„A szépség belülről fakad.”
Őrizd meg élettel teli kisugárzásodat. Ha elégedett vagy, sugárzik belőled a boldogság. Aki boldog, az egészséges, aki egészséges az élettel teli.
Ismered az érzést, amikor olyan hevesen ver a szíved, hogy majd kiugrik a helyéről, mind eközben az érzékszerveid élesebben működnek, mint valaha, az elméd pedig éberré válik. Az adrenalin dolgozott benned. Az adrenalin egy olyan hormon, amelynek termelődése után elönti az embert az eufória, a boldogság, az öröm, a felszabadultság és az elégedettség érzése. Legtöbbször sikerélményt, vagy izgalmat jelent a jelenléte.
Az adrenalin a mellékvese velőállományában termelődő hormon. Jelentősége leginkább a szénhidrát anyagcserében nyilvánul meg. A glikogén glükózzá alakul az adrenalin hormon a hatására, vagyis nő a vércukorszint, nő a sejtek energiafelhasználása, több cukoroxidáció történik (az idegrendszerre leginkább a receptorokon keresztül fejti ki hatását), felpörgeti a szervezetet, mivel értágító hatása van, tágítja a szív- és az agyi ereket is.
Amikor az adrenalin veszélyhelyzetben termelődik, az ember képes az elképzelhetetlen, ember feletti teljesítményre is. Vészhelyzetben képes védekezni, vagy menekülni az adrenalin segítségével, olyan erővel, gyorsasággal, amelyre egyébként, normál esetben képtelen lenne.
Sportolók az adrenalin segítségével teljesítő képességük maximumát ki tudják hozni magukból. A diákok pedig az adrenalinnak köszönhetik, hogy nem blokkolnak le vizsga közben, hanem még olyan dolgokra is emlékeznek, amire átlagos esetben képtelenek lennének.
Az adrenalin az „üss vagy fuss” reakció (készenléti reakció) egyik kulcshormonja.
Az adrenalin lehet veszélyes is. Vannak olyan emberek, akik adrenalin függőségben szenvednek. Az adrenalin okozta érzés miatt keresik a veszélyt, az extrém helyzeteket, szituációkat, miközben nem ismerik a félelmet és nem fogják fel, hogy tevékenységük közben mekkora veszélynek vannak kitéve. Eközben nem érzik a hideget, a forróságot, az éhséget, a szomjúságot, szervezetük még maximális fokozaton pörög. Az eufóriát hajszolják újra és újra.
Amerikai kutatók az állítják, hogy ha túl sok stressz hatására adrenalin termelődik a szervezetünkben, hosszú távon a haj őszülését, sőt súlyosabb esetekben akár rákot is okozhatnak.
Adrenalin főleg stresszhelyzetben jut a vérbe. Miatta emelkedik a vérnyomás, fokozódik a szívverés. Tartalék tápanyagok szabadulnak fel, hogy a szervezet tudjon megküzdeni a váratlan helyzettel. Relaxáció, autogén tréning, jóga, meditáció stb. csökkenti a szintjét.
Az adrenalin felkészít a stresszre. Annak érdekében, hogy ez az izgalmi állapot ne fokozódjon irreális méretűvé, noradrenalin termelése indul meg szervezetünkben. Hatására csökken a vérnyomás, a pulzus újra normalizálódik, az ember lassan megnyugszik. Normális esetben szervezetünk így reagál a stresszre.
Az adrenalin és a noradrenalin felelősek bátorságunkért. A noradrenalin pozitívan hat állapotunkra, fokozza éberségünket.
Adrenalin szintünk növekedése miatt, hogy az izgató hatás ne növekedjen túlságosan, a szervezetünknek noradrenalin termelésre van szüksége. Termelődés hatására csökken a vérnyomás, a pulzus újra lassul, az ember lassan megnyugszik. A szervezet normális esetben így reagál a stresszre. Ha azonban a stressz folyamatosan fennáll, nem töltődnek fel újabb energiával a kiürült raktárak.
A noradrenalin fokozott figyelmet, izgatottságot szabályozó szimpatikus idegrendszer fő ingerületátvivő anyaga. A noradrenalin hiánya depressziót okoz, míg ha túl sok van belőle, kóros szorongás alakul ki.
A noradrenalin az aktív nappali örömgyártó, aki lelkesen vezet bennünket harcba a stressz okozta problémák ellen, a folsav segítségével szintetizálódik.
Az idegsejtekben tárolódó C-vitamin bármikor készen áll arra, hogy segítse a szervezet noradrenalin-előállítását, azét az anyagét, amely éberré és eufóriássá tesz bennünket. Hatalmas adag noradrenalin termelődik szervezetünkben pl. vészhelyzetek esetén. Ez az izgató anyag felhajtja a vérnyomást, azonnal frissé tesz bennünket és jobb koncentrációra leszünk képesek.
Jó hangulatunknak pedig nem más a titka, minthogy a noradrenalin elősegíti a béta-endorfin nevű opiát peptid termelését, ami a szervezetünkben keletkező örömokozó drogot tartja életben. Az örömérzet szempontjából nem az a lényeges, hogy minél magasabb legyen a béta-endorfin-szint, ennél sokkal fontosabb, hogy minél hamarabb képes legyen emelkedni. C vitamin jelenléte nélkül mindez lehetetlen.
