Korunk betegsége a csontritkulás

A csontritkulást nevezhetjük akár néma járványnak is, mivel észrevétlenül alakul ki és néha csak egy csonttörés hívja fel a figyelmet a jelenlétére.

A csontritkulás kialakulásában szerepet játszik a genetika, az idősebb életkor és a női nem. Ezeket a tényezőket nem tudjuk befolyásolni, de vannak befolyásolható tényezők, amelyek hatást gyakorolnak a csont egészséges fiatalkori és kora felnőttkori fejlődésére, illetve amelyek segítenek fenntartani a csontok anyagcseréjét a későbbi életszakaszokban is.

Az általunk befolyásolható, legfontosabb tényezők közé tartozik a helyesen összeállított étrend (kalória és tápanyag szempontjából), a megfelelő mennyiségű kalcium- és D-vitamin-bevitel (egy életen át). A hangsúlyt a gyermekkorra, a terhesség és a szoptatás időszakára, az emberi élet aktív korszakára, valamint a változókor időszakára kellene fektetni, mely tulajdonképpen egy egész életre szólna. Felettébb fontos a dohányzás mellőzése, a korlátozott kávé-, alkohol- és foszfátbevitel, legyen az akár üdítőital, akár étel alkotórésze.

Befolyásoló tényezők

A csontritkulás orvosi szempontból lehet elsődleges (nőknél ez sokkal gyakoribb, és az ösztrogén védelmi funkciójának elvesztésével áll összefüggésben a menopauza időszakában, férfiaknál pedig az előrehaladott kor okozza a betegséget), illetve másodlagos (bizonyos betegségek vagy gyógyszerek hatására alakul ki).

A csontanyagcserét hátrányosan befolyásoló betegségek közé tartozik a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy túltengése, a krónikus máj- és vesebetegségek, egyes vérbetegségek, a reumás ízületi gyulladás, az idő előtti menopauza, az alacsony ösztrogénszinttel járó állapotok, mint pl. a magas prolaktinszinttel együtt jelentkező, rendszertelen menstruációs ciklus és végül, de nem utolsósorban a beteg mozgását korlátozó megbetegedések.

A csontritkulás szempontjából kockázatos gyógyszerek közé tartoznak elsősorban a kortikoidok (prednisolon, dexametazon), a véralvadás-csökkentő gyógyszerek (heparin, warfarin), az immunszuppresszív hatású orvosságok, a tiroxinnal (pajzsmirigy-hormon) folytatott, hosszan tartó kezelés, valamint egyes fogamzásgátlók, amelyek az ösztrogénszint csökkenését idézik elő. Az utóbbiak különösen akkor lehetnek ilyen hatással, ha a csontváz fejlődésének időszakában szedik őket.

Hogyan kezeljük a csontritkulást alternatív gyógymódokkal?

Az alternatív gyógymód kíméletes alternatívát jelent és csökkenti a gyógyszerek olykor súlyos és nem kívánt hatásainak kockázatát.

A gyógynövények, gyógynövény koncentrátumok alkalmazása erősítik és regenerálják a vesét, illetve a veseműködés befolyása alatt álló egyéb szöveteket.

Szabó Gyuri bácsi azt javasolja, hogy csontritkulásra, kalciumpótlásra hetente egy tojáshéjat fogyasszunk el. Keményre főzött tojás héját sütőben szárítsuk meg 150 fokon (2 percig, hogy az E-coli bacilusok elpusztuljanak), majd utána törjük porrá és keverjük bele kefirbe, joghurtba vagy krémlevesbe.

Javasolja a mákot és a mákolajat is. A naponta 1-2 kiskanál mákolaj fogyasztása kiváló hatással van az idegek működésére is.

Továbbá ajánlja a házilag is előállítható zsurlóport, amit a következőképpen készíthetünk el: a száraz mezei zsurló növényt vastag falú edényben melegítsük (így elpárolog nedvességtartalma, könnyebb porrá törni) vigyázva, hogy ne égessük meg. Őröljük porrá és naponta egy mokkáskanálnyit fogyasztunk belőle szintén joghurtba vagy kefirbe keverve.

Csontritkulás elleni csodazöldség a brokkoli, a karfiol, a kelbimbó, a káposzta, a kel- és kínai kel.

Brit kutatások szerint ezekben a zöldségekben található szulforafán (sulforaphane) hatékonyan veheti fel a harcot a csontritkulás és az arthritis leggyakoribb formái ellen.

A kutatások ezeknek zöldségeknek rák- és gyulladásellenes hatást is tulajdonítottak.

Csak tiszta vizet szabad fogyasztani, semmiképpen sem szén-dioxiddal dúsított vagy más módon utókezelt italokat.

Hasznos lehet az akupunktúra, a mágnesterápia és a biorezonancia alkalmazása. Ezek a terápiák a szervezet "elhangolódott" működését hivatottak helyreállítani. Nagy előnyük, hogy mellékhatásuk nincs.

Mivel tudjuk, hogy a bőrön keresztül az anyagok nem csupán kiválasztódnak, de remekül fel is szívódnak, érdemes ezt a jelenséget kihasználni, és különböző fürdők segítségével ásványi anyagokat juttatni a szervezetbe.

Mindemellett fontos szerepet játszik a rendszeres mozgás is, amely alapvető fontosságú a csontritkulásra hajlamos területeken. Fontos továbbá a mozgásszervek megfelelő használata is, ennek segítségével ugyanis elkerülhetők a sérülések.

Végezetül elmondható, hogy a csontritkulás olyannyira gyakori és következményeit tekintve súlyos betegség, hogy a megelőző intézkedések alkalmazása egészen gyerekkortól kezdve az aggkorig mindenki számára csak kifizetődő lehet.