Régi praktikák egyike, téli estéken (vagy természetesen mikor igény van rá) a lábak áztatása, sós vízben.
Évente két kúra, kúránként 8-10 alkalom, heti háromszori gyakorisággal, alkalmanként 30 perc. Edénytől függően 3-4 liter 40 C fokos 10%-os sós vizet készítsünk, este, vacsora után legalább két órával, tegyük lábainkat a tálba, a víz érjen a bokákig, és hagyjuk, hogy jól melegedjünk át, és táguljanak a talp pórusai.
A szervezet nagytakarításával felérő terápiának mellékhatásai nincsenek, 6 – 7 alkalom után a pozitív hatások jelentkeznek.
A lábfürdő vizének színe a kezelés alatt megváltozik, attól függően, hogy melyik szervünk méregtelenítése aktivizálódott,
● ha citromsárgás, akkor a vese, húgyhólyag,
● ha narancssárga, köszvény, reuma vagy ízületi bajok,
● barna színeződés esetén a májfunkciókra kell tekintettel lenni,
● a zöldes szín az epe, szív, ér- és emésztőrendszer hibáira utal,
● sötét szín esetén pedig a nehézfémek, cukorbetegség jelei mutathatók ki.
Az anyagcserezavarok, a magas vérnyomás, az emésztőrendszeri gondok, a gyulladásos folyamatok tünetei 7-8 alkalom után érezhetően mérséklődnek.
Az ülő foglalkozást végző személyek ödémáit gyakorlatilag eltünteti a kezelés. Mint sok minden más természetes gyógymód ez is a csodával felér, aki teheti, próbálja ki és nem fog csalódni benne.
Fontos, hogy a só természetes, adalékmentes legyen, és a víz is lehetőség szerint tiszta forrásból származzon.
Mostanában elit szépségszalonok is alkalmazzák a technikát, és erre a célra kifejlesztett elektromos lábáztatókat is vásárolhatunk, bizonyára ezek a módszerek is jók, de ne feledjük az igazi pozitív hatást a tiszta víz és a natúr só jelenti.