A krónikus betegségek jelentős többségének hátterében kénhiány áll. A szerves kén legalább olyan fontos a szervezetünk számára, mint a C-vitamin.
A kén hallatára bizonyára sokan egy mérgező anyagra gondolnak. A kénnek fontos szerep jutott az emberi szervezetben. Olyan ásványi anyag a kén, mely a szervezet minden sejtjében jelen van. Kulcsfontosságú szerepet tölt be a máj anyagcseréjében, az ízületi porc, a keratin, a bőr és haj felépítésében. Nagyon fontos az anyagcserében és az antioxidáns védelmi rendszerek működésében, amelyek védik agyunkat az öregedéstől.
Érdekesség, hogy az izlandi emberek körében nem ismertek olyan modern társadalmi betegségek, mint a depresszió, az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegség. Kutatók ezt a jelenséget annak a geológiai jellegzetességnek tulajdonítják, hogy a szigetország vulkáni tevékenység által alakult ki. A vulkánok által szétszórt kéntartalmú hamu az, ami betakarja a talajt és teszi az ivóvizet, terményt és a húskészítményeket kénben gazdaggá.
A termőföld kéntartalmát a modern gazdálkodás kimeríti
A termőföldek ma teljesen ki vannak zsigerelve, mivel minden gazdaság arra összpontosít, hogy legyen magas a terméshozam hektáronként, ez által számos létfontosságú tápanyagtól megfosztják a földeket és műtrágyáznak.
A műtrágyára jellemző a magas foszfát és az alacsony kéntartalom. A felesleges, dúsított foszfátok befolyásolják a kén felszívódását.
Két kéntartalmú aminosav létezik a földön: a cisztein és a metionin. Ezeket az aminosavakat táplálékkal kell bevinnünk a szervezetünkbe, mivel nem tárolódnak. A glutation egyike a test legfontosabb antioxidánsainak. A csökkent glutation szint degeneratív betegséghez, csökkent immunitáshoz és a mérgek felgyülemléséhez vezethet.
A szervezet belső osztályozási rendszere kíméli az agyat, mert ez a legérzékenyebb szervünk. Olyan esetekben azonban, ha a táplálékkal nagyon alacsony mennyiségben kerülnek be kéntartalmú aminosavak a szervezetbe, az agy kiüríti glutation szintjeit annak érdekében, hogy a cisztein szintet fenntartsa a szervezet. Ez csökkenti az agy antioxidáns védelmét és felgyorsítja a degeneratív folyamatokat.
A kén nagyon fontos szerepet játszik a porc-, bőr- és véredények védelmében is. A kén kritikus méregtelenítő útvonalat alkot a májban is. Ez különösen fontos a méregtelenítésben, főleg a gyógyszerszedők számára.
Egy helyesen táplálkozó embernek nem lehetne kénhiánya. A kén szerves formában, mint MSM (metil-szulfonil-metán) fordul elő a növényekben illetve az állati eredetű élelmiszerekben, mint a fehérjék alkotórésze.
Melyek a legjobb táplálékalapú kénforrások?
A legjobb növényalapú kénforrások az allium család tagjai, melyek magas allil-szulfid és szulfoxid tartalommal rendelkeznek. Ezek közé tartozik a vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, mogyoróhagyma és metélőhagyma.
A keresztes virágú zöldség család kéntartalmú izotiocianátokkal nagyon erős rákölők is egyben. Ezek közé tartozik a brokkoli, karfiol, káposzta, kelbimbó, retek, zsázsa, kelkáposzta.
Állati eredetű élelmiszerekben gazdag kéntartalmú aminosavakkal rendelkezik az organikus tojás, a vadon fogott halak és a szabadon legeltetett marhák húsa. A szabadon legelő tehenek nyers teje és a nem pasztörizált savófehérje a kéntartalmú aminosavak nagyszerű forrása. Az élelmiszerek tartósítása, feldolgozása, sütése – főzése azonban nagymértékben csökkenti azok szerves kéntartalmát.
A kén ciklus az óceánban indul útnak, ahol a planktonok kén vegyületeket bocsátanak ki magukból, melyek az óceán vizében átalakulnak egy illó vegyületté. Ez gázként a felső légkörbe emelkedik és az ózon illetve magas energiájú ultraviola sugárzás jelenlétében egy kémiai oxidáció során átalakul, vízben oldékonnyá válik és visszatér a Föld talajára a csapadékkal, amiből a növények gyorsan magukhoz veszik őket.
A növények nagy mennyiségben a gyökereikben tárolják és koncentrálják őket. Ebből következik, hogy elsősorban növényekből juthatunk elegendő szerves kénhez.
A testünkben levő kén kb. fele koncentrálódik az izomban, a bőrben és a csontokban.
A súlyos kénhiány jellegzetes tünetei
● lassú sebgyógyulás, hegesedés,
● töredező haj és körmök,
● gasztrointesztinális problémák,
● allergia,
● ízületi gyulladások,
● kopásos eredetű ízületi fájdalmak, sportsérülések, izomláz,
● pattanások,
● alacsony fájdalomküszöb,
● memóriazavarok,
● gyomorsavtúltengés,
● a nyálkahártyák gyulladása,
● aknés gyulladt bőr, ekcéma, napégés.
Kén hatása a szervezetünkre
● A kén elengedhetetlen a keratin nevű fehérje előállításához, ami az egészséges hajért és bőrszövetek felépítéséért felelős,
● szükséges a porcok, inak, csontok megfelelő kialakulásához,
● részt vesz az inzulin és a heparin termelésében,
● semlegesíti a belélegzett szennyezett levegő (pl. cigaretta füst) és az ételekben előforduló cianid káros hatásait,
● gomba- és baktériumölő hatású,
● különböző bőrproblémákat (pattanásokat) hatékonyan gyógyít,
● nélkülözhetetlen az egészséges szaporítószervek kialakulásához és működéséhez.
A kén optimális mennyisége nincs meghatározva. Nagyon fontos, hogy a kén fehérjékhez kötött formájában nem mérgező hatású! A megfelelő fehérjét fogyasztók számára nincs szükség kénkiegészítésre.
gyulladáscsökkentő, kén, antioxidáns, hagyma, fokhagyma, glutation, cisztein, metionin, foszfát, gombaölő 
