Őseink magas rutintartalma miatt a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.
Rutin hatóanyagának köszönhetően serkenti a vérkeringést, erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert – az erek kötőszövetes állományát – azáltal, hogy részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban, vérzéscsökkentő. Jó hatással van az emésztésre és az idegrendszerre, megszünteti a kellemetlen szájszagot.
A rutin fő felhasználási területe a vénás betegségek kezelése.
A gabonafélék közé sorolandó, hiszen barnás-feketés terméshéjjal borított, három-élű, legömbölyített gúla alakú szemtermését a búzához hasonlóan fogyasztják. Fontos néptápláléknak számít az orosz és ukrán tájakon, de inkább a szláv népek becsülik nagyra. Az utóbbi időkben nyugaton is felismerték jó tulajdonságait és helyére tették ezt a kellemes ízű könnyen kezelhető gabonafélét. Népszerűsége összetételének köszönhető, ugyanis 130 g fehérjét, 649 g keményítőt, 30 g zsírt, 35 g szerves sót, 26 g rostot tartalmaz kilogrammonként.
Őshazája Ázsia, Közép-Európába csak a középkorban, a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el. XVII. századi fénykorát követően európai termesztése a burgonya és a búza térhódításával fokozatosan visszaszorult. Itthoni fogyasztás most kezd fellendülni.
A hajdinából régebbi korokban leggyakrabban kását főztek. A legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.
A növény magját fogyasztják nyersen, pörkölve, egészben és liszt formájában. Lisztje azonban nem áll össze, ezért csak daraként, kásaként vagy lepény formájában készítik el.
Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza.
Tokoferol- (E-vitamin), riboflavin- (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek pl. egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.
Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is, mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták. Ezek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnak. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.
A krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak (pl. metionin) fogyasztása jótékony hatású. Magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
hajdina, hajdina kása, májbetegség, máj zsírosodás, metionin fogyasztása, kéntartalmú aminosavak, gyógyétrend, egészséges életmód, népi gyógyászat őseink gyógyítása, candida fertőzés ellen, vastagbél daganat gyógyítása, végbéldaganat gyógyítása, népbetegségek, népbetegségek gyógyítása, székrekedés, tokoferol, e-vitamin, riboflavin, B2 vitamin, rutin, antioxidáns hatású, magas vérnyomás kezelése, magas vérnyomás gyógyítása, kellemetlen szájszag, vérzéscsökkentő, emésztés, idegrendszer gyógynövénye 