A nagy gondolatok, lenyűgöző művészi alkotások sem jöhetnének létre a noradrenalin illetve a béta-endorfin közreműködése nélkül.
A komplex szénhidrátok, a húsok, a tojás, a tejtermékekben található aminosavak a triptofán pozitívan befolyásolják a hangulatunkat, de a banán vagy egy szelet csokoládé gyors segítség lehet. Hatásukra egy másik boldogsághozó hormon a dopamin termelése is fokozódik.
A dopamin egyes idegsejtekben és a mellékvesében termelődik. A noradrenalin, az adrenalin a dopamin idegi átvivő hormonból származik.
Segít a félelemérzetet megszüntetésében, oldja a feszült állapotot is. Felelős a testmozgás összehangolásáért, erősíti az érzékeket, segíti a fantáziát és a kreativitást, lassítja az öregedés folyamatát.
Stimulálhatjuk termelődését aktív mozgással, tornával, futással, tánccal.
A szervezetben képződő „ópium” jobb bármely pirulánál. A felszabaduló endorfinok hatására ragyog az arc, csillognak a szemek, még nagy kimerültség után is. Az endorfin ugyanúgy feldobja a szervezetet, mint a drogok. Nemcsak a közérzetedre és a kedvedre van jó hatással, hanem fájdalomcsillapítóként is hathatnak. Használják az orvoslásban is, a szív újraindításában van nagy jelentősége.
Stresszcsökkentő élelmiszerek
Minél egészségtelenebb és természetellenesebb egy étel, minél jobban megterheli a szervezetet, annál nagyobb stresszt okoz nekünk. A stresszcsökkentő élelmiszerek közé tartoznak a friss, élő és természetes ételek, amelyek mindenféle vegyszertől és adalékanyagtól mentesek.
Szerotoninszint-növelő ételek a teljes értékű, hántolatlan gabonafélék, a teljes kiőrlésű lisztből készült tésztás ételek, a különféle magvas kenyerek és piták.
Megfigyelések szerint már 5 dkg vacsorára elfogyasztott burgonya, barna rizs, barna tészta vagy barna kenyér elősegíti annyi szerotonin termelődését, amely segít ellazulni egy stresszes nap végén. Fontos, hogy ezen ételekhez fogyasszunk friss, nyers zöldségeket is.
A magas szeléntartalmú ételek stresszcsökkentő hatásúak, mint pl. fokhagyma, lilahagyma, hal, spárga és búza.
A hagyma szelén tartalmán felül enyhe nyugtató hatással is rendelkezik.
Kitűnő stresszoldó a gyömbér is.
A nyersen fogyasztott leveles zöldségek magas folsavtartalmukkal elősegítik a szerotonintermelődést, s így oldják a stresszt. Hőkezelés hatására ezek az anyagok tönkremennek.
Aromaanyag-tartalmuk miatt a fűszerek és fűszernövények is erősen stresszoldó hatásúak. Ide sorolható az ánizs, a köménymag, a zellermag, az édeskömény, a majoránna és a petrezselyem.
Az édeskömény és a fokhagyma a mellékvesékre is jó hatással van, így mellékvese-túlműködés esetén ezekkel az ételekkel csökkenteni lehet a szervezet adrenalin szintjét.
A bór nélkülözhetetlen a stressz, megfelelő kezeléséhez. Bórhiány esetén csökken a koncentrálóképesség, romlik a számolóképesség, álmosság és krónikus fáradékonyság lép fel. Bórt tisztán nem lehet bevinni a szervezetbe, viszont a legismertebb vegyületét, a bóraxot be lehet szerezni gyógyszertárakban, illetve fitotékákban is.
Természetes bórforrás a paradicsom, a körte, az alma, a káposzta, a mazsola és az aszalt szilva.
A magas folsavtartalmú ételek is elősegítik a szerotonintermelődést, így hozzájárulnak a stressz oldásához.
Természetes folsavforrás az avokádó, a teljes őrlésű gabonafélék, a cékla, a zeller, a zöld levelű zöldségek, mint a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol, a saláta és a petrezselyem.
A tiszta ivóvíz (forrásvíz) az egyik leghatásosabb stresszoldó. Fontos, hogy testünk ne kerüljön vízhiányos állapotba. Napi 2,5-3 liter folyadék csökkenti a depresszió tüneteit.
„Amikor a test dehidratálttá (vízhiányossá) válik, ugyanazok a pszichológiai folyamatok alakulnak ki, mint amelyek a stresszel szembeni küzdelemkor zajlanak. A dehidratáció egyenlő a stresszel, és ha egyszer kialakul a stressz, a testben egy társult folyamat veszi kezdetét: a létfontosságú anyagok raktárkészleteinek mozgósítása. Ez a folyamat a szervezet víztartalékának nagy részét „felitatja”.
Következésképpen a vízhiány stresszt okoz, a stressz pedig további vízhiányt." (Dr. Batmanghelidj)
adrenalin, noradrenalin, stressz, depresszió, stresszcsökkentő élelmiszerek, szerotonin, dehidratáció, vízhiány 
