Az egész évben beszerezhető sárgarépa a levesek, zöldséges ételek többségének alkotóeleme, ezért valószínűleg senki sem gondolná, hogy nem fogyaszt belőle eleget. Érdemes azonban tudatosan is beiktatnunk táplálkozásunkba, hiszen karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásával szemben, és a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.
A népi orvoslás vizelethajtóként, „hasrángás” csillapítására, máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlja. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Egyes területeken szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.
A sárgarépa ismert felhasználása szerint csak a gyökerét használjuk, a zöldjét értéktelen hulladékként kidobjuk. Nem kéne, hogy így legyen, hisz a sárgarépa levele is fogyasztható, sőt azt kell, hogy mondjam igen értékes tápanyagforrás már csak kloroffil tartalma miatt is. Mindenképpen javaslom más zöldekkel együtt használni akár turmixba, karakteres íze miatt.
Sárgarépa tea készítése
A leveleket tépkedjük kisebb darabokra, majd öntsük le forró vízzel. Hagyjuk állni a leveleket, amíg a tea kihűl és már fogyasztható is. Kb. 3 napig eltartható a hűtőben is.
Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.
A sárgarépa bővelkedik A-vitaminban, mely fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A-vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához.
A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotin tartalmának több mint a fele hasznosul.
Hatékony immunserkentő
Kutatások kimutatták a karotinok immunserkentő hatását. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy (thymus) működését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javítható az immunválasz, és hogy a szájon át adott béta-karotin megfelelő mennyiségben jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását – különösen a T-sejtek számát, amelyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.
Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin – annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel – hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa fogyasztása erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.
A sárgarépa rákmegelőző hatása
Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések, különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor- és vastagbéldaganatok számát.
Egy amerikai kutatás során azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa bétakarotin-tartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlagosan a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotin tartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy-, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata- és a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.
A sárgarépa rostjai
Kutatók összehasonlítva a korpa, a káposzta, az alma meg a sárgarépa bélműködésre kifejtett hatását arra jutottak, hogy 1 kiló főtt sárgarépa rosttartalma a székletet puhította, és mennyiségét megduplázta, mivel a bél falát letisztították a lerakódásoktól. Ez a hatása a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhat. Kutatások szerint napi két (20 dkg) nyers sárgarépa, a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.
Mérgező vegyületek
A sárgarépa is azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyek hajlamosak a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására attól függően, hogy a talajt vagy a növényt milyen mértékben kezelték velük.
sárgarépa, sárgarépa levele, sárgarépa levél tea, rákmegelőzés, rákgyógyítás, gyógynövények, gyógyító növények, egészséges életmód, vizelethajtó, szembetegség, bárbántalmak, májbetegségre, epebántalmakra, afrodiziákum, kloroffil, szürkületi vakság, farkasvakság, béltisztítás, karotin, béta-karotin, vastagbéldaganat, légúti daganat, gyomordaganat, méhnyakdaganat, tüdődaganat 
