Amikor télen a hazai gyümölcsök vitamintartalma a tárolás folyamán lassan csökken, a citrusfélék – a citrom és narancs – még dúskálnak a vitaminokban. Hiba volna azonban megfeledkezni a sárgás, narancsos gömbökben rejlő többi áldásos összetevőről.
A banánnal ellentétben – ami nem éppen sovány eledel – a narancsban alig van kalória. Energiahordozója egy kevés szőlő- és gyümölcscukor, ezért bátran fogyaszthatjuk éhségűzőnek, leve és rostjai jól telítenek, üdítenek és a szomjat is oltják.
Csaknem közhely a citrusfélék magas vitamintartalma, s valóban; a narancs legfontosabb téli C-vitamin-forrásaink közé tartozik.
A vegetáriánusok, akik teljesen vagy részben lemondanak az állati fehérjeforrásokról, feltétlenül építsenek be az étrendjükbe sok narancsot. A nagy adag C-vitamin elősegíti a növényi eredetű vas fölvételét.
Természetes C-vitaminja hatásosabb, mint a tablettákban adagolt, feltehetőleg azért, mert bioflavonokkal együtt előfordulva hatása erősödik.
Miért jó?
A narancs A- és B-vitaminokat is nagy mennyiségben tartalmaz. Előbbi a látás épségéért és a bőr egészségéért is felel, míg utóbbi a szénhidrát- és zsíremésztésben fontos. Mindenesetre megfigyelték, hogy segíti a hasnyálmirigy működését, az emésztésben a felszívódást, s végső soron megszüntetheti az esetleg fennálló székrekedést.
Antioxidánsai, a flavonok és a karotinok, az antociánok, valamint a limonén rákmegelőző és rákellenes hatásúak. Ruténtartalma a kapilláris erekre, az idegrendszerre és a szívre hat jótékonyan. A téli depresszió ellen is érdemes narancsot nassolni, sőt az illatos narancsolajok élénkítenek, jó kedvre derítenek.
A vérnarancsok általában valamivel kisebbek, mint átlagos rokonaik. A héj és gyümölcshús piros színét az antocián nevű növényi színanyagnak köszönhetik, melynek árnyalata a közeg savasságától vagy lúgosságától függ, ezért a gyümölcssavak hatására vált pirosba. Az antociánok bizonyítottan gyulladásgátlók, rákellenes és vérnyomáscsökkentő hatásúak. A narancs nobelitin tartalma véralvadás, trombózis megelőző hatású.
Fitoösztrogénjei nőgyógyászati panaszokat enyhíthetnek, de nem szabad megfeledkezni vírus- és baktériumellenes hatásáról sem. A narancs segíthet fertőzések alkalmával, mivel a benne lévő természetes antibiotikus hatású anyagok egyben fájdalomcsillapítók is.
Aki szereti a narancsot, bizonyára észrevette, hogy vízhajtónak sem utolsó, s ennél fogva a veséknek jót tesz, továbbá csökkenti a vérnyomást.
Kalcium-, magnézium- és káliumtartalmával immunrendszerünket erősíti, savas húsából különösen jól felszívódik kalciumja és káliumja.
A narancs rosttartalma 100 gramm gyümölcsben mintegy 1,5-2,5 gramm.
Hogyan fogyasszuk?
A narancs enyhén kesernyés vattáját (a fehér színű belső héjat), ha csak lehet, fogyasszuk el, mondjuk az élvezetesebb gerezdek megevése előtt. A fehér rostok szív- és érrendszervédő, öregedést gátló hatású bioflavonoidokat tartalmaznak.
Az igazán jó reggelihez hozzátartozik egy nagy pohár narancslé.
A narancsot persze nem csak enni lehet. Kinyomott levét egy teáskanál olajjal, majd két marék durva sóval vegyítjük. Az így keletkezett bőrradír jól eltávolítja az elpusztult felső hámréteget. A meleg zuhanyvízzel mintha a fáradtságot is leöblítenénk.
Figyelem: Narancsevés után a fogmosással érdemes legalább fél órát várni, mert a gyümölcssavak nekiesnek a fogzománcnak, nem lenne jó ezt a hatást még a dörzsöléssel tetézni. Így van ez egyébként más savas gyümölcsökkel is.
Fogyasztás előtt mindig alaposan mossuk meg a narancsot!
narancs, hámréteg, narancslé, vízhajtó, fogyókúra, fájdalomcsillapító, antibiotikum, fitoösztrogén, véralvadásra, trombózis ellen, gyulladásgátló, depresszióra, székrekedésre, hasnyálmirigy működésre, rákmegelőző, rák 
