Tudástár
A burgonya – Miért fogyasszuk, miért ne, és mi történik vele, ha újramelegítjük?
A burgonya szinte minden magyar konyhában megtalálható. Készítünk belőle levest, főzeléket, pürét, rakott ételeket, tócsnit, sült burgonyát, és sok családban a vasárnapi ebéd elképzelhetetlen nélküle. Egyszerű, laktató, sokoldalú alapanyag, amelyet nagyszüleink is nagy becsben tartottak.
Egészségtér szerkesztőség · · 9 perc olvasás

A burgonya szinte minden magyar konyhában megtalálható. Készítünk belőle levest, főzeléket, pürét, rakott ételeket, tócsnit, sült burgonyát, és sok családban a vasárnapi ebéd elképzelhetetlen nélküle. Egyszerű, laktató, sokoldalú alapanyag, amelyet nagyszüleink is nagy becsben tartottak.
Az utóbbi időben azonban egyre több kérdés merül fel a burgonyával kapcsolatban. Vajon egészséges-e a burgonya? Hizlal? Megemeli a vércukorszintet? Igaz, hogy a kihűlt, majd újramelegített burgonya másképpen hat a szervezetünkre, mint a frissen főzött?
A burgonya valóban érdekes élelmiszer. Jelentős mennyiségű keményítőt tartalmaz, ugyanakkor C-vitamint, káliumot, B6-vitamint és rostokat is biztosíthat. Az elkészítés módja sokat változtat a tápértékén és azon, hogyan emésztjük meg. A főzés, a sütés, a hűtés és az újramelegítés nemcsak az állagát, hanem a keményítő szerkezetét is módosítja.
Nézzük meg, miért érdemes helyet adni a burgonyának az étrendünkben, mikor érdemes óvatosnak lennünk vele, és miért lehet különlegesebb a tegnapról megmaradt, lehűtött burgonya, mint gondolnánk!
A burgonya története – hogyan lett a világ egyik legfontosabb élelmiszere?
A burgonya, tudományos nevén Solanum tuberosum, Dél-Amerikából származik. Az Andok vidékén már több ezer évvel ezelőtt termesztették, és az ott élő népek egyik fontos táplálékát jelentette.
Európába a spanyol hódítók közvetítésével jutott el a 16. században. Eleinte sok helyen különleges növényként, sőt dísznövényként tekintettek rá. A burgonya lassan terjedt el, később azonban az egyik legfontosabb élelmiszerré vált. Ennek oka egyszerű: viszonylag kis területen is jelentős termést ad, sokféleképpen elkészíthető, és jól tárolható.
Magyarországon is hamar népszerűvé vált. A paraszti konyhában levesek, egytálételek, tésztás fogások és köretek készültek belőle. A krumplis tészta, a paprikás krumpli, a burgonyafőzelék és a tócsni mind olyan hagyományos ételek, amelyek ma is sok család kedvencei.
A burgonya tehát nem új divat, hanem hosszú múltra visszatekintő, értékes alapélelmiszer.
Miért fogyasszunk burgonyát? – Értékes tápanyagok egy egyszerű gumóban
Sokan a burgonyára elsősorban keményítőforrásként gondolnak. Ez igaz is, de nem teljes a kép. A burgonya több fontos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, különösen akkor, ha megfelelően készítjük el.
Kálium – a szív és az izmok fontos ásványi anyaga
A burgonya egyik jelentős ásványi anyaga a kálium. Ez az ásványi anyag részt vesz a normális izomműködésben, az idegrendszer működésében és a vérnyomás szabályozásában.
A kálium hozzájárul a szervezet folyadékegyensúlyának fenntartásához is. A megfelelő káliumbevitel különösen fontos az egészséges vérnyomás szempontjából, mivel szerepet játszik a nátrium hatásainak ellensúlyozásában.
Egy közepes méretű, héjában sült burgonya jelentős mennyiségű káliumot biztosíthat. A pontos mennyiség a burgonya méretétől és elkészítésétől is függ.
C-vitamin – nemcsak a gyümölcsökben található meg
Kevesebben tudják, de a burgonya C-vitamint is tartalmaz. Ez a vitamin fontos szerepet játszik az immunrendszer normális működésében, a kollagénképződésben, valamint hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.
