A bab gyógyító hatása elengedhetetlen

Szerencsés, aki szereti a babot, mert gyógyító hatása elengedhetetlen.

A brokkoli után a zöldbab az egyik leghatásosabb zöldség, mellyel megelőzhető a rák.

A bab népies magyar neve: paszuly. 

A bab segít felvenni a harcot a modern idők betegségeivel: a szívrohammal, rákkal, cukorbetegséggel és az elhízással szemben. A babban megtalálható az IP6 (inositol hexaphosphate) elnevezésű anyag, amely közre játszik a megelőzésben.

A Cancer Research-ben publikált kutatás szerint felfedeztek még egy rákellenes összetevőt a babban (és a hüvelyesekben), az IP5-öt (inositol pentakisphosphate), mely nemcsak gátolja a rákos sejtek növekedését, hanem a citotoxikus gyógyszerek hatását is növeli. A kutatók rámutattak, hogy az IP5 a kemoterápiával szemben egy természetes hatásos gyógymód lehetne, ha az orvosok a daganatos betegeknek felírnának egy hüvelyesekből álló diétát.

Egy másik, 35 ezer nő részvételéve történt kutatás eredményei azt mutatják, hogy a babot hetente négyszer fogyasztók körében a vastagbélrák kialakulásának kockázata is csökken. Az említett tanulmány során azt tapasztalták, hogy a korábban vastagbélrákkal kezelt páciensek esetében 45%-kal csökken a betegség kiújulásának kockázata a bab és egyéb hüvelyesek rendszeres fogyasztása mellett.

Bab történelem

Nagyon sok fajtája van, melyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Mexikóban őshonos, az indiánok már kb. 5000 éve termesztik. Európába először az 1530-as években került; Franciaországban 1548-ban említik először. Ezután az európaiak közvetítésével került át később Afrikába, Ázsiába, Ausztráliába.

A bab színétől függ, hogy mennyi antioxidánst tartalmaz. A bab héja a színét és antioxidáns képességét a fenoltól és az anthocyanins nevű anyagtól kapja. Minél sötétebb a bab, annál több fenolt tartalmaz. A legmagasabb antioxidáns tartalma a vörösbabnak van.

Gyógyászati felhasználása

Bab fogyasztásával megőrizhetjük testsúlyunkat, csökkenti a vércukorszintet, ezáltal segít megelőzni a cukorbetegséget. Csökkenti a koleszterinszintet, és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Összetett szénhidrátokat, fontos vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz, és nagyon alacsony a zsír- és nátriumtartalma.

Az őrölt bab lisztjét használják gyulladások, kelések érlelésére borogatásként. Tejjel kevert pépjét sebek, ekcéma és bőrviszketés gyógyítására. A fehérbab héjából főzött teának komoly gyógyhatása van. Inzulintartalma miatt cukorbetegeknek is nagyon ajánlott vércukorszintcsökkentő hatása miatt. Vérnyomáscsökkentő, serkenti a szívműködést, vizelethajtó, a pattanásos bőrt belülről tisztítja.

Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését.

A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de segíti a vese működését. Sokoldalúan használhatjuk. Főzelék, leves, saláta is készíthető belőle.

Sokan nem tudják a babot fogyasztani puffasztó hatása miatt. Elkerülhető, ha főzés előtt éjszakára beáztatjuk és az áztató vízét leöntve, új vízbe tesszük fel főni.

Jó hatással van gyomrunkra, ha a babot fűszerezzük. Különösen jó erre a kömény, a gyömbér, a babérlevél, az édeskömény, a kakukkfű, a zsálya, a borsfű, a rozmaring, a fokhagyma, az ánizs, a kurkuma, a citromfű és a koriander, természetesen attól függően, hogy milyen jellegű ételt készítünk.

Hippokratész szerint a savanykás, tejfölös bablevest az alkoholtól megfáradt gyomor legjobb ápolója.

A fejtett bab az egyik legjobb forrása az oldható és oldhatatlan élelmi rostoknak. Megkötik a bélben a koleszterint, ezáltal gátolják vagy csökkentik annak felszívódását. Vizsgálatok szerint a bab a teljes vérkoleszterinszintet 19%-kal, a rossz típusú koleszterinszintet pedig 24%-kal is csökkentheti, miközben a jó típusú HDL-koleszterinszint változatlan marad. Ez az eredmény azoknál a betegeknél jelentkezik leglátványosabban, akiknél a vérkoleszterinszint kiindulási értéke magas.

Mivel a hüvelyesekben lévő keményítő – ha nem pépesítjük – az oldhatatlan élelmi rostoknak köszönhetően a szervezetben csak nagyon lassan szívódik fel, a belőle képződő szőlőcukor hosszabb idő alatt kerül be a véráramba és nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet. Ennek különösen a cukorbetegek számára van jelentősége, mivel segít vércukorszintjük egyenletesen tartásában.

Az oldhatatlan rostok serkentik a bélmozgást, így hatásosak székrekedés ellen, illetve mérséklik a vastag- és végbélrák veszélyét, valamint elősegítik a rákkeltő anyagok és mérgek gyorsabb kiürülését a szervezetből.

A fejtett babban megtalálható a B1-vitamin, folsav, B2-vitamin, pantoténsav, vas, foszfor, kálium és magnézium. Tartalmaz béta-karotint (az A-vitamin előanyagát), B6 vitamint, C- és E-vitamint, biotint, krómot, cinket és kalciumot. Jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav is található benne. A benne található foszfornak fontos szerepe van a csontozat és a fogak épségének megőrzésében. A hüvelyesek, így a bab is gazdag olyan vegyületekben (ún. proteáz-inhibitorokban), melyek a bizonyos védelmet nyújtanak a bélbe kerülő rákkeltő anyagokkal szemben. Tápanyagtartalmát a fagyasztás nem módosítja lényegesen, de a konzerválással C-vitamintartalma csökkenhet (ez a szárításra is vonatkozik). A babkonzervek nagy hátránya még, hogy többnyire egészségtelenül sok só van bennük.

A zöldbab viszonylag kevés fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, ezért jelentős szerepet tölt be a fogyókúrázók étrendjében.

Termesszük bártan, vagy vegyük, mivel a zöldbab jó adottságokkal rendelkezik arra, hogy fagyasztott formában tároljuk. Még mielőtt bezacskózva a mélyhűtőbe tennénk, mindenképpen pároljuk néhány percig sós vízben, majd leszűrés után, terítsük ki, hűtsük, miközben szárad is és zacskózhatjuk.

Intelmek a babbal kapcsolatban

A kemény vagy főtlen vesebab az emberi szervezet számára emészthetetlen anyagot is tartalmaz, ami súlyos ételmérgezést okozhat.

A bab és a hüvelyesek viszonylag sok purint tartalmaznak, köszvényes betegeknek ezért érdemes kerülni, de legalábbis mérsékelni fogyasztásukat.