Az izsópot már az ókorban is gyógynövényként tartották számon. A népi gyógyászatban régóta alkalmazzák emésztési zavarok, valamint légzőszervi megbetegedések kezelésére. Neve a héber „ezob” szóból származik, aminek jelentése szent növény.
Az izsóp orvosi felhasználását a “mindenre jó” hozzáállás jellemezte. Ma mégis alábecsült szerepe van.
Izraelben a papok vallási szertartások alkalmával az izsópolaj belélegzésének segítségével tisztították meg a lelküket a bűnös gondolatoktól. Elnevezései még; kerti izsóp, izsópfű.
Összetevői közül a legfontosabbak a polifenolok, elsősorban az immunerősítő és antioxidáns flavonoid vegyületek, mint az apigenin és a kvercetin, valamint a hasonló tulajdonságú fenolsavak, a klorogénsav és a ferulinsav.
Antimikrobiális tulajdonságának köszönhetően az izsóp a gombák, vírusok és baktériumok ellen is hatásos. A rómaiak gyógynövény bort készítettek belőle, a középkorban illatósítónak is használták.
Az izsóp gyógyhatásai
Eredményesen használható emésztési problémákra; enyhíti a hasfájást, serkenti az emésztősavak termelődését, megszünteti a puffadást és az ezzel járó szeleket. Az izsóp hatékony fertőtlenítő és izzasztó, valamint erős nyákoldó hatású, kiváló köptető. Segít csillapítani a megfázás és az influenza tüneteit: elsősorban a torokfájást, a náthát, a hurutot és a köhögést. Szintén hozzájárul az asztma kezeléséhez, frissen tart és javítja a koncentrációt, az izsóp illatanyagának beszippantása hosszantartó ébrenlétet biztosít. Külsőleg alkalmazva az izsópolaj csillapítja a vérzést, kisebb felületi bőrsérülések, égések esetén felgyorsítja a sebgyógyulást. Fertőtlenítő és gyulladásgátló tulajdonságai a bőrbetegségek kezelésében is kamatoztathatók, az arclemosó izsóptea ellensúlyozza a bőr zsírosodását. Csökkenti a reumás fájdalmakat és az izomgörcsöket, a fürdővízbe szórt izsóp nyugtató és izzasztó hatású. Vírus-, baktérium- és gombaellenes szer, elpusztítja a genitális- és ajakherpeszt kiváltó herpes simplex vírust.
Görcsoldó, szélhajtó, serkenti az emésztést, valamint segít rendszeressé tenni a székletet, és hozzájárul a méregtelenítéséhez – ehhez az étkezések kísérőjeként fogyasszuk teáját. Fokozza a zsírok lebontását, ezért a fogyókúra alatt is rendszeresen ihatjuk. Ha az izsópfű teával kezeljük a hónaljunkat vagy a lábunkat, megszabadulhatunk a túlzott izzadástól.
A University of California kutatói a MAR-10 poliszacharid vírusellenes hatását vizsgálták. Sikerült bebizonyítaniuk, hogy a kerti izsóp vizes kivonatából izolált poliszacharid gátolja az AIDS betegséget okozó HIV-1 vírus aktivitását.
Az izsóp felhasználása
● emésztési zavarok (puffadás, hasfájás)
● megfázás
● köhögés
● nátha
● hurut
● influenza
● asztma
● sebgyógyítás
● sebfertőtlenítés
● ízületi fájdalmak
● HIV
● herpesz
● bőrgyulladás
Hogyan készítsünk kerti izsópfű teát?
3 dl forró vizet öntsünk egy púpozott teáskanálnyi izsópfűre és lefedve hagyjuk állni kb. 10 percig. Szűrjük le, és minél melegebben fogyasszuk.
Az izsópfű tea hatásait akkor használhatjuk ki a legjobban, ha éhgyomorra fogyasztjuk, illetve egész napra elosztva megiszunk 3-4 dl-t.
Mivel az izsóp fertőtlenítő és vírus ölő hatásokkal rendelkezik, valamint oldja a hurutot, a téli időszakban az influenza és a megfázás megelőzésére, illetve a tüneteik enyhítésére (torok- és mandulagyulladás, köhögés, láz) sikerrel alkalmazhatjuk. Ehhez egy hétig igyunk napi 2-3 csésze izsópfű teát. Fogíny vagy szájüregi gyulladások esetén érdemes a teával öblögetni.
Intelmek az izsóp fogyasztásával kapcsolatban!
Kúraszerűen három hétig alkalmazhatjuk, majd tartsunk néhány nap szünetet. 6 évesnél fiatalabb gyereknek ne adjuk! Mivel megemeli a vérnyomást, a magas vérnyomásban szenvedők ne igyanak izsópfű teát.