A burgonya C-vitamin-tartalma a tárolás és a főzés során csökkenhet. Ha szeretnénk minél többet megőrizni belőle, érdemes nem túl hosszú ideig főzni, és lehetőség szerint kevés vízben vagy párolva elkészíteni.
B6-vitamin – az idegrendszer és az anyagcsere segítője
A burgonya B6-vitamint is tartalmaz. Ez a vitamin részt vesz a fehérjeanyagcserében, a normális idegrendszeri működésben és a vörösvértestek képződésében.
A B6-vitamin többek között egyes idegrendszeri jelátvivő anyagok előállításához is szükséges.
Rostok – az emésztés támogatói
A burgonya rosttartalma különösen akkor értékes, ha a héját is elfogyasztjuk. A héj alatti rétegekben is találhatók rostok, ezért a megfelelően megtisztított, jó minőségű burgonya héjában sütve vagy főzve is elkészíthető.
A rostok hozzájárulnak a normális bélműködéshez, támogatják a teltségérzetet, és táplálékul szolgálhatnak a bélrendszer hasznos baktériumai számára.
Keményítő – energia a szervezet számára
A burgonya legnagyobb mennyiségben keményítőt tartalmaz. Ez összetett szénhidrát, amely a szervezet egyik fontos energiaforrása. A főzés során a keményítő szerkezete megváltozik, így könnyebben emészthetővé válik.
A burgonya tehát nem üres kalória: megfelelő elkészítéssel fontos tápanyagokat is biztosíthat.
Miért nem mindegy, hogyan készítjük el a burgonyát?
Ugyanaz a burgonya egészen más táplálkozási tulajdonságokkal rendelkezhet attól függően, hogy megfőzzük, megsütjük, pürésítjük vagy bő olajban kisütjük.
A frissen főtt burgonya keményítője a hő hatására megduzzad, a keményítőszemcsék szerkezete fellazul. Ezt a folyamatot keményítő-zselatinizációnak nevezzük. Ennek eredményeként a keményítő könnyebben hozzáférhetővé válik az emésztőenzimek számára.
A pürésítés tovább aprítja a burgonya szerkezetét, ezért a keményítő emésztése is gyorsabb lehet. A bő olajban sütés pedig jelentősen megnöveli az étel zsírtartalmát és energiatartalmát.
Érdemes tehát különbséget tenni a főtt burgonya, a héjában sült burgonya, a burgonyapüré és a hasábburgonya között. Nem ugyanazt kapja a szervezetünk mindegyik változat elfogyasztásakor.
A burgonya és a vércukorszint – miért emelheti meg gyorsan?
A burgonya keményítőtartalma miatt viszonylag gyorsan emészthető szénhidrátforrás lehet. A főtt, különösen a szétnyomott vagy pürésített burgonya egyes embereknél gyors vércukorszint-emelkedést okozhat.
A glikémiás index azt mutatja meg, hogy egy adott élelmiszer szénhidráttartalma milyen gyorsan és milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet egy összehasonlító élelmiszerhez képest.
A burgonya glikémiás indexe azonban nem állandó. Függ többek között:
- a burgonya fajtájától;
- a keményítőtartalmától;
- az elkészítés módjától;
- attól, hogy egészben vagy pürésítve fogyasztjuk;
- attól, hogy forrón, hidegen vagy újramelegítve kerül a tányérra;
- attól, hogy milyen más élelmiszerekkel együtt fogyasztjuk.
A burgonya önmagában fogyasztva más vércukorválaszt eredményezhet, mint amikor fehérjével, rostban gazdag zöldségekkel és megfelelő mennyiségű zsiradékkal együtt kerül az étkezésbe.
Aki figyel a vércukorszintjére, annak érdemes kisebb adaggal kezdenie, és a burgonyát zöldségekkel, hüvelyesekkel vagy fehérjeforrással párosítania.
Miért változik meg a burgonya, ha lehűtjük?
Ez a burgonya egyik legérdekesebb tulajdonsága, amelyről egyre többet beszélnek.
Amikor a frissen főtt burgonya kihűl, a benne található keményítő egy része átalakul. A keményítőmolekulák a lehűlés során részben újrarendeződnek, rendezettebb szerkezetet vesznek fel. Ezt a folyamatot retrogradációnak nevezzük.
