Számtalan oka lehet annak, ha nincs étvágyunk és még a kedvenc ételünkre is közömbösen nézünk. Abban az esetben, ha a probléma huzamosabb ideig fennáll, akkor érdemes utánajárni az okoknak, hogy tudjuk, nem komoly betegség áll a háttérben.
Az étvágytalanság hátterében nagyon sok esetben szorongás áll. A szorongás kétféleképp hat az ember étvágyára, van, akinek teljesen elveszi, míg mások falási rohamokkal küzdenek. Ha nem csak étvágytalanságot tapasztalunk, hanem a koncentrálás is nehezünkre esik, állandóan aggódunk, hangulatingadozásokkal küzdünk és szapora szívverést érzékelünk, akkor nagy valószínűséggel szorongással küzdünk. A depresszió szintén okozhat étvágytalanságot. Van, akinél ebben az esetben is falásrohamok jelentkeznek. A depresszió legjellemzőbb tünetei az állandó levertség, alacsony önbecsülés és akár szuicid gondolatok. Ha valamilyen gombás fertőzés telepedik meg a szájüregben, akkor jellemzően evés közben fájdalmat érzünk, de akár ízérzékelésünk is megváltozhat. Mindezek a tényezők az étvágyra is kihatnak. Így nem csoda, hogy jóval kevesebbszer veszünk magunkhoz ételt. Ha valamilyen hiánybetegség lép fel, például vashiány, akkor szintén tapasztalhatunk étvágytalanságot. Az irritábilis bél szindróma vagy, ahogy sokan ismerik IBS tünetei közt szintén megtalálható az étvágytalanság. Ha egyáltalán nem kívánjuk az ételt, akkor először a háttérokot kell megtalálni, hiszen hosszútávon nem megoldás, hogy magunkba erőszakoljuk az ételt. Az étvágytalanság ellen jó praktika lehet, ha csak kis adagokat eszünk, ugyanis a nagy adag étel látványa riasztó lehet. Lassan, nyugodtan étkezzünk, ne kapkodva, idegesen. Akár egy kevés minőségi bort is fogyaszthatunk étvágycsinálónak. Célszerű kimenni a levegőre és egy kis testmozgást végezni, aminek köszönhetően jobb hangulatba kerülünk és az anyagcserénket is élénkíti. Ráadásul a mozgással energiát adunk le, így esélyes, hogy nagyobb kedvel állunk neki az evésnek és az étvágyunk is megjön.