Alvászavar

Az alvásigény életkoronként és egyénenként változik, így nem könnyű általánosságban nyilatkozni arról, mi számít normálisnak. Ha nehezen tudunk elaludni, akkor is, ha álmosak és fáradtak vagyunk vagy éjszakánként felébredünk és nem tudunk visszaaludni, az egyértelműen alvászavarra utal. A kialvatlanság hosszútávon a szervezetre is kihatással van. Az alvászavar következtében a szervezet alkalmazkodó képessége csökken. Tehát a tűrőképesség, a figyelem, a reakcióképesség csökken. Nem csak fáradtabbak leszünk, de ingerlékenyebbek is, sőt a munka és tanulási képesség is csökken. Mivel szervezetünk kimerült állapotban van, így nagyobb eséllyel betegszünk meg, valamint a szellemi leépülés veszélye is fenyeget. Az alvászavar alapvetően egy tág kategória, melybe számos alvással kapcsolatos zavar tartozik. Vannak átmeneti insomniák, melyek csak rövid ideig jelentenek problémát és vannak krónikus insomniák, amik hosszútávon fenn állnak. Egy másik kategória, a parasomnia, mely esetében az elalvás és az ébredés szakaszában jelentkeznek problémák. Parasomnia például az alvajárás, melynek során az egyén alszik, azonban az ébrenlét során jellemző cselekvés sorozatot hajt végre. Van, aki csak sétál, mások pakolásznak, de olyan esetről is lehetett már hallani, amikor az alvajáró autóba ült és vezetett vagy kiugrott az ablakon. Az alvászavar egy újabb kategóriája a hypersomnia, mely túlzott alvásigényt jelent. Ilyen például a nappali aluszékonyság. Ez általában valamilyen testi betegség vagy gyógyszerek, esetleg nyugtatók túladagolása miatt alakulhat ki. Az alvászavarok kezelése során fontos a kiváltó okot megkeresni, mivel enélkül csak a tünetek enyhítése történik, azonban a valódi ok megmarad és a probléma nem oldódik meg.