Ennek eredményeként úgynevezett rezisztens keményítő képződik.
A rezisztens keményítő azért különleges, mert a vékonybélben nem emésztődik meg teljesen úgy, mint a hagyományos keményítő. Továbbjut a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok egy része felhasználhatja.
Ezért a rezisztens keményítőt gyakran a rostokhoz hasonlóan viselkedő szénhidrátként emlegetik.
Miért lehet ez előnyös?
- Lassíthatja a szénhidrátok felszívódását.
- Mérsékelheti az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést.
- Táplálékul szolgálhat bizonyos hasznos bélbaktériumok számára.
- A bélbaktériumok fermentációja során rövid szénláncú zsírsavak, például vajsav keletkezhetnek.
- Hozzájárulhat a bélrendszer egészséges működéséhez.
A lehűtött burgonya tehát nem egyszerűen hideg étel. A benne található keményítő egy része olyan szerkezeti változáson megy keresztül, amely az emésztés szempontjából is jelentős lehet.
Mi történik, ha a kihűlt burgonyát újramelegítjük?
Sokan úgy gondolják, hogy ha a burgonyát egyszer lehűtöttük, majd újra felmelegítjük, minden visszaváltozik az eredeti állapotába. Ez azonban nem teljesen igaz.
A lehűtés során kialakult rezisztens keményítő egy része az újramelegítés után is megmaradhat. Az újramelegítés ugyan módosíthatja a keményítő szerkezetét, de nem feltétlenül szünteti meg teljesen a lehűlés során létrejött változásokat.
Egy burgonyákkal végzett vizsgálatban a lehűtött burgonya rezisztenskeményítő-tartalma magasabb volt, mint a forrón tálalt burgonyáé. Az újramelegített változatban a rezisztens keményítő mennyisége csökkent a teljesen lehűtötthez képest, de nem feltétlenül tért vissza a frissen főtt burgonya értékére.
Ez azt jelenti, hogy a tegnap megfőzött, hűtőben lehűtött, majd másnap újramelegített burgonya keményítőjének egy része továbbra is rezisztens maradhat.
A kutatások szerint a lehűtés és az újramelegítés befolyásolhatja a burgonya emészthetőségét és a vércukorszintre gyakorolt hatását. A pontos változás függ a burgonya fajtájától, a főzési módtól, a hűtés hosszától és az újramelegítés körülményeitől.
Fontos: a lehűtött burgonya nem válik szénhidrátmentessé, és nem fogyasztható korlátlan mennyiségben. A keményítő egy része alakul át, nem az egész.
Hogyan készítsük el, ha szeretnénk több rezisztens keményítőt?
A folyamat egyszerű, és otthon is könnyen kipróbálható.
- Főzzük meg a burgonyát, lehetőleg egészben vagy nagyobb darabokra vágva.
- Hagyjuk rövid ideig hűlni, majd tegyük hűtőszekrénybe.
- Hűtsük le teljesen, és tároljuk lefedve.
- Másnap fogyaszthatjuk hidegen, például burgonyasalátaként, vagy megfelelően átmelegíthetjük.
- Újramelegítéskor ügyeljünk arra, hogy az étel minden része alaposan átforrósodjon.
A burgonyasaláta különösen jó választás lehet, ha a lehűtött burgonyát szeretnénk felhasználni. Készíthetjük hagymával, petrezselyemmel, friss zöldségekkel és könnyű öntettel.
A hideg burgonya nem mindenkinek kedvence, ezért az újramelegített változat is jó megoldás lehet. A lehűtés során kialakult rezisztens keményítő egy része ugyanis a melegítés után is megmaradhat.
Miért nem érdemes túlzásba vinni a burgonyát?
A burgonya értékes élelmiszer, de nem minden elkészítési formája egyformán kedvező.
A bő olajban sült burgonya jelentős mennyiségű zsiradékot szívhat magába. A chips, a sült hasábburgonya és a különféle erősen feldolgozott burgonyatermékek energiatartalma jóval magasabb lehet, mint a főtt vagy párolt burgonyáé.
