A fruktóz a legédesebb monoszacharid amely a gyümölcsök és a méz természetes összetevője. Néhány évtizede vált modern étrendünk fontos alkotórészévé. A glükózhoz hasonlóan a fruktóz is energiaforrás. Eredetileg úgy gondolták, hogy kedvező a cukorbetegek számára, mivel kicsi a glikémiás indexe, s a közvetlen glükózfelvétellel ellentétben nem okoz nagyobb mértékű testtömeg-növekedést, vagy nem befolyásolja kedvezőtlen irányba a vérnyomást, ha a többi szénhidrátot helyettesítik vele.
A monoszacharidok felszívódásához szükséges transzporterek a vékonybél hámsejtjeinek (epithelsejtjeinek) membránjában találhatók. A fruktóz alapvetően rosszul felszívódó monoszacharid, azonban a glükóz és bizonyos aminosavak elősegítik a felszívódását. A fruktóz transzportjában a GLUT5 transzporter fehérje játssza a kulcsszerepet, amelynek kapacitása azonban korlátozott, és ez a korlátozott kapacitás eredményezi, hogy a természetesen „természetes ” gyümölcscukor, ha túl sok van belőle nem tesz jót nekünk.
Míg őseink a fruktózt gyümölcsökkel juttatták be szervezetükbe (ez napi 16–20 gramm fruktóznak felelt meg), napjainkban már a cukros üdítőitalok és az édességek jelentik a fő fruktózforrásainkat, így az elfogadható mennyiség többszöröséhez (85–100 gramm) jut a szervezet. E termékekhez főleg a kukorica keményítőjének lebontásával nyert, sok fruktózt tartalmazó szirupot használják. Ha elég sok ilyen fruktóz szirupot tartalmazó dolgot fogyasztunk előfordulhat, hogy a szervezetünk nem tud megbirkózni a mennyiséggel. Ebben az esetben e cukorféleség nem képes a vékonybélben teljes mértékben felszívódni, így bontatlanul halad tovább a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok megkezdik az erjesztését. A folyamat a baktériumos erjesztés során felszabaduló gázok miatt laktózintoleranciához hasonló tüneteket produkál: hasi puffadást, gyomorgörcsöt és heveny hasmenést.
A tanulmányok szerint a hosszú ideig tartó, nagy mennyiségű, „luxus” fruktózfelvétel (üdítőitalok, cukrozott nassok és gyakori gyorséttermi látogatások) elősegíti az érzékenység kialakulását. Pedig nem is állt szándékunkban túladagolni magunknak a fruktózt, csupán gyümölcsleveket, lekvárokat és édességeket vásároltunk. Érdemes tehát böngészni a címkéket!
Annál is inkább, mivel a fent említett szelíd és abszolút visszafordítható tüneteken kívül még sokkal súlyosabb következményekkel is szembesülhetünk. (Megjegyzem, egészséges emberekről beszélek akiknek nincs a fruktózanyagcserével kapcsolatos betegségük csak túl sokat fogyasztanak ebből a cukorféleségből.)
Egy új tanulmány szerint (University of California – Los Angeles) a fruktózfogyasztás miatt több száz gén sérülhet az agyban, és ennek számos betegség lesz a következménye, mint például: cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség, Alzheimer-kór, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vagy ADHD. A tanulmány másik tanúsága pedig az, hogy az esetleges túlzott fruktóz fogyasztás negatív hatásait ellensúlyozni tudjuk egy omega-3 zsírsav, a dokozahexaénsav (vagy DHA ) fogyasztásával. “A DHA nem csak egy vagy két gén működését képes visszaterelni a normális kerékvágásba hanem úgy tűnik, hogy ez a teljes mintázat esetében sikerül neki.
A kutatás
A fruktóz és a DHA hatásainak vizsgálatára patkányokat használtak a kutatók, amelyeket 6 hétig tanítottak egy labirintusból való menekülésre, majd véletlenszerűen három csoportra osztották őket. A következő hat hétben a három csoport közül, az elsőben a patkányok fruktózzal kevert vizet kaptak, amely hozzávetőlegesen annyi mennyiségnek felelt meg mintha egy ember naponta egy liter kólát inna meg.(Napi egy liter cukrozott üdítő nem kirívóan nagy mennyiség…. és mégis!)
A második csoportban az állatok fruktózzal kevert vizet kaptak, de ezt DHA-ban gazdag étrenddel egészítették ki.
A harmadik csoport pedig a fruktóz és DHA-nélküli kontroll csoport volt.
Hat hét után a patkányokat ismét a labirintusban tesztelték. A gyümölcscukor hatására a patkányok mintegy fele olyan gyorsan navigáltak a labirintusban, mint a kontroll csoport, jelezve hogy a fruktóz aláásta az emlékeiket.
A fruktóz-DHA csoport teljesítménye megközelítette a csupán vizet ivókét, ami határozottan arra utal, hogy a DHA képes küszöbölni a fruktóz káros hatásait.
A patkányok további vizsgálata során több nagy különbség derült ki: a magas fruktóz étrenden tartott állatok esetében sokkal nagyobb volt a vér glükóz-, triglicerid- és inzulin szintje mint a másik két csoportban. Ezeknek az eredményeknek a felismerése azért jelentős, mert emberben a megemelkedett glükóz, triglicerid és inzulin szint kapcsolódik az elhízáshoz, a cukorbetegséghez és sok más betegséghez.
A további vizsgálatok még pontosabban azonosították a fruktóz romboló hatásait az agyban. A gének vizsgálata során a hipotalamuszban (az agy fő metabolikus központja) több mint 700, a hippokampuszban (amely segít szabályozni a tanulást és memóriát) több mint 200 fruktóz által megváltoztatott gént találtak. A megváltozott gének túlnyomó többsége összehasonlítható olyan génekkel, amelyek az emberben szabályozzák az anyagcserét, a sejtek kommunikációját és a gyulladást. Az említett gének által okozott változások összefüggésbe hozhatók olyan betegségekkel, mint a Parkinson-kór, depresszió, bipoláris rendellenesség, és más agyi betegségek.
A kutatás során a fruktóz pontos molekuláris működését is felderítették, és azt a két gént, amelynek megváltozása szinte lavinaszerűen indítja el a további folyamatokat. A megismert két gén a továbbiakban gyógyszerek potenciális célpontja lehetne.
Korábbi kutatások már megállapították, hogy a fruktóz károsítja az agysejtek közötti kommunikációt és növeli a mérgező molekulák mennyiségét az agyban. A hosszú távú és magas fruktóztartalmú étrend csökkenti az agy tanulási és emlékezési funkcióit.
A tanulság
Gyümölcscukrot lehetőleg csak gyümölcsből , vagy egyéb természetes forrásból fogyasszunk, és böngésszük figyelmesen a címkéket:a hozzáadott kukorica vagy fruktóz szirupot tartalmazó termék nem a legjobb választás még akkor sem ha nem mesterséges cukorról van szó.
