A padlizsán július végétől késő őszig kapható. Lila héjú, szivacsos állományú bogyóját fogyasztjuk.
A növény vadon élő faját egyes leírások szerint Dél-Ázsiában kezdték el nemesíteni, más adatok szerint viszont India az őshazája, és innen került Dél-Ázsiába. Európába a XVI. században, Magyarországra pedig a török hódoltság ideje alatt került. Népies elnevezése törökparadicsom, tojásgyümölcs.
A padlizsán bogyótermése lehet tojás, hosszabb hengeres, vagy gömb alakú. Mindig megfelelően érett padlizsánt vásároljunk, mely körülbelül 5-8 cm átmérőjű, csillogó, kemény, sima héjú, élénkzöld kocsányú termés. A szedés után rövid ideig, 5-6 napig tárolható. A túlérett vagy hosszan tárolt padlizsán felülete matt, magjai barnásak, húsa kesernyés ízű és szívós, csészelevelei hervadtak.
A még éretlen, illetve nem teljesen érett padlizsán a szolanin nevű (keserű ízű, zöld színű és mérgező) vegyületet tartalmazza. Ez a vegyület más zöldségekben is megtalálható, például a burgonyagumón jól látható zöldes részben és az éretlen paradicsomban.
A padlizsán gyógyhatása
A padlizsán fogyasztása különösen ajánlott cukorbetegeknek, illetve reumában, vagy máj- és vesebetegségben szenvedőknek. Vérképző, vizelethajtó, bélgyulladást gátló és emésztést fokozó hatású. Túlzott gyomorsav-termelődésben és gyomorfekélyben szenvedőknek nem ajánlott a fogyasztása.
Amerikai kutatások szerint a padlizsán antocianin (a flavonoidok közé tartozó növényi festékanyag) tartalma segíti a C-vitamin hasznosulását, szerepet játszhat a rákbetegek kezelésében, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, továbbá csökkenti a koleszterinszintet, és növeli a "jó", vagyis a védő hatású HDL-koleszterin szintjét a vérben. Az antocianin serkentő hatással van a különböző agyműködési funkciókra is; a vegyület többek között a vöröskáposztában is megtalálható.
A padlizsánban lévő nem felszívódó (abszorbeált) flavonoidok a gyomor- és béltraktusban intenzív átalakulási folyamatokon mennek keresztül, aminek a végén egyszerű fenolsavak keletkeznek: ezek a vegyületek már könnyen felszívódnak a vékonybél nyálkahártyáján keresztül. Az egyszerű fenolsavak antioxidáns, rákmegelőző hatású vegyületek. A gyógyászatban a padlizsán terméskivonatát máj- és epebetegségek kezelésére ajánlják. Az indiai természetgyógyászat szerint a zöldség idült asztmában és hörghurutban is jó hatású lehet.
A padlizsán felhasználása
A padlizsán zsiradékban történő sütésekor sok zsírt szív magába: egy ausztráliai kutatás szerint egy padlizsánszelet több mint 80 grammnyi zsiradékot vesz fel 70 másodperc alatt, így nagymértékben nő az energiatartalma. Jobban emészthető, ha a tojásgyümölcsből zsiradékszegény ételeket készítünk. A padlizsán a balkáni népek és a mediterrán étrend egyik legtöbbet használt élelmiszere, sokszor eszik hús helyett.
Nyersen nem fogyasztható! A balkáni országokban jellemző fűszerei a bazsalikom, a borsikafű (csombor), a bors, az oregánó, a vöröshagyma, a fokhagyma és a zöldpetrezselyem. Sokszor adnak hozzá paradicsomot is. Készítenek belőle olajos salátát, illetve egyéb zöldségekkel kombinált ételeket is.
A padlizsán héját sütés, főzés előtt nem mindig kell eltávolítani (ez az étel jellegétől függ), a kocsányát egyujjnyi gyümölccsel együtt kell levágni. Készíthető belőle saláta, előétel és rakott étel, népszerű rántva is.
Felhasználható levesekbe, főzelékekbe, párolva, mártásként, köretnek. Legelterjedtebb elkészítési módja a padlizsánkrém. A görög muszaka és a francia, provanszi ratatouille egyaránt padlizsános egytálételek. A katalán escalivada grillezett zöldség, a vinete saláta pedig román és erdélyi magyar zöldségkrém.
A padlizsán tápanyagtartalma
Energiatartalma kicsi, ezért cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják az elkészítési módtól függően (zsiradékszegényen). Nagy a víztartalma, rostot, fehérjét és kevés szénhidrátot is tartalmaz.
Értékes C-vitamin-, folsav-, niacin- és pantoténsav forrás. Ásványianyag-tartalma kiemelkedően jelentős. Megtalálható benne a kálium, foszfor, magnézium, kálcium, nátrium, purin és oxálsav. A felsoroltakon kívül antioxidáns hatású ubikinon (Q10) is található benne. Ennek a vegyületnek fontos szerepe van a sejtanyagcserében és a sejtekre káros szabadgyökök megkötésében.
Padlizsánkrém recept
Hozzávalók
2 db padlizsán,
2 tk mustár,
só és őrölt fekete bors, ízlés szerint,
2 gerezd fokhagyma,
10 dkg hideg vaj.
Elkészítés
A megmosott és szárazra törölt padlizsánt megszurkáljuk, 200 ºC-os előmelegített sütőbe tesszük. 25 percig sütjük, átfordítjuk a másik oldalára és még egyszer 25 percig sütjük.
Akkor jó a padlizsán, ha a héja ráncos és puha a húsa. A padlizsán szárát levágjuk, héját lehúzzuk és húsát lekaparjuk a héjról. Összeturmixoljuk a hozzávalókkal.
Friss, vagy pirított kenyérre kenve tálaljuk.
Nagyon sokfajta elkészítési módja van. Van aki a fokhagymára esküszik és van aki a vöröshagymát nem szeretné kihagyni belőle. ITT megtudhatod, hogy hogyan kell fagyasztóba elrakni, hogy télen is élvezhesd ízét és jótékony hatásait.
padlizsán, cukorbetegeknek, cukorbetegség, vastagbél, immunrendszer erősítő, máj betegség, vesebetegség, vérképző, vizelethajtó, bélgyulladást gátló, emésztés, emésztést fokozó 