A túlzott sózás sem kedvező. A sok só hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, ezért érdemes inkább zöldfűszerekkel, fokhagymával, rozmaringgal, petrezselyemmel vagy borssal ízesíteni.
A burgonya szénhidráttartalma miatt azoknak is figyelniük kell az adagokra, akiknek fontos a vércukorszintjük szabályozása. Nem szükséges teljesen lemondaniuk róla, de az elkészítés és az étkezés összeállítása sokat számít.
A zöld burgonya veszélye – vigyázzunk a szolaninnal!
A burgonyával kapcsolatban van egy olyan tulajdonság, amelyre különösen érdemes figyelni. Ha a gumó fénynek van kitéve, zöldes elszíneződés jelenhet meg rajta. Ez a klorofill képződésének következménye, de a zöldüléssel együtt gyakran megnő a természetes védekező vegyületek, az úgynevezett glikoalkaloidok mennyisége is.
Ezek közé tartozik a szolanin és az alfa-kakonin.
A glikoalkaloidok a burgonya természetes védekező anyagai, amelyek a növényt a kártevőktől és egyes kórokozóktól védik. Nagyobb mennyiségben azonban az emberi szervezetre is károsak lehetnek.
A túl sok szolanin hányingert, hasi fájdalmat, hányást és hasmenést okozhat, súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek.
Mire figyeljünk?
- Ne fogyasszunk erősen zöldült burgonyát.
- A csírákat és a körülöttük lévő részeket bőven vágjuk ki.
- A keserű ízű burgonyát ne együk meg.
- A fonnyadt, erősen csírázott vagy sérült gumókat inkább dobjuk ki.
- A burgonyát mindig sötét, hűvös, száraz, jól szellőző helyen tároljuk.
A szolanin hő hatására nem bomlik le megbízhatóan, ezért a főzés vagy sütés nem teszi biztonságossá az erősen zöldült burgonyát.
A burgonya nem ellenség – csak nem mindegy, hogyan bánunk vele
A burgonya hosszú évszázadok óta táplálja az emberiséget. Megfizethető, sokoldalú, jól elkészíthető, és számos értékes tápanyagot tartalmaz. Nem indokolt teljesen száműzni az étrendünkből, de érdemes odafigyelni arra, milyen formában kerül a tányérunkra.
A főtt, párolt vagy sütőben készített burgonya egészen más választás, mint a bő olajban sült hasábburgonya vagy a chips. A lehűtés során kialakuló rezisztens keményítő pedig különösen érdekessé teszi ezt az egyszerű alapanyagot.
A burgonya újramelegítése nem teszi tápanyagtalanná. A lehűlés során kialakult rezisztens keményítő egy része az újramelegítés után is megmaradhat, így a másnap fogyasztott burgonya emésztése eltérhet a frissen főzöttétől.
Talán éppen ezért érdemes újra felfedeznünk néhány régi konyhai szokást. A tegnapi főtt burgonyából készülhet saláta, könnyű köret vagy egy újabb étel alapja. A tudatos táplálkozás nem feltétlenül jelent drága alapanyagokat vagy bonyolult recepteket. Néha elég, ha jobban megismerjük azt, ami már régóta ott van a konyhánkban.
A burgonya tehát nem ellenség, hanem egy értékes, sokoldalú élelmiszer. A titok a mértékletességben, az elkészítés módjában és a helyes tárolásban rejlik. És legközelebb, amikor megmarad egy kis főtt burgonya az ebédből, jusson eszünkbe: a lehűtés nemcsak az étel állagát változtatja meg, hanem a keményítő egy részének szerkezetét is!
Az oldalon található információ kizárólag tájékoztatás céljára szolgál. Nem alkalmas diagnózis felállítására, és nem helyettesíti az orvosi kezelést. Egészségügyi problémával minden esetben forduljon szakemberhez.
Kapcsolódó cikkek

A céklalé gyógyhatásai – Hogyan támogathatja a vérkeringést, a szívet és a szervezet működését?

Datolyaszilva – A narancssárga csodagyümölcs, amely rostokkal, vitaminokkal és antioxidánsokkal ajándékoz meg

A cékla fokozza a véráramlást is – A bordó gyökérzöldség, amely a keringésünket is támogathatja

