, a Kárpát-medencében őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában és Ázsiában is. Már időszámításunk előttről vannak róla írásos emlékek. Vadon is megterem.
Márciustól egészen késő őszig gyűjthető, de a legízletesebb a virágzás előtti (március-április) időszakban. A mezeis sóska a juhsóskával könnyen összetéveszthető, de ez utóbbi ugyan úgy felhasználható emberi fogyasztásra. A termesztett fajták között elsősorban a télállóságban és a levél színében, illetve méretében van különbség.
A sóska felhasználása
A sóska vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag növény. Bővelkedik vasban, foszforban, és káliumban. A vitaminok közül A-, B-, C-vitamin és folsav található meg benne jelentősebb mennyiségben.
Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. Van, ahol fűszernövényként tartják számon.
A mezei sóskának ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező-képességét, így kiváló immunerősítő tulajdonságú. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazzák.
A sóska az egyik legjobb immunerősítő zöldségünk. A sóskában található gyümölcssav miatt nem csak a vérképző- és immunrendszerünkre van jótékony hatással, hanem ráadásként élénkítő hatása is van.
Magas kálium tartalmának köszönhetően a magas vérnyomást is szabályozza.
Ezek mellett a sóskának magas a folsav tartalma is, ezért állapotos nők étrendjébe is érdemes minél nagyobb mennyiségben beépíteni ezt a zöldséget, ráadásul a karotinoid és klorofill tartalma miatt akár a rákos betegségek kialakulását is megakadályozhatjuk a fogyasztásával. Sőt, egyes kutatások szerint az egyik leghatásosabb zöldségeink közé tartozik a rákos betegségek megelőzésének szempontjából.
A sóska savanykás ízének étvágygerjesztő hatása van. A friss, gyenge sóskát egyébként a gyerekek is kedvelik.
Salátának, levesnek és főzeléknek kiváló. A feldarabolt sóskalevél a savanykás ízű levesnek kellemes pikáns ízt kölcsönöz.
A sóska egyik nagy előnye, hogy kevés kalóriát tartalmaz, így bármilyen napszakban nyugodtan fogyaszthatjuk.
A feldolgozott növény mélyhűtőben kiválóan eláll.
Tudni kell, hogy az oxálsav szerepet játszhat a vese- és húgyhólyagkő képződésében az erre hajlamosaknál, ehhez azonban hatalmas mennyiséget kell elfogyasztani.
A mezei sóskamag népgyógyászati tapasztalatok alapján hasmenés csillapító és kórokozók fejlődését gátló hatású.
A sóska termesztése
Jól tűri a hideget, a fagyot, viszont a meleget kevésbé bírja. A tápanyagban gazdag, inkább savanyú vagy közömbös talajt kedveli. Magról, vagy tőosztással kitűnően szaporítható.
sóska, hasmenés, hasmenésre, rákos betegség ellen, klorofil, magas vérnyomásra, gyümölcssav, immunrendszer erősítő, vizelethajtó, nyálkaoldó, vértisztító 
