depresszió

Sajnos, olykor arra is rámondják, hogy depressziós, aki valójában nem az. Azért, mert valaki negatív élethelyzetet él át és emiatt rosszkedvű, nem azt jelenti, hogy depressziós. Több tünetegyüttesnek kell egyidőben jelen lennie, ahhoz, hogy azt lehessen mondani, hogy valaki depressziós. A rossz hangulat önmagában véve nem feltétlenül jelent depressziót, viszont, ha huzamosabb időn keresztül fennáll és fásultság érzet is társul hozzá, az semmiképp sem jó jel. Rendszerint az illető elveszti érdeklődését, azok a dolgok, amik korábban örömet okoztak, semmilyen érzelmet nem váltanak ki belőle, tehát közömbös marad. A depresszióban szenvedő páciensek nagyrésze valamilyen alvászavarral is küzd, valamint a testtömeg is változik. Ez annak tudható be, hogy a páciens étvágya vagy csökken vagy nő. Komoly figyelmeztető jel, ha a páciens gyakori hangulatingadozásokkal küzd, elhanyagolja kapcsolatait, tevékenységeit vagy halállal kapcsolatos megnyilvánulásai vannak. A fáradtság szintén gyakori tünet, még abban az esetben is, ha több órát aludt a páciens. Nagyon gyakran társul az érzelmi problémák mellé fizikai panasz is, mint például hátfájás, fejfájás vagy emésztőrendszeri betegségek. A depressziónak többféle kezelési módja van, annak függvényében, hogy mennyire súlyos a beteg állapota. Súlyos esetben gyógyszeres terápia is kiegészítheti a pszichoterápiát. A pszichoterápiával a depresszió mélyén gyökerező problémák tárhatók fel. A gyógyulásban a családnak is nagy szerepe van. A hozzátartozók segítő jelenléte sokat jelent a betegnek egyrészt a depresszió felismerésében, másrészt annak kezelésében. A depresszió kezelésére ma már kiváló módszerek léteznek, azonban fontos, hogy a depresszió valóban fel legyen ismerve és komolyan legyen véve.